Járvány nélkül is várható volt

Járvány nélkül is várható volt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az évente épített új lakások számának csökkenése a lakáspiaci élénkítési kísérlet kifulladása miatt a veszélyhelyzet nélkül is várható volt, vélik a független Építési Piaci Prognózis készítői. A 2019-re meglehetősen pontos előrejelzést adó anyag vezető elemzője, Varga Dénes ma is reálisnak tartja 2020-ra, a tavalyinál 25 százalékkal kisebb lakásszámot: a 2019-re jelzett 21 500 darabhoz képest a valóságban 21 127 lakás épült meg, az idei várakozás pedig 16 650 lakóegység.

epitesipiaciprognozis 20200721 720


A szakember évek óta hangsúlyozza: lakáspiaci stabilitást nem lehet pusztán befektetői célú vásárlókra alapozni, ehelyett a nem megfelelő lakásban élő vagy lakással nem rendelkező családok fizetőképességét kell erősíteni.

Háttér: nemzetközi és hazai gazdaság
A 2020. évi világgazdasági folyamatokat nagymértékben a járvány elleni védekezés gazdaságkorlátozó hatásai határozzák meg. Az USA és Kína gazdasága közötti különbség a járvány hatására jobban csökken, mivel a várakozások szerint a kínai gazdaság kevésbé fékeződik le. Ez nem enyhíti a két világhatalom közötti konfliktust, ami a világgazdaságban növeli a bizonytalanságot. Az előrejelzések szerint erőteljesen lassul az európai gazdaság, ami Magyarország számára is nehezíti a visszatérést a korábbi növekedési pályára. Az Euróövezet 2020. évi GDP csökkenésére nézve a prognózisok - 7,5- és -9,1 százalék között szóródnak. A járvány hatására erősödnek a nemzetközi integráció elmélyítésére irányuló törekvések, mivel globális problémákat egyre nehezebb nemzeti keretek között kezelni.
A magyar gazdaság a Build-Communication kiadásában június végén megjelent Építési Piaci Prognózis 2023 című, középtávú előrejelzés tavaszi frissítése szerint 2020-ban -5,6 százalékkal zsugorodik. A járvány megfékezésére irányuló magyar és nemzetközi intézkedések gazdasági hatásai ágazatonként eltérőek, de szinte mindenhol a teljesítmények csökkenését eredményezték.

Prognózisok* a magyar GDP változására
epitesipiaciprognozis 20200721 1
*Kormány: Konvergencia Program 2020. 04.30.
*IMF: 2020.04.
*Világbank 2020. VI. 05.
* Európai Bizottság 2020. V. 06.
*OECD 2020. VI. 10.


Az előrejelzések "V" alakú görbét rajzolnak ki, a feltételezések szerint 2020. második félévétől nem lesz szükség újabb védelmi intézkedésekre, legalábbis a fejlett országokban. A 2020. utáni növekedési kilátásokat javítják a rendkívüli uniós források, és a növekedést segíti, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak járó összeg nagyjából felét még nem utalták át. Erre 2023 végéig van lehetőség.

Építőipar: a csökkenés járvány nélkül is várható volt
Varga Dénes szerint az építőipar teljesítménye 2020-ban akkor is csökkent volna, ha nincs járvány. Magyarországon nem került sor az építkezések leállítására, az építőipar folyamatosan dolgozhatott. A járvány kétségtelenül lassította a folyamatokat, így a független elemzés a 2019. ősszel 2020-ra kiadott prognózisát a 2020. június végén kiadott frissítésben módosítja: 2020-ra az építőipar teljesítményének 6 %-os csökkenését várja.

2017-2019 között az építőipar több mint 90 százalékkal növelte a termelését, az állam a független elemző szerint ugyanis 2016-tól erőteljes piacélénkítési kísérlet beindítását határozta el. „A 2016-ot megelőzően az építőiparból sokan mentek dolgozni a fejlett európai országokba, így az állam által generált gyors növekedés elsősorban a munkaerőpiacon eredményezett azonnali feszültségeket. Ez más ágazatokból a munkaerő átcsábításával, illetve külföldről lehetett, de főleg csak mennyiségileg, valamennyire pótolni. Természetesen a három év alatt végbemenő, 90 százalékot meghaladó növekedés az építőanyag-piacon is átmeneti feszültségeket, és ezzel együtt áremelkedést okozott.” – mondta el Varga Dénes.

