Járvány nélkül is várható volt

Járvány nélkül is várható volt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az évente épített új lakások számának csökkenése a lakáspiaci élénkítési kísérlet kifulladása miatt a veszélyhelyzet nélkül is várható volt, vélik a független Építési Piaci Prognózis készítői. A 2019-re meglehetősen pontos előrejelzést adó anyag vezető elemzője, Varga Dénes ma is reálisnak tartja 2020-ra, a tavalyinál 25 százalékkal kisebb lakásszámot: a 2019-re jelzett 21 500 darabhoz képest a valóságban 21 127 lakás épült meg, az idei várakozás pedig 16 650 lakóegység.

epitesipiaciprognozis 20200721 720


A szakember évek óta hangsúlyozza: lakáspiaci stabilitást nem lehet pusztán befektetői célú vásárlókra alapozni, ehelyett a nem megfelelő lakásban élő vagy lakással nem rendelkező családok fizetőképességét kell erősíteni.

Háttér: nemzetközi és hazai gazdaság
A 2020. évi világgazdasági folyamatokat nagymértékben a járvány elleni védekezés gazdaságkorlátozó hatásai határozzák meg. Az USA és Kína gazdasága közötti különbség a járvány hatására jobban csökken, mivel a várakozások szerint a kínai gazdaság kevésbé fékeződik le. Ez nem enyhíti a két világhatalom közötti konfliktust, ami a világgazdaságban növeli a bizonytalanságot. Az előrejelzések szerint erőteljesen lassul az európai gazdaság, ami Magyarország számára is nehezíti a visszatérést a korábbi növekedési pályára. Az Euróövezet 2020. évi GDP csökkenésére nézve a prognózisok - 7,5- és -9,1 százalék között szóródnak. A járvány hatására erősödnek a nemzetközi integráció elmélyítésére irányuló törekvések, mivel globális problémákat egyre nehezebb nemzeti keretek között kezelni.
A magyar gazdaság a Build-Communication kiadásában június végén megjelent Építési Piaci Prognózis 2023 című, középtávú előrejelzés tavaszi frissítése szerint 2020-ban -5,6 százalékkal zsugorodik. A járvány megfékezésére irányuló magyar és nemzetközi intézkedések gazdasági hatásai ágazatonként eltérőek, de szinte mindenhol a teljesítmények csökkenését eredményezték.

Prognózisok* a magyar GDP változására
epitesipiaciprognozis 20200721 1
*Kormány: Konvergencia Program 2020. 04.30.
*IMF: 2020.04.
*Világbank 2020. VI. 05.
* Európai Bizottság 2020. V. 06.
*OECD 2020. VI. 10.


Az előrejelzések "V" alakú görbét rajzolnak ki, a feltételezések szerint 2020. második félévétől nem lesz szükség újabb védelmi intézkedésekre, legalábbis a fejlett országokban. A 2020. utáni növekedési kilátásokat javítják a rendkívüli uniós források, és a növekedést segíti, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak járó összeg nagyjából felét még nem utalták át. Erre 2023 végéig van lehetőség.

Építőipar: a csökkenés járvány nélkül is várható volt
Varga Dénes szerint az építőipar teljesítménye 2020-ban akkor is csökkent volna, ha nincs járvány. Magyarországon nem került sor az építkezések leállítására, az építőipar folyamatosan dolgozhatott. A járvány kétségtelenül lassította a folyamatokat, így a független elemzés a 2019. ősszel 2020-ra kiadott prognózisát a 2020. június végén kiadott frissítésben módosítja: 2020-ra az építőipar teljesítményének 6 %-os csökkenését várja.

2017-2019 között az építőipar több mint 90 százalékkal növelte a termelését, az állam a független elemző szerint ugyanis 2016-tól erőteljes piacélénkítési kísérlet beindítását határozta el. „A 2016-ot megelőzően az építőiparból sokan mentek dolgozni a fejlett európai országokba, így az állam által generált gyors növekedés elsősorban a munkaerőpiacon eredményezett azonnali feszültségeket. Ez más ágazatokból a munkaerő átcsábításával, illetve külföldről lehetett, de főleg csak mennyiségileg, valamennyire pótolni. Természetesen a három év alatt végbemenő, 90 százalékot meghaladó növekedés az építőanyag-piacon is átmeneti feszültségeket, és ezzel együtt áremelkedést okozott.” – mondta el Varga Dénes.

