Év háza pályázat 2020

Év háza pályázat 2020

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2020. április 20-ig nyújthatják be munkáikat családi házak, kis társasházak, illetve középületek tervezői az idei Év háza-pályázatra. A legrangosabb hazai, független, szakmai pályázat két kategóriájában a 600 - 600 000 forintra növekedett fődíj mellett idén több különdíj is gazdára vár. A pályázatot idén az építőipar egyik legnagyobb építőanyag-gyártója, a Leier Hungária Kft. mint főtámogató mutatja be.

evhazapalyazat2020 720


Az Év háza pályázat mára a magyar építészeti közélet részeként, annak legjelentősebb szervezeteinek és szövetségeinek a támogatásával, valamint a legelismertebb építészek zsűriben való közreműködésével 10. alkalommal keresi a példamutató építészeti teljesítményeket – 2020-ban a családi ház és kis társasház kategória mellett ismét középület kategóriában is. A díj az elmúlt évtizedben a legismertebb és legszélesebb körben érdeklődésre számot tartó építész szakmai elismeréssé vált. "A legutóbbi díjátadó atmoszférája ismét megmutatta, hogy az Év Háza több mint egy építészeti pályázat. Amellett, hogy az elmúlt tíz évben az építészek egyik meghatározó éves kitüntetése lett, egy olyan éltető platform mely már sokakat összeköt a szakmai szálakon túl is. Nagy várakozással állunk az idei megmérettetés elé is. A tavalyi színvonal és visszajelzések alapján további bővülésre számítunk a nemrég bevezetett középület kategóriában, mely tovább erősíti a pályázat rangját és szakmai presztízsét."- mondta Szoják Balázs, nívó díjas építész, a pályázat kurátora.
Idén Noll Tamás követi a pályázat elnöki pozíciójában Dévényi Sándort, aki Nagy Tamás és Cságoly Ferenc után, öt évig látta el ezt a feladatot. A pályázat kurátora továbbra is számít Dévényi Sándor véleményére, aki idén társelnöki pozícióban értékeli a beadott műveket. „Évekig, mint a Magyar Építész Kamara elnöke vettem részt a zsűrizésen, ami mindig izgalmas feladat volt, így örömmel fogadtam el a felkérést. Remélem, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan kifejezetten színvonalas munkák közül válaszhatjuk ki a legjobbakat családi ház és középület kategóriában egyaránt.”- mondta Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész.

evhazapalyazat2020 1

Az országos, nyílt és nyilvános Év háza pályázaton az elmúlt két évben megépült családi házak, nyaralók és a maximum 4 lakásos lakóépületek tervezői mérettetheti meg munkáikat, illetve az ebben az időszakban elkészült középületeket is górcső alá veszi a neves zsűri. A pályázat célja, hogy megismertesse, számba vegye azokat a minőségi építészeti alkotásokat, amelyek mind esztétikai, mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból példaértékűek. Az Év háza díj jellegzetessége, hogy az fiatalok, pályakezdők, elsőtervesek számára sem elérhetetlen pénzdíjas pályázat.
A pályázat szakmai partnerei évek óta a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.

evhazapalyazat2020 2

Az Év háza bíráló bizottsága az elmúlt években a fődíj mellett külön elismeréseket adhatott át, így például évek óta egy-egy épület tervezője a Magyar Építész Kamara, valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját nyerheti el. 2015-től a díj egyik támogatója, idén pedig harmadszorra a családi ház, kis társasházak kategória főtámogatója a Xella Magyarország Kft. jóvoltából talál gazdára a „Zöld ház-energiahatékonyság” különdíj, illetve a 2017-ben támogatóként csatlakozott Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft. idén a középületek kategória főtámogatójaként különdíjat ajánlott fel. További különdíjakat oszthat ki a zsűri a Leier Hungária Kft., Meva Zsalurendszerek Kft., a Prefa Hungária Kft. és a Guardian Orosháza Kft. jóvoltából.

Határidők, dátumok
A pályaművek beadása: 2020. április 20. 16h
Eredményhirdetés és díjkiosztás: 2020. szeptember 25-én
A pályaműveket elektronikusan a www.evhaza.hu weboldalon lehet benyújtani!
Év háza 2020 videó: https://youtu.be/TJjETztY2mM

A pályázati nevezési díj összege bruttó 10.000 Ft/pályamű.

Zsűri tagjai 2020-ban
Elnök: Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész

Társelnökök:

  • Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
  • Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke
  • Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke
  • Szoják Balázs, építész, az „Év háza” díj kurátora


Tagok:

  • Tóth Balázs, építész, az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője
  • Dr. Tóth Elek, a BME Magasépítési Tanszék ny. egyetemi docense


2019-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek:

  • Csillag Katalin
  • Horváth Zoltán
  • Marián Balázs
  • Madzin Attila
  • Peschka Alfréd



Szakmai védnökök
Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége

www.evhaza.hu

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}