Nagyvárosok, ahol a koronavírus ellenére is drágulnak a lakások

Nagyvárosok, ahol a koronavírus ellenére is drágulnak a lakások

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az lakáspiaci árak tekintetében azt gondolnánk, hogy a koronavírus időszaka alatt jelentősen zuhantak az átlagos négyzetméter árak, azonban az igazság az, hogy sok helyen még tart a drágulás. Sőt, hazánk 19 megyeszékhelye közül, a nagy többség lakására év elejéhez képest magasabb lett.

nagyvarosokaholakoronavirusellenere 720


Ahol a lakások tovább drágultak
2020 januárjáról szeptemberére a legtöbb megyeszékhely téglalakásainak átlagára megemelkedett. A legnagyobb mértékben, azaz 10% felett, Székesfehérváron, Győrben Szombathelyen történt drágulás Ennek eredményeképpen Székesfehérváron egy négyzetméter átlagosan 560 ezer forintba, Győrben 550 ezer forintba, Szombathelyen pedig 510 ezer forintba került.
Az elmúlt kilenc hónapban átlag 5-10% körül változtak a lakásárak Miskolcon, Szolnokon, Kecskeméten és Pécsen. Közülük a legolcsóbb Miskolc volt 360 ezer Ft/m²-es szeptemberi átlagárral, előtte állt Szolnok 390 ezer Ft/m²-rel, melyet Pécs és Kecskemét 450-500 ezer forintos átlag négyzetméter árral előzött meg. A vizsgált időszakban az 5% alatt drágulók tartományába Budapest, Eger, Nyíregyháza és Kaposvár téglalakásai tartoztak. Kaposváron még Miskolcnál is alacsonyabbnak – 310 ezer Ft/m² –mutatkoztak a téglaépítésű lakások eladási árai. A megyeszékhelyek között a másik végleten természetesen Budapestet találjuk 840 ezer Ft/m²-es szeptemberi átlagárra.
Habár az előbbiekben felsorolt megyeszékhelyeken még emelkedtek a lakásárak, azért nem túl nagy ütemben. Ahol még kitart a dráguló tendencia, ott is inkább mérsékeltebb a növekedés, legalábbis az előző évekhez képest.

nagyvarosokaholakoronavirusellenere 1
A néhány kivétel
Azokon a megyeszékhelyeken, ahol a téglalakások átlagárában csökkenést fedezhettünk fel, nem volt túlzottan látványos a zuhanás. Akárcsak a dráguló szereplőknél, ebben az esetben is inkább 10% alatti volt a változás. Bár ez alól kivételt képez Szekszárd, mely megyeszékhelyen január és szeptember között 25%-kal 340 ezer Ft/m²-re csökkent a téglalakások átlagára. Sokkal óvatosabban, 7-10% körül lépkedtek lefelé a lakásárak Salgótarjánban és Békéscsabán. Így ezen nagyvárosokban a téglalakások egy négyzetméterének átlagos eladási ára 130-250 ezer forint az idei ősz kezdetén.
A vizsgált megyeszékhelyek közül pedig három olyat találtunk, ahol az elmúlt kilenc hónapban nem mozdultak egyik irányban sem a téglalakások átlagos négyzetméter árai: Szeged, Tatabánya és Zalaegerszeg. Ennek köszönhetően a napfény városában idén végig 480 ezer Ft/m² körül mozgott a téglaépítéses lakások átlagára, míg Tatabányán és Zalaegerszegen 340-360 ezer Ft/m² körül stagnált.

nagyvarosokaholakoronavirusellenere 2
Íme, az európai országok rangsora
Bár 2015 és 2018 között Magyarországon drágultak leggyorsabban a lakásárak, 2019-ben már nem mi állhattunk fel a dobogó felső fokára – mutatja a Deloitte Property Index felmérése. Az itthoni áremelkedésnél Luxemburgban, Franciaországban és Spanyolországban is nagyobbat ugrottak a lakások árai. Az európai városok lakás árainak viszonylatában pedig a sorrend a következő: Berg az első helyezett (24,6 százalékkal) és Portó a második (20,1 százalékkal). A tanulmány arra is rávilágít, hogy a világjárvány által leginkább sújtott országokban romlottak sokat a lakáspiaci kilátások (Horvátországban és az Egyesült Királyságban).

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.