Az építőipari termelés alakulása és prognózisa (2015: 100,0)
epitesipiaciprognozis 20200721 2
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)

Az elemző várakozása szerint a 2021-től kezdődő időszakban a kormány már nem fogja erőltetni az évi 20 százalék feletti növekedési ütem fenntartását, az EU támogatások elköltése jól áll, a lakásépítési piacon pedig a növekedés kifulladt. Véleménye szerint a magas növekedési ütemhez való ragaszkodás, annak érdekében, hogy az építőipar továbbra is legalább egy százalékkal járuljon hozzá a GDP növekedéséhez, csak további jelentős külföldi munkaerő bevonásával lenne lehetséges. Utóbbi reálisan nem várható, viszont az alacsonyabb növekedési ütem ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy a kapacitáshiányt a hatékonyság növelésével lehessen feloldani, valamint hogy a munkaerő színvonala javuljon.
„Az építőipari árak 2016-ig az infláció alatt, azt követően afelett alakultak. A mesterségesen keltett konjunktúra, és a szükségszerűen fellépő kapacitáshiány nyilván nem csak az árakra, hanem a profitrátára is hatott. Annak ellenőrzése, hogy a vállalkozói árak mennyire reálisak, nyilván sokkal nehezebb akkor, ha a megrendelő a piacon a teljesítmények extrém gyors növekedését akarja kikényszeríteni.” – tette hozzá a szakember.

Felmérés közvetlenül a vírus előtt: építés helyett felújítás

Az Építési Piaci Prognózis tartalmának elkészítésében a szerzők évtizedek óta az építési piacon működő szakemberek (tervezők, kivitelezésben és az önkormányzatok szakosztályain dolgozók) kérdőíves véleményfelmérésének eredményeit is figyelembe veszik. A lekérdezés a szokásoknak megfelelően 2020. év elején ismét megkezdődött, ám a speciális helyzet miatt a tavasszal szokásos 300-350 válaszból a veszélyhelyzet elindultáig 99 darabot sikerült rögzíteni. „Világossá vált, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések alapvetően meghatározzák a 2020. és a 2021. évek gazdasági, és így építési piaci kilátásait is. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a felmérést csak 2020 őszén folytatjuk. Ellenben tanulságosnak tartottuk, hogy az addig beérkezett válaszokat feldolgozzuk, hiszen azok a járványtól függetlenül is érvényesülő tendenciákat és várakozásokat mutatják.” – magyarázza a vezető elemző.

Hat felmérés eredményeinek összehasonlítása - Megrendelői csoportok
epitesipiaciprognozis 20200721 3
*A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)

Az eredmények illeszkednek a korábbi öt hasonló felmérés idősorába. 2017 őszétől a várakozások minden megrendelői csoportban folyamatosan romlottak. 2018 tavasza óta mindig a multinacionális vállalatok építési keresletével kapcsolatban voltak a válaszadók a legoptimistábbak. Az egyes részpiacok közül már nem az új lakások piacától, hanem a lakásfelújítási piactól remélik legtöbben a megrendeléseket.

Befektető keresletre nem lehet tartós növekedést építeni
Az Építési Piaci Prognózis szerzői szerint a 2016-ban indult építési piacélénkítési kísérlet fontos része volt az új lakások piacának az élénkítése. Ennek eredményeképpen három év alatt sikerült az évente épített lakások számának igen jelentős emelése: a 2016. évi 9 994 új lakással jellemezhető szinthez képest 2019-ben 21 127 db lakás került a statisztikába. Lakásokat a statisztikák szerint elsősorban Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, néhány Balaton parti településen, és néhány divatos településen építettek. Az elemzés évek óta elkészül a hagyományos statisztikai régiók felbontásával, a lakásépítési teljesítmény alapján képzett, három megye-csoportra is. Az előrejelzés tehát nem csak a hét régióra, hanem erre a három csoportra is tartalmaz adatokat.

A lakásépítés alakulása a megyék három csoportjában (lakás/1000 fő)

epitesipiaciprognozis 20200721 4
A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja.
"A" csoport: Budapest, Pest, Győr
"B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád, Szabolcs, Baranya
"C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Jász, Tolna, Komárom,
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)

Az építési piac más területeihez hasonlóan, az itt tapasztalt gyors növekedés is nagyon gyors áremelkedéssel járt együtt. „Évek óta hangsúlyozzuk: a felfutáshoz legjelentősebben hozzájáruló, a kormány által bevezetett 5 százalékos lakásáfa miatt keletkezett állami bevételkiesés döntően a befektetők zsebében landolt. Becslésünk szerint néhány év alatt összességében 300 milliárd forinttal növelte ez a befektetői profitot. Miután a befektetők elsősorban ott építkeztek, ahol egyébként is magasak voltak a profitkilátások, a piacon gyorsan nőtt a befektetési célú kereslet, ami felverte az árakat. Így a lakáscélú kereslet nagyrészt kiszorult a piacról.” – figyelmeztet Varga Dénes, aki szerint az elkövetkező években a lakáspiacon a vírushelyzet nélkül is visszaesésre, majd lassú növekedésre lehetett számítani. – „Az a körülmény, hogy a kormány a lakáspiaci élénkítést egyrészt a befektetési lakáskeresletre, másrészt a háromgyermekes, jobb anyagi körülmények között élő családokra vagy inkább a babaváró hitellel összekombinálva, a három gyermeket vállaló családokra alapozta, oda vezetett, hogy az élénkítési kísérlet hamar kifulladt.” A teljes lakáspiacot tekintve a független elemző 2020-ra 16 650, majd 2021-re 12 400 lakás felépítését várja.
További információ az Építési Piaci Prognózisról: http://buildmarketing.hu/ujteszt/pp

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}