Murva a kertbe?

Murva a kertbe?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az ömlesztett anyagok világában a murva az egyik legjobb választás, ha egyszerre szeretnénk tartós és kimagaslóan esztétikus burkolatkialakítást otthonunk körül, illetve díszkertünkben. Mivel zúzott kőről beszélünk, a belőle készített felületek nagy teherbírásúak, és megfelelő telepítés – alapozás, fóliázás, szegélykialakítás – esetén a hosszantartó esztétika miatt sem kell aggódnunk.

murvaakertbe 720


A zúzalék közkedveltségét abszolút egyedi színvilágának köszönheti, hiszen leginkább fehéres-szürkés árnyalata miatt bárhol felhasználható egy kis kreativitással. Nemcsak emlékműveknél, köztéri parkokban vagy temetőkben találkozhatunk vele, a ház körüli díszkertekben is nagy népszerűségnek örvend. Nem árt azonban tisztában lenni a vásárlás előtt azzal, hogy a murva többféle szemcseméretben kapható, ami nem véletlen, hiszen közülük mindegyik eltérő felhasználási móddal rendelkezik. Az alábbiakban a leggyakoribb alternatívákat vesszük sorra, ami egy kert esetében szóba jöhet.

A kert általános díszítésére
Mint már említettük, a murva különleges árnyalata a kert díszévé tehet szinte bármit, amit a segítségével alakítottunk ki, vagy felhasználásával szépítettünk meg. Ebből a célból általában az egészen apró ágyazó murva a legideálisabb választás, amely 2-5 milliméteres szemcsenagyságával megfelelő távolságból úgy festhet, mintha hófehér vízfolyások vagy havas felületek díszítenék a kertet.
Ez a típus kifejezetten ideális megoldás cserepeket vagy kaspók feltöltéséhez, mert sokkal esztétikusabb felület eredményez, mint az egyszerű virágföld. Ezt a szemcseméretet alkalmazzák sok esetben kerti tavak aljzatainak világosításához, de sziklakerteknél is gyakran találkozhatunk dizájnelemként. Utóbbi esetekben természetesen a kisebb szemcseméretű kerti murva is kitűnő választás, hiszen az 5-10 milliméteres kavicsok lényegesen mutatósabbak, ha nagyobb kerti tóról vagy egy kiterjedtebb sziklakertről beszélünk.

Járdák és bejárók kialakításához
Nyilvánvaló azonban, hogy a murvát a ház körül általában nem egyszerű díszítésként vagy esztétikai okokból használjuk fel, sokkal inkább azért, hogy szilárd, tartós és egyben látványos felületeket alakítsunk ki. Ebből a szempontból a nagyobb szemcseméretű kerti murva a legjobb választás, de fontos tudni, hogy normál méretkategóriában többnyire csak díszkertekhez ajánlott – nagyon látványos megoldások érhetők el vele ágyásoknál is. Amennyiben egy nagyobb forgalmú, esetleg teherautókat is kiszolgáló feljáróhoz választunk, ideálisabb az úgynevezett úti murva alkalmazása, amely a szabvány szerint akár 55 milliméteres darabokat is tartalmazhat már. Ez a teherbírás és az ülepedés szempontjából kifejezetten fontos szempont, különösen hogy a murva szakszerű döngölés mellett – jellemzően a lapvibrátor ajánlott ehhez a folyamathoz –, nagyon jól összeáll, ezáltal szilárd, tartós, de mégis jó vízáteresztő réteget képes biztosítani a látványos küllemhez. Nincs is szebb annál, mint amikor egy gyönyörűen zöldellő pázsitot kígyószerű tekergéssel vagy tengerszerű hullámzással hófehér murvafolyamok osztanak kis parcellákra. Nem árt azonban tudni, hogy ezt az állapotot csak úgy lehet megfelelően fenntartani, ha az ilyen murvás felületet szakszerűen alakítják ki.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy még a legegyszerűbb járdához is elengedhetetlen megfelelő alapot ásni, illetve szegélyt kialakítani. Hogy miért? Alapra azért van szükség, mert a murvás felületnek vízszintben kell lennie a földfelszínnel, és bár egy járdának nyilván nem kell döngölt keménymeder, de így is érdemes legalább 10-15 centiméter mélyen kiszedni a földet a leendő helyén, és alatta valamilyen vízáteresztő fóliát alkalmazni, amely megakadályozza a gaz felnövését, biztosítva a murva hosszú távú tisztaságát, amelyet ellenkező esetben csak permetszerrel vagy havi szintű gondozással érhetnénk el.
A szegély ezzel szemben nemcsak a murvafelület tisztaságát védi, de a környező füves területeket is, hiszen egy kisebb járdát vagy kiülőt nem lehet annyira tömöríteni, hogy a folyamatos használat során néha-néha bele ne rúgjunk a kőbe. A szegély megakadályozza, hogy a murva a pázsiton kössön ki, és megnehezítse a fűnyírást vagy más egyéb kellemetlenségeket okozzon. Megfelelő kialakítással, speciális díszszegéllyel vagy betonelemmel ráadásul a teljes kert esztétikai értékét magasabb szintre emelhetjük vele.

Felületalapozáshoz
A fentieken túl szólnunk kell azokról az alternatívákról is, amikor bár van murvánk a kertben, de mégsem látjuk, mert csak egy felület alapozásához használtuk. A kérdéses ömlesztett anyagból ugyanis létezik az osztályozatlan, vagy más néven poros murva, amibe a kőzet kitermelésekor keletkező minden adalék belekerül, így a kisebb-nagyobb kődarabok mellett az úgynevezett murvapor is. Ennek a típusnak az esztétikai értéke ugyan nem a legjobb, ellenben van egy kimagasló tulajdonsága, mégpedig a kiemelkedő ülepedés és tömörödés, amivel rendkívül szilárd felületek képezhetők.
Az osztályozatlan murvát ezért jellemzően járdák, bejárók, autófelhajtók alapjaként alkalmazzák gyakran 30-40 centiméteres vastagságban, alaposan bedöngölve. Természetesen olyan helyeken, ahol az esztétika csak másodlagos szempont, és sokkal lényegesebb a funkció, ott a poros murva kiváló szolgálatot tehet felszíni kialakításhoz is, így például földes utak stabilizálásakor is előszeretettel alkalmazzák bazalt helyett. Díszkertben azonban a lehető legritkább esetben használható látható formában.

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Murva_(k%C5%91zett%C3%B6rmel%C3%A9k)
https://www.bekasepker.hu/a-murva-felhasznalasa-a-gyakorlatban

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.