Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda?

Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha nagyobb mennyiségű élelmiszert szeretnénk tárolni, mindenképpen szükségünk lesz egy fagyasztószekrényre vagy egy fagyasztóládára. Felvetődik a kérdés, hogy milyen esetben melyiket érdemes választanunk…

fagyasztószekrenyvagyfagyasztolada 720


Döntésünket gyakran a rendelkezésre álló szabad terület határozza meg, a fagyasztóládák ugyanis nagyobb alapterületet követelnek, míg a szekrények felfelé terjeszkednek. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a ládák akár extra méretű kivitelben is megvásárolhatók. A lakossági felhasználásra szánt legnagyobb fagyasztóládák tárolókapacitása 500 liter körüli, míg a legnagyobb fagyasztószekrényeké csak 300-350 liter. Akármelyik típus mellett döntünk, figyelmet kell fordítanunk az elhelyezésre. Fontos, hogy a működés közben keletkező hőmennyiség távozhasson a készülékből, ezért legalább 6-8 centiméteres hézagot kell hagynunk a fal síkja és a készülék között. Figyeljünk arra is, hogy a fagyasztót oly módon helyezzük el, hogy magát a készüléket ne melegíthesse semmilyen hőforrás; sem konyhai tűzhely, sem fűtőtest, sem hővezeték.

Mégis: láda vagy szekrény?
Erre a kérdésre sajnos nincs egyértelmű válasz; mindkét típus rendelkezik egy-egy megkérdőjelezhetetlen előnyös tulajdonsággal, ami miatt ideális választást jelenthet, magunknak kell eldöntenünk, melyik tulajdonság a fontosabb számunkra.
A tárolókapacitás mindenképpen a fagyasztóláda mellett szól, kialakításának köszönhetően azonos űrtartalom esetén hozzávetőlegesen 15-20 százalékkal több élelmiszer tárolására alkalmas. Ennek persze ára van, hiszen az egymásra halmozott élelmiszerek miatt előfordulhat, hogy a keresett csomag alulra kerül… és nincs más megoldás, át kell túrni az egész rakást, ami nem igazán kellemes. Ezzel szemben a fagyasztószekrény a hűtőszekrényhez hasonlóan használható, jól átlátható, könnyedén megtalálhatjuk benne a keresett csomagokat, a rekeszeknek és polcoknak köszönhetően sokkal egyszerűbben szortírozhatjuk a tárolt élelmiszereket.

Amiről még beszélni kell…
Akármelyik típus mellett döntünk, néhány tulajdonságra mindenképpen figyelmet kell fordítanunk. Nem mehetünk el szó nélkül az energiatakarékosság kérdése mellett sem. Ahogyan más háztartási gépeknél megszoktuk, minél több plusz jel sorakozik az „A” betű mögött, annál több villamos energiát takaríthatunk meg. Érdemes szem előtt tartani, hogy az A+++ energiaosztályba sorolt készülékek akár 30-40 százalékkal kevesebb energiát igényelnek kevésbé korszerű társaikhoz képest, viszont arról se feledkezzünk meg, hogy az energiaköltségeket jelentős mértékben befolyásolja az elhelyezés módja, illetve az ajtónyitások gyakorisága.
Az energiahasználatot némileg megnöveli az úgynevezett NoFrost technológia, viszont az ilyen rendszerű készülékeknél nem kell leolvasztással foglalkozni, ami fontos kényelmi szempont, ráadásul a visszafagyasztás energiaigényét is megspóroljuk.
A fagyasztók esetén találkozhatunk az úgynevezett fagyasztási teljesítménnyel is. Ez a tulajdonság azt mutatja, hogy a készülék milyen mennyiségű élelmiszert képes 24 óra alatt megfelelő minőségben lefagyasztani. A legkisebb méretekkel rendelkező fagyasztókészülékek rendszerint 8-10 kg élelmet képesek lefagyasztani, a nagyobbak ennél nagyobb fagyasztási teljesítménnyel rendelkeznek.
Szintén fontos tulajdonság lehet az úgynevezett visszamelegedési idő. Ez az az idő, amíg a készülék áramellátás nélkül fagyott állapotban képes tartani a korábban teljesen megfagyott élelmiszereket. Az átlagos fagyasztószekrényektől 20-25 órát, a fagyasztóládáktól 30-55 órát várhatunk el.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.