A tömegtermelés, a fogyasztók sokaságának nyújtott szolgáltatások, és a gazdaságilag hatalmi helyzetben lévő nagyvállalatok szükségszerűen magukkal hozták az ügyletek tömegére előre megfogalmazott szabványszerződéseket. Elkerülhetővé vált ezáltal, hogy azonos tárgyú szerződéseket mindig külön, egyedi feltételekkel kelljen elkészíteni. A szabványszerződések gyorsabb ügyintézést jelentenek, ugyanakkor kellő körültekintés hiányában kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak.
Az ún. blankettaszerződések és az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) fokozott figyelmet kívánnak meg a fogyasztóktól, mert gyakran a későbbiekben szembesülnek olyan kitétellel, amelyet az ÁSZF tartalmazott. Ezt ők – elmondásaik alapján – nem ismerték. A valóság azonban sokszor az, hogy azért nem ismerték a velük szerződő cég ÁSZF-jét, mert nem olvasták el.
Miért nem olvassuk el az általános szerződési feltételeket?
Az általános szerződési feltételek gondos áttanulmányozása többnyire akkor marad el, amikor de facto szerződéskötési kényszerben vagyunk. Ha ugyanis nincs igazán más lehetőség célunk elérésére, mint az, hogy aláírjuk a velünk szemben – gazdasági szempontból – hatalmi helyzetben lévő vállalat ajánlatát, akkor sokan hajlamosak a szerződést elolvasás nélkül aláírni. Hányan olvassák el például az ÁSZF-et, amikor kölcsönért folyamodnak egy hitelintézetnél? Sokan csak annyit látnak, hogy ha felvesz X összeget Y időre, akkor Z kamatot fizet. Azonban ne feledjük: a lényeg a részletekben rejlik! Ezért mindig vegyük a fáradságot arra, hogy elolvassuk az egész szerződést, és ne csak azt kérdezzük, hogy hol kell aláírni.
Mi a különbség a blankettaszerződés és az ÁSZF között?
Lássuk tehát az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat! Először is tegyünk különbséget az ún. blankettaszerződés és az általános szerződési feltételek között. Előbbi inkább a szerződéskötés formai oldala, amelynek során egy személytelenül előre megfogalmazott formanyomtatványt egészítenek ki az adott szerződés speciális feltételeivel és a szerződő felek adataival. Szabványszerződésekről van tehát szó, amelyek előnye, hogy gyorsan, egyszerűen és nagy számban teszik lehetővé szerződések megkötését.
Az ÁSZF azonban olyan feltételekre utal, amelyeket az egyik fél egyoldalúan, általános jelleggel és személytelenül határoz meg azzal a céllal, hogy azokat minden vele szerződő féllel szemben alkalmazza, anélkül, hogy e feltételek megvitatására lehetőséget adna. Az általános szerződési feltételeket alapvetően azért alkalmazzák, mert az adott ügylet mögött nem állnak törvényi részletszabályok, így a felek alkotják meg a szerződésben jogviszonyuk minden részletét. Az általános szerződési feltételek kétségtelen hátránya azonban, hogy általában nem nyílik mód az egyediesítésre, azok tartalmát az alkalmazójukkal szerződő fél nem tudja befolyásolni, így szerződési szabadságuk inkább csak arra korlátozódik, hogy az adott feltételeket elfogadják-e vagy sem.
Másik fontos kérdés a fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma. A Ptk. értelmében fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Fogyasztói szerződés pedig az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Fontos kiemelni, hogy egy fogyasztói szerződésben a szerződő felek nem feltétlenül magánszemélyek. Lehet szerződő fél például egy gazdasági társaság is, ami természetesen képviseletre szorul a szerződéskötés során.
Általános szerződési feltételnek minősül tehát az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
Az ÁSZF értelmezése
Amennyiben a szerződési nyilatkozat értelmezésével kapcsolatban vita támad a felek között, akkor a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha azonban az ÁSZF, illetve a fogyasztói szerződés tartalma így sem állapítható meg egyértelműen, akkor főszabályként a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés az irányadó.
Mikor tisztességtelenek a feltételek?
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagukban az általános szerződési feltételek még nincsenek hátrányos befolyással a felek egyenlőségére. Az általános szerződési feltételek puszta léte alapvetően neutrális jelleggel bír. Probléma akkor van, ha az ÁSZF alkalmazója tisztességtelenül kíván magának egyoldalú előnyöket biztosítani. Akkor tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Tehát itt nem a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránytalanságáról, nem az árak alakulásáról vagy az értékegyensúly megbomlásáról van szó, hanem tulajdonképpen az egyenjogúság szenved csorbát, mert a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik.
A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor mindazonáltal vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Nem minősülhet azonban tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásainak megfelelően határozzák meg.
Tanulságként leszögezhetjük, hogy a szerződést és az általános szerződési feltételeket mindig el kell olvasni. Ha a másik szerződő fél türelmetlenül várja már aláírásunkat, az akkor sem szabad, hogy befolyással legyen ránk. Ki kell várnia, míg átolvassuk a szerződést – akármeddig is tartson.
Soha se legyünk lusták elolvasni az akár 30 oldalas írást sem. Ha ugyanis az öszszes feltétel ismeretének hiányában kötünk szerződést, akkor kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Különösen ügyeljünk erre az Internet esetében. Az internetes szerződéseknél nem léphetünk tovább, amíg ki nem pipáljuk „az általános szerződési feltételeket elolvastam és elfogadom” megjegyzést. A kattintás sose legyen automatizmus; tényleg olvassuk el, hogy mit fogadunk el magunkra nézve kötelezőnek.
Mit tehetünk tisztességtelen feltételek esetén?
A tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben a törvény megfelelő védekezési lehetőséget biztosít. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződés érvénytelenségével (semmisség, megtámadhatóság) kapcsolatos kérdések bírósági hatáskörbe tartoznak.
Az ÁSZF-ek tisztességtelenségével kapcsolatban komoly segítséget jelent a fogyasztónak, illetve a jogalkalmazónak a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, amely meghatározza a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételeket.
Hozzászólások