A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot

A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A fővárosban átlagosan közel 3, a vidéki városokban 1,5 millió forinttal ér többet egy korszerű, szigetelt családi ház a Covid-19 járvány tavaszi lecsengése után, az év eleji árakhoz képest – derült ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatásából.

akoronavirussemgyengitetteknauf 720


2020 áprilisa és augusztusa közt átlagosan 5 százalékkal nőtt a szigetelt házak kínálati ára a fővárosban és a vidéki városokban is. A felmérésből az is kitűnik, hogy míg a kevésbé korszerű ingatlanok ára 18 százalékkal emelkedett, addig a felújított, újszerű, szigetelt otthonok közel 41 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt két évben. Ez azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres ház szigetelésével, felújításával átlagosan akár 10-12 milliós ártöbbletet is elérhetünk.

akoronavirussemgyengitetteknauf 1
Jó árat csak a felújított, szigetelt, korszerű otthonokért adnak! De mennyivel is érnek többet ezek?
Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből közel 40 ezer eladó ingatlan szerepel az Otthontérkép Csoport adatbázisában. Pest megyét és Budapestet leszámítva egy 100 négyzetméter körüli vidéki családi ház (beleértve a sorházakat és ikerházakat is), 2018 tavaszán, már jócskán a 2015-ös árrobbanást-árugrást követően – átlagosan közel 28 milliós (27,9 milliós) irányáron volt hirdetve, ha felújított vagy újszerű állapotú volt. Két évvel később, egy hasonló ház átlagára már meghaladta a 39 millió forintot – derül ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation adataiból. Ez jóval infláció feletti áremelkedést jelent.
„Hosszú távon az elmúlt két év összesített hivatalos inflációja alig haladta meg a 7 százalékot, tehát az újszerű, korszerű, szigetelt ingatlanban tartott vagyon értéke ezt jóval meghaladóan, mintegy 40 százalékkal nőtt.” – mondta Ballagó Antal az Otthontérkép Csoport értékesítési vezetője.

akoronavirussemgyengitetteknauf 2
Vidéken is keresett, ami korszerűbb
Ma már a vidéki nagyvárosokban is inkább a felújított, korszerű, szigetelt házakat keresik, még akkor is, ha azok jelentősen drágábbak. Az Ingatlantajolo.hu portálon például egy felújított, 80-120 négyzetméter közötti debreceni ház – inkább a város külső részén– 20-25 millió forint feletti áron található, míg a felújítandók már 11,5-16,5 millió forinttól is megvásárolhatók.
Pécsett is nagy a különbség a 80-120 négyzetméteres családi házak esetén, míg a kevésbé korszerű, szigetelés nélküli házak 8-11 millió forinttól érhetők el, addig a felújított, szigetelt ingatlanok ára 16,5-19 millió forinttól kezdődik. Az alacsonyabb árú ingatlanoknál Győrben relatíve kisebb a különbség a felújítandó családi házak és a korszerűsített, energiatakarékos ingatlanok ára között. Míg az előbbiek 17-19 millió forinttól érhetőek el, addig korszerűsített, szigetelt otthonokért 26-33 millió forintot is elkérnek.

akoronavirussemgyengitetteknauf 3
Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás a korszerű házak esetén
A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya, már minden ötödik ház szigetelt, és évente akár 100-150 ezer forinttal kevesebbet költ tulajdonosa rezsire. A kereslet évről-évre nő a korszerű, fenntarthatóbb otthonok iránt.
A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes település-típusain mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy szigetelés nélküli. Körülbelül azonos méretű családi házak esetében 2020 áprilisa és 2020 augusztusa között is érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően.
akoronavirussemgyengitetteknauf tablazat
A szigetelt házak négyzetméterenkénti irányárának változása és az irányár százalékos növekedése
(2020. április és augusztus)
Forrás: Ingatlantajolo.hu 

Attól, hogy drágább még nem kel el lassabban
Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. „Mindenképpen megéri felújítani, szigetelni otthonunkat eladás előtt, mert annak értéke minden esetben növekedni fog, a befektetésünk többszörösen megtérül” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
A babaváró hitel és a csok korábbi bevezetése miatt az az általános tapasztalat, hogy a drágább, korszerűbb otthonokra megnövekedett az igény és ez az elmúlt évek alatt az árakba is beépült. Ugyanakkor az értékesítési idő a jó környék és jól eltalált árazás mellett a korszerűsítésen átesett házak esetén csökkenhet!
A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek kettős haszna van, az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően). Korábban hosszú évekig, évtizedekig igaz volt az a mondás, hogy az ember nem kapja vissza az egy-egy otthonba befektetett felújítás költségét. Mára ez az állítás már nem állja meg a helyét.

*Megjegyzés
Az elemzéshez a vizsgálat tárgyát az Otthontérkép és az Ingatlantájoló adatbázisaiban 2020. április és augusztus közepén elérhető, közel 40.000 eladó családi ház ingatlanhirdetés képezte, a teljes adatbázis pedig 100 ezer feletti ingatlant tartalmaz. A hirdetésekből teljes mértékben anonimizált adatbányászati módszerekkel nyertük ki a számadatokat.

www.knaufinsulation.hu

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.