Az ingatlanpiac behúzta a kéziféket, de nemcsak a koronavírus miatt

Az ingatlanpiac behúzta a kéziféket, de nemcsak a koronavírus miatt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hazai ingatlanpiacon még a koronavírus megjelenése előtt mérséklődött az árak emelkedése. A korábban meredeken felfelé ívelő görbék már a tavalyi évben kezdtek egyre inkább ellaposodni. Ennek oka nem más, mint egy természetes folyamat. A járvány erre csak rátesz egy lapáttal, és még nagyobb fékezésre készteti az árakat. Ráadásul a koronavírus az árakon kívül a teljes ingatlanpiacot lelassítja.

azingatlanpiacbehuztaakezi 720


Mennyi is az annyi?
Az ingatlanvásárlást tervezőknek jól meg kell gondolniuk, hogy mikor hajtják végre a befektetést. Sok településen ugyanis már az elmúlt félévben olcsóbbá váltak a négyzetméterárak, de a stagnálás szinte országszerte jellemző. Habár nagyon óvatosan csökkennek az árak, összességében így is sokat lehet spórolni. Például Szegeden a házak februári átlagára 350 ezer Ft/m²-ről 340 ezer Ft/m²-re esett vissza. Ez a négyzetméterenkénti 10 ezer forintos változás egy 100 m² alapterületű ház esetében egy millió forintot jelent.
Szegeddel ellentétben Budapesten és Nyíregyházán még mindig folyamatosan emelkednek a házak kínálati árai, viszont egyre kisebb mértékben. Ennek eredményeként idén márciusban, a fővárosban átlagosan 560 ezer forintért, Nyíregyházán 270 ezer forintért kínálták a házak egyetlen négyzetméterét. Sopron családi házaira pedig tavaly október óta 420 ezer Ft/m² körüli stagnálás a jellemző.

azingatlanpiacbehuztaakezi 1
A téglalakásokat nézve tavaly nyár eleje óta már Budapesten is stagnálást mutatnak az átlag négyzetméter árak, méghozzá 830 ezer forint körül. Ugyanígy Nyíregyházán is megragadtak az átlagárak egy 330-340 ezer Ft/m²-es szinten az elmúlt fél év tekintetében. Sopronban is ugyanez volt a helyzet, valamivel 490 ezer Ft/m² felett és alatt mozogtak a téglalakások átlagárai. Viszont a Szegeden eladó lakások téglaépítéses típusai már decembertől elindultak a mérséklődés útján, és átlagosan 20 ezer Ft/m²-rel lettek olcsóbbak. Tehát a napfény városában a házak mellett a lakások esetében is felfedezhető némi áresés.

azingatlanpiacbehuztaakezi 2
A lakásfelújítás most éli fénykorát
Az építőipar megsínylette a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozásokat: csökkent a kereslet, csúsztak az újépítésű lakásprojektek, fokozódott a munkaerőhiány és megdrágultak az építőanyagok. Az építőipar mellett azok az ingatlantulajdonosok is problémába ütköztek, akik eladásra készültek, ők egyrészt elmaradó kereslettel, másrészt értékvesztéssel szembesültek.
Voltak azonban, akiknek kedvezett a koronavírus okozta felfordulás. A lakásfelújítást érintő területek nemhogy nem torpantak meg, de most élik fénykorukat. Például nyertesként kerültek ki a barkácsboltok és kertészetek. A karantént ugyanis felújításra, kertrendezésre használták ki az emberek. Az előző év első negyedévéhez képest a térburkolatok, szegélykövek forgalma 36 százalékkal emelkedett, de befutó termékek voltak a tetőfedő anyagok is, ebben 19 százalékos növekedés volt érzékelhető.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.