Sokrétű stúdiószigetelés Tektalannal

Sokrétű stúdiószigetelés Tektalannal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Knauf Insulation préselt fagyapottermékeivel készült el egy kisméretű videóstúdió profi hangszigetelése, amely a kedvező akusztikai tulajdonságokon túl jól is mutat a falakon, ráadásul ár-érték aránya jóval kedvezőbb, mint azt sokan gondolnák.

sokretustudioszigetelesatektalan 720


A meglehetősen régi épületrészt, amelyben a stúdió működik, hagyományos téglából készült, nagyobb részben alumínium lemez, kisebb részben cserépborítású tetővel. Az építtető szerette volna egy szigetelőanyaggal megoldani az épület hő- és hangszigetelését is, s miután ebben a stúdióban hangfelvétel is történik, a megfelelő akusztikai kialakítás is szempont volt, kialakítandó egy csendes, minél kisebb utózengésű teret. További igény volt, hogy a szigeteléseket a szomszédos tűzfalak, illetve a környező helyiségek miatt a falak belső oldalán kellett megoldani. Ez persze az akusztikai célok miatt is indokolt volt, de itt az egyébként inkább kívülre ajánlott hőszigetelés is csak belülre kerülhetett. Bónuszként figyelembe kellett venni a költséghatékonyságot is, a projektre fordítható eszközök meglehetősen szerények voltak. Ez volt hát a kiindulás, erre kellett a Knauf Insulationnal megoldást ajánlani. A feladatra végül 50 mm vastag Tektalan és Heraklith C préselt fagyapotra esett a választás, amelyek a kívánalmaknak megfelelő technikai tulajdonságok mellet jól is mutatnak a falon.
A Tektalan a külső falak és a mennyezet belső oldalára került, a Heraklith C a belső, hőszigetelést nem igénylő falakra. A felszerelés komoly lécvázra, a Tektalan esetében a téglafaltól mintegy 6-8 cm légrést biztosítva történt, a táblák favázhoz rögzítéséhez fém ácsszerkezeti csavarokat használtak. A felszerelés gyorsan ment, amiben a kivitelező elmondása szerint sokat segített, hogy ezeket szigetelő táblákat faipari kőrfűrészgéppel tudták szabni, ami gyakorlatilag tökéletes illesztést (ez a látható felület miatt is fontos volt) és meglehetősen takarékos, kevés hulladékkal járó felhasználást tett lehetővé. A felrögzítést követően a táblák végül vizes-diszperziós festést kaptak, ezt hengerrel végezték.

sokretustudioszigetelesatektalan 1
Az eltelt időszak igazolta az elképzeléseket, a helységek télen korrekten kifűthetőek, semmiféle nedvesedés, párásodás nem jelentkezett, az alkalmazott légrés kellő szellőzést biztosít a szigetelés mögött. A Tektalan hangszigetelő tulajdonságai hatásosan szűrik ki a külső zajokat, a korábbi repülőzúgás, mentősziréna, kutyaugatás már nem jut be. Az akusztikus tulajdonságok is beváltak, természetesen nem lett süketszoba a stúdióból – ez nem is volt cél –, de mind a beszéd, mind az énekhang és az akusztikus hangszerek hangja is nagyon természetesen hat, a lecsengési idő optimálisan rövid, utózengés, visszhang nem tapasztalható.
A stúdió üzemeltetője elmondta, hogy azóta több zenésznek ajánlotta ezeket az anyagokat. Kisebb próbatermek, otthoni stúdiók kialakításánál sokan használnak különböző, innen-onnan származó, olcsó akusztikai (vagy általuk annak gondolt) burkolatokat és szigeteléseket. Az eredmény néha megfelelő, máskor meg nem. Azonban azt tudjuk, hogy ezekben az esetekben soha nincs igazi, korrekt összehasonlítási alap, tehát az eredmény megítélése valójában inkább a hiten múlik, mint mért adatokon. Az üzemeltető szerint a Knauf Insulation fagyapot termékei kifejezetten mutatós, belsőépítész szempontból is jól alakítható, technikai értelemben pedig abszolút jó megoldást jelenthetnek ezekben az esetekben, ár-érték arányuk pedig jóval kedvezőbb, mint azt az ilyen próbatermeket, stúdiókat üzemeltetők sokszor gondolják. Ő a maga részéről azt is felajánlja, hogy aki maga szeretne meggyőződni az anyagok alkalmazhatóságáról, nyugodtan látogasson el hozzájuk a budapesti Grund Stúdióba, szívesen bemutatja az ott alkalmazott szigetelést az érdeklődőknek.

 

heraklith logo

www.knaufinsulation.hu


 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.