Hogyan válasszunk jó szárítógépet?

Hogyan válasszunk jó szárítógépet?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A szárítógép az egyik legköltségesebb háztartási gép, így nem csoda, hogy megvásárlásának eldöntése nem egyszerű. Ugyanakkor a szárítógépre szükség van olyan esetben, ha a ruhák teregetésére nincs lehetőség, kényelmetlenséget okoznak a szobában szanaszét száradó ruhák vagy ha valamilyen okból nagyon gyakran kell mosnunk. Cikkünkben igyekszünk segíteni a jó berendezés kiválasztásában.

hogyanvalasszunkjoszaritogepet 720


Fontos a szárítógép mérete
Vásárlás előtt alaposan fontoljuk meg, hogy hova kerül a szárítógép a lakásban. Ha már kinéztük a helyét, mérjük le, nehogy később kellemetlen meglepetés érjen bennünket. Számoljuk bele azt, hogy az ajtaját kinyitva elég hely maradjon ahhoz, hogy ki- és bepakoláskor kényelmesen hozzá tudjunk férni. Olyankor, ha elöltöltős mosógépünk van, a szárítógépet (pl. Whirpool, Sharp vagy Samsung modelljei) helytakarékosság szempontjából akár ennek tetejére is rátehetjük. Ilyenkor érdemes figyelni arra, hogy a méretek megfelelőek legyenek, illetve az sem hátrány, ha színben szintén egyezik a két berendezés. Javasolt úgy felmérni a lehetőségeket, hogy a fürdőszobában legyen elegendő elektromos csatlakozás a szárítógép számára.

Mérlegelendő tulajdonságok
Nedvességérzékelő. Ez kötelező funkciója a gépeknek, a nedvességérzékelők érzékelik a ruha nedvességét, és kikapcsolnak, ha a ruhák szárazok, ezért nem száradnak túl, és a gép energiát takarít meg.
Auto-Dry ciklusok. Nincs több találgatás, mennyi idő szükséges a ruhanemű szárításához a kívánt módon. Ahelyett, hogy időzített szárításra hagyatkoznánk, az automatikus szárítási ciklusok szárazabb és kevésbé száraz beállításokat biztosítanak a nedves ruhaneműk későbbi vasalásához.
Ciklus vége jel. Erre legtöbbször egy frappáns dallam vagy egy hangjelzés figyelmeztet, hogy itt az ideje, hogy kivegyük a ruhaneműt a szárítóból. Ha a ciklus vége után ottmarad a ruha, akkor többet kell majd vasalni. Egyes jelek kikapcsolhatók vagy csökkenthető, illetve változtatható a hangerő, hogy a hang ne legyen zavaró.

Energiatakarékos berendezések
A berendezések tekintetében a hőszivattyús szárítógépek energiahatékonyabbak, mint kondenzáció társaik. Utóbbiak legjobb esetben is csak A energetikai besorolásúak, a hőszivattyúsak között ezzel szemben akár A+++ energiaosztályú gépeket találhatunk. Ennek az a magyarázata, hogy utóbbiaknál a gép működése közben nyert hőenergia nem vész kárba, ezért maximális hatékonyság mellett minimális energiaveszteséggel üzemelnek.
Míg a kondenzációs szárítógép éves energiafogyasztása 500–600 kWh körül, addig a hőszivattyús szárítógépé 150–300 kWh körül mozog. Hozzávetőlegesen tehát 50 százalékos energiamegtakarítást eredményez, ha az utóbbit választjuk.

Kiterjesztett garanciák
A szárítógép tulajdonságainak újításai jelentősen megnövelték a készülék költségeit, de a garanciák a gyártótól függően általában egy-két év alatt változatlanok maradtak. Ha magasabb árfekvésű modellt vásárolunk, megéri tehát megfontolni a kereskedő kiterjesztett garanciáját az új szárítóra, ami a legtöbb esetben többletköltséget jelent, viszont meghibásodás esetén a szervizelés nagyon gyors.

Egyéb szempontok
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a ruháink mennyire speciálisak vagy finom kialakításúak, ugyanis nem mindegy, milyen hőfokon szárítunk. A hőszivattyús szárítógép lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten működik (kb. 50º C), mint a hagyományos kondenzációs típus (kb. 75º C), ezért a kényesebb ruhaneműket nyugodtan belerakhatjuk, nem lesznek gyűrődtek, és az anyaguk sem megy össze.
A felsoroltakon túl talán mégis az a legfontosabb szempont, hogy mennyire is tudjuk kihasználni a gépet. A kis létszámú háztartásokban a kondenzációs berendezés lehet ideális, hiszen a szárítógépet leginkább csak hetente egyszer vagy kétszer használjuk. Nagyobb családban – főleg, ha napi használatról beszélünk – már a hőszivattyús szárítógépet célszerű beszerezni. A különböző online áruházakban igen széles a szárítógépek kínálata. Látogassunk el bátran bármelyik nagy, ismert webáruház oldalára, vizsgáljuk meg az árakat és a termékkínálatot, nézzük meg a fizetési és szállítási feltételeket, hiszen ezek is mind fontos szempontok, ha az online vásárlás mellett tesszük le a voksunkat.
  


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.