Év Háza 2019 díjátadás: pécsi kis társasház és piac

Év Háza 2019 díjátadás: pécsi kis társasház és piac

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2019. október 4-én, idén első alkalommal gálarendezvényen vehette át családi ház és lakóépületek kategóriában Karlovecz Zoltán építész az Év Háza-díjat a Pécsre tervezett háromlakásos lakóházáért, középület kategóriában pedig Járomi Irén és Kiss Gyula építészpáros munkája, a nagykőrösi városi piac csarnoképülete bizonyult a szakmai zsűri véleménye szerint a legjobbnak. A két fődíj mellett hat különdíj is gazdára talált.

evhaza2019dijatado 720


"A hazai heterogén építészeti közeg, a rendszerszintű építészeti kritika hiánya, valamint a szakma általános gyenge hangja mind a minőségi építészeti díjak jelentőségét és fontosságát növelik. Az Év Háza-díj és mozgalom mára túlmutat egy szakmai elismerésen. Az elmúlt évtized alatt a díj az építészek egyre gyengülő véleményerejének egyik hiánypótló és hiteles szervezőerejévé vált. Ezt tartom ma már a legnagyobb jelentőségének és legfontosabb szerepének."– mondta a díjátadón Szoják Balázs, építész, az Év Háza-díj kurátora.
Nyolc építészcsapat munkáját ismerték el a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével kiírt pályázaton, ahol idén 33 épület került az évről-évre változó összetételű, elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel a bírálóbizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást.


evhazafodijpecs 1
Fotó: Karlovecz Zoltán, Bujnovszky Tamás

Tudatos „múltbeliség” Pécsett
Az 500 000 forinttal járó Év Háza fődíjat családi ház és lakóépületek kategóriában Karlovecz Zoltán építész kapta egy Pécsett található háromlakásos lakóházért, aljában üzlettel.
„A mai hangvételű megfogalmazás, az arányos és ötletes szerkesztés magában hordoz és sugall egy tudatos múltbeliséget is, többlet tartalmat adva ezzel az eredetileg is szép építészeti elképzelésnek. A ház léptékeihez viszonyított várszerűség, a tagadhatatlan organikus szellemiség, valamint a kupolás lefedés kicsit „törökös” beütésének atmoszférája teszi talán még inkább „pécsivé” ezt, az amúgy sem kevéssé „pécsi” példaértékű alkotást.” – mondta méltató beszédében az idén legjobbnak ítélt lakóépületről Szoják Balázs.


evhaza2019 kozepuletpiac
Fotó: Palkó György

Hagyományokat őrző épület, modern alumínium köntösben
A pályázaton idén másodszor középület kategóriában is kihirdették a legjobbat. A szintén 500 000 forinttal járó díjat Járomi Irénnek és Kiss Gyulának, a nagykőrösi Városi Piac Csarnoképületének megvalósításáért ítélte oda a zsűri.
„A családi házas környezethez viszonyítva nagy épületet változatos formálású, keresztgerincű tömegekkel teszi oldottá. Ezek a játékos oldalszárnyak a bejáratoknak adnak méltó hangsúlyt. A homlokzat áttört árnyékoló lemez borítása légies megjelenést biztosít az épületnek.” – mondta méltatásában Dévényi Sándor, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke.


tanyanyaraloepulet bugyiurbopuszta
Tanya nyaralóépület Bugyi-Ürbőpuszta Fotó: Palkó György

csopak lakoepulet
Lakóépület Csopak Fotó: Jurassza Zsófia

reformatusgyulekezetihaz monorierdo
Református gyülekezetiház és templom Monorierdő Fotó: Czégány Sándor

