Biztos a fedél a fejünk felett?

Biztos a fedél a fejünk felett?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Környezetünk, éghajlatunk folyamatosan változik. A tények azt mutatják, hogy olykor egészen komoly szélsőségekre is fel kell készülnünk. Prof. Dr. Mika János éghajlatkutató és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. szakértői a megbízható, jó állapotú tető fontosságára hívják fel a figyelmet.

biztosafedelafejunk 720


Napjainkban a fokozódó klímaváltozás és éghajlati szélsőségek éveiben a fenntartható építészet mellett közvetlen környezetünk védelmére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Magyarországon a lakásállomány mai napig elöregedő félben van, egy átlagos ház közel 50 éves. „Fontos tudni, hogy fél évszázaddal ezelőtt a tetőcserépgyártók többsége még 10-20 éves garanciát adott a cserepekre – szemben a mai 50 éves vagy egész életre szóló garanciával. Akkoriban ugyanis még korántsem voltak olyan időtállóak, mint manapság, illetve nem rendelkeztek a mai értelemben vett vízzáró és fagyálló képességekkel. Az is tény, hogy ritkábban kellett komoly környezeti kihívásokkal szembenézni” – hívja fel a figyelmet Tóth Szabolcs, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. regionális marketingigazgatója.

biztosafedelafejunk 1
A biztonságos tetőfedés próbaköve a szélvihar
A jó tetőfedő alapanyag megválasztása kulcsfontosságú lépés a viharbiztos szerkezet létrehozása során. Valójában már egész csekély, néhány tízezer forintos ráfordítással, a megfelelő tetőkiegészítők beépítésével a tető viharbiztossá tehető. „Az OMSZ mérőállomásain valaha mért legnagyobb széllökés 47,7 m/s (172 km/h) volt 2010 decemberében a Kab-hegyen, ám a károk alapján becsült szélsebesség ennek a duplája, 87-103 m/s (313-371 km/h) is lehetett Vác mellett egy tornádóban, 1924 júniusában. De nemcsak ezek a kiugró értékek veszélyesek. A Balatonon a 17 m/s (61 km/h) sebességű széllökés prognózisa már viharállapotra utal. A széllökés két másodperces átlagot jelent, szemben a tízperces átlagszéllel. A szél pusztítása arányos a sebesség négyzetével, a szélmérés pedig az állomásokon a felszíntől 10 méterre történik” – mondja Prof. Dr. Mika János éghajlatkutató. A Balatonon szinte minden évben menetrendszerűen előfordul 100 km/h feletti szélvihar, ami sajnos komoly károkat okoz a nem megfelelően kivitelezett, jellemzően könnyű anyagokból készült tetőfedésekben.

A fő veszély a beázás, főként erős csapadékhullás idején
Takaró Gábor, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. okleveles építészmérnöke kiemeli: „Tetőcserepeink alapanyaga, a beton, az egyik legnagyobb mértékben időtálló nyersanyag, amely számos pozitív tulajdonsággal bír. Vízfelvétele minimális, tömörsége miatt alig szívja magába a nedvességet, ebből kifolyólag nem ingadozik a tető súlya, ami a szerkezetre is jótékony hatással van, illetve a fagyás-olvadás ciklusok váltakozása sem károsítja a cserepet. A betoncserepek teherbírása rendkívüli, emiatt nagy tömegű hó és jég sem okoz törést rajtuk, a héjazat megfelelő tömegével és a kritikus helyeken mechanikus leterheléssel pedig nő a tető viharállósága, valamint a hő- és hangcsillapító ereje.” A hazánkban 24 óra alatt valaha hullott legnagyobb csapadékösszeg 260 mm, azaz négyzetméterenként 2,6 hektoliter volt 1953 júniusában, de már 10 perc is elég volt 64,2 mm záporeső földet (tetőt) éréséhez. Az ún. csapadékos napok száma, amikor legalább 0,1 mm hullik, országosan évi átlagban, 88 és 147 nap között váltakozik, vagyis nagyjából minden harmadik napon esik legalább egy deciliter eső (vízszintes) négyzetméterenként. A rosszul záró tető emellett sok hő (és pénz) elfolyásához is vezethet, ami nemcsak a szélsőséges napokon jelentkezik, hanem minden olyan napon, amikor a belső térben magasabb hőmérsékletet szeretnénk tartani, mint amennyi odakint van. A lakás beázása gyakran a tetőszerkezet meghibásodására vezethető vissza. Sok esetben akár 3-5 méterrel a beázott területtől is lehet a baj, ezért azonnal kérjük szakember segítségét.

biztosafedelafejunk 2
A jövőben nő a csapadék intenzitása és gyakorisága
„Gyakran halljuk azt is, hogy a globális éghajlatváltozás fokozza az időjárási szélsőségeket, ami szerencsére így, teljes általánosságban nem igaz, pontosabban nem következik a tudományos eredményekből. Ami biztosan erősödik mind a múltbeli mérések, mind a jövőre vonatkozó számítások szerint, az az eseti nagy csapadékok gyakorisága és intenzitása. Ugyanakkor csökken a csapadékos napok száma, azaz ritkábban esik az eső, mint korábban, de akkor nagyobb mennyiségben. Az erős széllökések változásáról nincs biztos képünk. Valószínű, hogy gyengülnek a téli szelek, amelyek a nagytérségű ciklonokhoz kötődnek, de erősödnek a lokális zivatarokból előtörő nyári szélrohamok. A hőmérséklet emelkedéséből következően – megbízható épületszigetelés mellett – már most kevesebb energia szükséges az épületek fűtésére, de több kell azok hűtésére” – mondja az éghajlatkutató. Fontos tudni, hogy a törésszilárdság és a termékgeometria fontos szerepet játszik a környezeti hatások elleni védekezésben, amit emellett megfelelő felületkezeléssel ellátott tetőcserepekkel tehetünk még hatékonyabbá, hiszen annak felülete így fokozottabban ellenálló lesz. Taszítja a szennyeződéseket, tehát a mohásodás kevésbé lesz jellemző rá, a nagyobb mennyiségű füstgázok lerakódásával és maró, fakító hatásával szemben is hatékonyabban véd. Bizonyos felületkezelésű tetőcserepekkel a tetőtér felmelegedése is mérsékelhető. „A Terránnál jelenleg négy felületkezelési típus érhető el, amelyek összetettségükben és minőségükben különböznek egymástól, továbbá eltérő mértékben garantálják a betoncserepek szín- és kopásállóságát. Piacvezető gyártóként innovatív felületkezelési technikákkal és új színekkel kívánunk folyamatosan megfelelni a piaci igényeknek és a kor magas minőségi elvárásainak” – emeli ki Tóth Szabolcs.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.