Az építőipari termelés alakulása és prognózisa (2015: 100,0)
epitesipiaciprognozis 20200721 2
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)

Az elemző várakozása szerint a 2021-től kezdődő időszakban a kormány már nem fogja erőltetni az évi 20 százalék feletti növekedési ütem fenntartását, az EU támogatások elköltése jól áll, a lakásépítési piacon pedig a növekedés kifulladt. Véleménye szerint a magas növekedési ütemhez való ragaszkodás, annak érdekében, hogy az építőipar továbbra is legalább egy százalékkal járuljon hozzá a GDP növekedéséhez, csak további jelentős külföldi munkaerő bevonásával lenne lehetséges. Utóbbi reálisan nem várható, viszont az alacsonyabb növekedési ütem ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy a kapacitáshiányt a hatékonyság növelésével lehessen feloldani, valamint hogy a munkaerő színvonala javuljon.
„Az építőipari árak 2016-ig az infláció alatt, azt követően afelett alakultak. A mesterségesen keltett konjunktúra, és a szükségszerűen fellépő kapacitáshiány nyilván nem csak az árakra, hanem a profitrátára is hatott. Annak ellenőrzése, hogy a vállalkozói árak mennyire reálisak, nyilván sokkal nehezebb akkor, ha a megrendelő a piacon a teljesítmények extrém gyors növekedését akarja kikényszeríteni.” – tette hozzá a szakember.

Felmérés közvetlenül a vírus előtt: építés helyett felújítás

Az Építési Piaci Prognózis tartalmának elkészítésében a szerzők évtizedek óta az építési piacon működő szakemberek (tervezők, kivitelezésben és az önkormányzatok szakosztályain dolgozók) kérdőíves véleményfelmérésének eredményeit is figyelembe veszik. A lekérdezés a szokásoknak megfelelően 2020. év elején ismét megkezdődött, ám a speciális helyzet miatt a tavasszal szokásos 300-350 válaszból a veszélyhelyzet elindultáig 99 darabot sikerült rögzíteni. „Világossá vált, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések alapvetően meghatározzák a 2020. és a 2021. évek gazdasági, és így építési piaci kilátásait is. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a felmérést csak 2020 őszén folytatjuk. Ellenben tanulságosnak tartottuk, hogy az addig beérkezett válaszokat feldolgozzuk, hiszen azok a járványtól függetlenül is érvényesülő tendenciákat és várakozásokat mutatják.” – magyarázza a vezető elemző.

Hat felmérés eredményeinek összehasonlítása - Megrendelői csoportok
epitesipiaciprognozis 20200721 3
*A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)

Az eredmények illeszkednek a korábbi öt hasonló felmérés idősorába. 2017 őszétől a várakozások minden megrendelői csoportban folyamatosan romlottak. 2018 tavasza óta mindig a multinacionális vállalatok építési keresletével kapcsolatban voltak a válaszadók a legoptimistábbak. Az egyes részpiacok közül már nem az új lakások piacától, hanem a lakásfelújítási piactól remélik legtöbben a megrendeléseket.

Befektető keresletre nem lehet tartós növekedést építeni
Az Építési Piaci Prognózis szerzői szerint a 2016-ban indult építési piacélénkítési kísérlet fontos része volt az új lakások piacának az élénkítése. Ennek eredményeképpen három év alatt sikerült az évente épített lakások számának igen jelentős emelése: a 2016. évi 9 994 új lakással jellemezhető szinthez képest 2019-ben 21 127 db lakás került a statisztikába. Lakásokat a statisztikák szerint elsősorban Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, néhány Balaton parti településen, és néhány divatos településen építettek. Az elemzés évek óta elkészül a hagyományos statisztikai régiók felbontásával, a lakásépítési teljesítmény alapján képzett, három megye-csoportra is. Az előrejelzés tehát nem csak a hét régióra, hanem erre a három csoportra is tartalmaz adatokat.

A lakásépítés alakulása a megyék három csoportjában (lakás/1000 fő)

epitesipiaciprognozis 20200721 4
A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja.
"A" csoport: Budapest, Pest, Győr
"B" csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád, Szabolcs, Baranya
"C" csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Jász, Tolna, Komárom,
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)

Az építési piac más területeihez hasonlóan, az itt tapasztalt gyors növekedés is nagyon gyors áremelkedéssel járt együtt. „Évek óta hangsúlyozzuk: a felfutáshoz legjelentősebben hozzájáruló, a kormány által bevezetett 5 százalékos lakásáfa miatt keletkezett állami bevételkiesés döntően a befektetők zsebében landolt. Becslésünk szerint néhány év alatt összességében 300 milliárd forinttal növelte ez a befektetői profitot. Miután a befektetők elsősorban ott építkeztek, ahol egyébként is magasak voltak a profitkilátások, a piacon gyorsan nőtt a befektetési célú kereslet, ami felverte az árakat. Így a lakáscélú kereslet nagyrészt kiszorult a piacról.” – figyelmeztet Varga Dénes, aki szerint az elkövetkező években a lakáspiacon a vírushelyzet nélkül is visszaesésre, majd lassú növekedésre lehetett számítani. – „Az a körülmény, hogy a kormány a lakáspiaci élénkítést egyrészt a befektetési lakáskeresletre, másrészt a háromgyermekes, jobb anyagi körülmények között élő családokra vagy inkább a babaváró hitellel összekombinálva, a három gyermeket vállaló családokra alapozta, oda vezetett, hogy az élénkítési kísérlet hamar kifulladt.” A teljes lakáspiacot tekintve a független elemző 2020-ra 16 650, majd 2021-re 12 400 lakás felépítését várja.
További információ az Építési Piaci Prognózisról: http://buildmarketing.hu/ujteszt/pp

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.