Hat épület tervezője kapott különdíjat
Arról, hogy a cégek és szövetségek által felajánlott különdíjat melyik pályázó kapja, évek óta szintén a független zsűri dönt. A Magyar Építész Kamara különdíját Vékony Péter, Mezei Sándor és Éltető Zsófia vette át a Bugyi-Ürbőpusztán található tanya nyaralóépület tervezéséért. A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Tóth Péter DLA, Dr. Szűcs Endre, Mérő Máté és Kis Kálmán kapta egy csopaki lakóépület tervezéséért. A középület kategória főtámogatója, a Hella Árnyékolástechnikai Kft. különdíját Czégány Sándornak, a Monorierdőben található Református gyülekezeti ház terveiért ítélték oda. A családi ház és lakóépület kategória fő támogatója, a Xella Magyarország Kft. Zöld ház - energiahatékonyság különdíját Singer Ádám egy Szombathelyen épült családi ház tervezéséért kapta. Az Guardian Orosháza Kft. különdíját Kasuba János érdemlete ki a Debrecenbe tervezett görögkatolikus érseki hivatal terveiért, végül a Meva Zsalurendszerek Zrt. díját Vadász Bence DLA és Miklós Zoltán kapta a budapesti Meininger Hotel terveiért.


csaladihaz szombathelyevhaza2019
Családi ház Szombathely Fotó: Batár Zsolt

gorogkatolikusersekihivatal debrecen
Görögkatolikus Érseki Hivatal Debrecen Fotó: Varga Attila

Minden évben neves zsűri dönt
Nem túlzás, hogy az Év Háza-díj zsűrije az egyik legrangosabb szakmai grémium a hazai díjak és pályázatok vonatkozásában. Ennek garanciájaként a legjelentősebb építész szakmai szervezetek vezetői mellé minden évben meghívást kaptak az előző évben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. 2019-ben a 2018-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek vettek részt a zsűriben, ezáltal is emelve a pályázat színvonalát. A zsűri elnöke idén hatodik alkalommal Dévényi Sándor DLA, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész. Társelnökök Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora voltak. Az zsűri tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, címzetes egyetemi tanár, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, illetve a 2018-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek: Anthony Gall, Callmeyer László, Szabó Levente DLA, Vasáros Zsolt.
A pályázat főtámogatói a Hella Árnyékolástechnika Kft., a Xella Magyarország Kft., további támogatói pedig a Guardian Orosháza Kft., a Meva Zsalurendszerek Zrt. amely cégek támogatói különdíjat is felajánlottak, illetve a Prefa Hungária Kft.

További információ: www.evhaza.hu

A NYERTES ÉPÜLETEK MÉLTATÁSAI

evhazafodijpecs 2
Fotó: Karlovecz Zoltán, Bujnovszky Tamás
Év háza 2019 – Családi ház és lakóépület kategória
Tudatos „múltbeliség” Pécsen
Karlovecz Zoltán, Háromlakásos lakóház üzlettel
Pécsett a Rókus domb felé némileg megnyíló tér, valamint a másik oldalról záródó szűk kis utcácskák kisvárosias zegzugos játéka közé pottyant Karlovetz Zoltán elvarázsolt háza. Az adottságok találkozása ihlette ezt a tégla házat, mely - az építész bevallása szerint is – koncepcionálisan egy „ház-nem ház”. Megadva az épület fő karakterét, organikus vonalvezetésű, hangsúlyos, áttört téglafal öleli körbe és jelöli ki határozottan a rendelkezésre álló teret és kis udvart. Az így kialakult és megkomponált térbeli és vizuális kapcsolatok a külső és belső „világok” között hozzák létre a ház egyedi atmoszféráját. Ennek a gondolatnak a következetes végig vitele követhető nyomon a terek kialakításában, a fény-árnyék hatásokban és átlátásokban, mely izgalmas változásban tartja az egyébként jellemző határozott, statikus elemeket.
A mai hangvételű megfogalmazás, az arányos és ötletes szerkesztés magában hordoz és sugall egy tudatos múltbeliséget is, többlet tartalmat adva ezzel az eredetileg is szép építészeti elképzelésnek. A ház léptékeihez viszonyított várszerűség, a tagadhatatlan organikus szellemiség, valamint a kupolás lefedés kicsit „törökös” beütésének atmoszférája teszi talán még inkább „pécsivé” ezt, az amúgy sem kevéssé „pécsi” példaértékű alkotást. Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora

evhaza2019 kozepuletpiac 2
Fotó: Palkó György
Év háza 2019 – Középület kategória
Hagyományokat őrző épület, modern alumínium köntösben
Járomi Irén és Kiss Gyula, Városi Piac Csarnoképülete, Nagykőrös
A piac acél szerkezetű, egyhajós csarnok. A családi házas környezethez viszonyítva nagy épületet változatos formálású, keresztgerincű tömegekkel teszi oldottá. Ezek a játékos oldalszárnyak a bejáratoknak adnak méltó hangsúlyt. A homlokzat áttört árnyékoló lemez borítása légies megjelenést biztosít az épületnek. A magas építészi minőséget képviselő épületet a zsűri a középület kategória „Év Háza” díjával jutalmazza.
Dévényi Sándor DLA, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke

tanyanyaraloepulet bugyiurbopuszta 2
Fotó: Palkó György
Év háza 2019 MÉK különdíj
Tudatos fenntarthatóság és környezetkímélő megoldások a tanyán
Vékony Péter, Tanya-nyaralóépület, Bugyi-Ürbőpuszta
Nehéz feladat amikor az Építész saját családjának tervez, ahol a feleség is építész, és igyekszik mindent megvalósítani amit korábban a családi házról gondolt(ak). A feladat tovább nehezedik amikor egy meglévő épületet kell ezek szerint átalakítani, végül közel 7 év alatt sikerült megoldani a feladványt. Ürbőpusztán az egyes birtokrészeket, a két háború közötti időben is birtokos személyéről, és a téesz idejében is, és egészen a mai napig is különböztetik meg. Ezek az tanyák tulajdonképpen egy-egy majorság hodályaiból, istállóiból és egyéb gazdasági épületeiből állnak, körülöttük néhány, legfeljebb egy-két tucat ház, az egykori cselédek, földművesek és később a téesz dolgozók szerény hajlékai voltak.
Ez az ürbőpusztai tanyaépület valószínűleg mezőgazdaság munkások, vagy a juhászok számára épülhetett, kb. 80-90 évvel ezelőtt, csak nagyon egyszerű szállás jellegű ház. Évek óta lakatlanul állt, állapota leromlott, tető szerkezete és héjazata tönkrement, a vályogfalak leáztak. Az eredeti alaprajz a tanyasi, hagyományos kialakítású, szoba - konyha - kamra, egymásba nyíló elrendezésben. Ekkor érkezik a pesti építész - az egyszerű, romantikus város lakó - aki évekig érleli a koncepciót, végül a vályog főfalakat megtartva és összebontva a helyiségeket, egy kicsit megtoldva a házat létrehozza a család igényeire szabott tanyát, a család második otthonát. Tervezési alapkoncepciója az itt talált "egyszerűség" megőrzése, a hagyományos szerkezetek újrahasználása, a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele, a természetes, helyi anyagok felhasználása, és a környezet kímélése és energiatudatosság. Igyekszik minden szerkezetet és anyagot újra hasznosítani, amit csak lehet felújítva megtartani. A tervezett kiegészítések szépen illeszkednek az eredeti épülethez. Az új tető cserepézés is kitűnő választás a tanyasi környezethez, a két felülvilágító ablak fényárba borítja a helyiségeket. A régi pór födémet letisztítva hangulatos belső térelem jön létre. A víz elvezetés megoldásával az eredeti vastag vályogfalak is kiválóan üzemelnek, nyáron hűs, télen kiválóan szigetelnek, megőrzik a meleget. A tervezett új épületrészek: a klasszikus árnyékoló tornác, a nappalihoz és a tornáchoz kapcsolódó fedett-nyitott teraszok, lécvázas homlokzati burkolattal árnyékos, szellős és hűs teret biztosítanak a családnak - a kinti és benti terek fogalmát újra értelmezve, a mai családi "tanya" eszményi képét megvalósítva. Az épület a Magyar Építész Kamara külön díjat nyerte el, az említett építészi magatartás, a " kevesebb -sokszor több", és tudatos fenntarthatósági és környezetkímélő szakmai hozzáállása miatt.
Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke

csopak lakoepulet 2
Fotó: Jurassza Zsófia
Év háza 2019 - MÉSZ különdíj
„No plastic”
Tóth Péter DLA, Dr. Szűcs Endre, Mérő Máté, Kis Kálmán
Sokat beszélünk manapság ökológiai lábnyomról, a jövő iránti felelősségről, műanyagmentes hónapról. A hétköznapjainkban egyre nagyobb körben válik természetessé, hogy ne használjunk a vásárláshoz műanyagzacskót, a piacra adott esetben magunk varrta textilszatyorral megyünk és önkétesek százai gyűjtik a Tisza mentén a műanyag szemetet. Mintha az építészetben is egyre nagyobb divat lenne erről a fajta gondolkodásról beszélni. De amikor odajutunk egy olyan épülethez, amely egy új funkció kapcsán nem kerül azonnal elbontásra, ha gondos és értő kezek kifejtik a falakból a múltat, nem mindent azonnal szemétre küldenek és mindezt úgy teszik, hogy az adott épület szerves részeként építik – újítják tovább, téglából építik a falakat, fából készítik a nyílászárókat és ácsolják a tetőt, cserepet tesznek a tetejére és „ne adj Isten” a kárpátmedencei, nemzeti, építészeti hagyományinkat folytatják (itt megjegyzem, hogy ezek a dolgok szervesen épülnek egymásra), akkor mintha egy kicsit mi építészek elbizonytalanodnánk. Mi ebben az új? Igazán mai-e? Pedig én úgy gondolom – és az eredmény is azt mutatja, hogy a zsűriben is sokan – hogy egy szervesen épülő társadalomban és időben ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ha minőségi anyagokból, kiváló arányérzékkel, az apró részletekig lebontott odafigyeléssel terveznek és építenek meg egy házat, a legkifinomultabb ízlésnek is megfelelő belső bútorozással és kialakítással hoznak létre otthont, otthont a benne élő embereknek, akkor a világ rendje kezd helyreállni. Makovecz Imre mondta: „hogy az építészet feladata, hogy fenntartsa és megújítsa az építészet ember-nyelvét, azt a világbeszédet, melyben az otthon otthont jelent, a szent tér szent teret és az építészet az Archék Tektonikáját jelentse.” Sokan gondoltuk ezt az adott, Tóth Péter által tervezett háznál, hogy ez itt sikerült. Ezért kapta az épület a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját.
A 2019-es esztendő Mindszent havának 4. napján
Jánosi János, Ybl – és Pro Architectura díjas építész

reformatusgyulekezetihaz monorierdo 2
Fotó: Czégány Sándor
Év háza 2019 - Hella ÁNR Árnyékolástechnikai Kft. különdíj
Robusztus tömeg, barátságos belső terek
Czégány Sándor, Református gyülekezeti ház és templom, Monorierdő
Az épületegyüttes szabadon álló beépítésű lakóövezetes környezetben készült el 2015-tól három ütemben (gyülekezeti terem. templom, lelkészlakás). Az ütemezett megvalósítás érvényesül a toronnyal összekötött két téglatestben, egyik a templomé, másik a gyülekezeti ház. A tömegek harmonikusan illeszkednek, finoman lépkedő harmóniában egymással. A tömegeket koronázó tetők párbeszéde erőteljes fehérre festett falakon áll, míg a terep erőteljes padka lábazatként fogja meg a falakat alulról, és rávezet az egyértelműen boltozat bejáratokra. A részletekben gazdag, finoman taglalt, mégis robusztus tömeghez párosulnak barátságos belső terek. Czégány Sándor számára a részletek fontosak, gondosan megtervezi a lámpáktól kezdve minden részletet. Belül a fehér falak uralkodnak, a nyílások, mint fényforrások szabályozzák a tereket. A templomtérben a tetőszerkezet figyelemre méltó. El tudom képzelni, hogy a gyülekezet szereti ezt a házat, amely egyszerűen megfogalmazott gazdagságával meleg otthonérzetet kelt. Az ilyen értékek fontosabb, mint a múló divat, az építészeti örökségünkből táplálkoznak, a jelent és a jövőt szolgálva. Gratulálok a tervezőnek, Czégány Sándornak.
Anthony Gall, Ybl Miklós-díjas építész tervező

csaladihaz szombathelyevhaza2019 2
Fotó: Batár Zsolt
Év háza 2019 - Xella Magyarország Kft. különdíj
Modern családi ház Szombathelyen
Singer Ádám, Krupp Márton, Családi ház, Szombathely
Szépen végig gondolt, elegáns, nappal is és éjszaka is jól fényképezhető ház, alaposan kidolgozott és mívesen elkészített részletekkel. Itt akár be is fejezhetnénk az ismertetést, azonban ez a ház olyan hendikeppel indult, hogy szükségszerűen több is van benne.
A családi házak építésének egyik nagy gondja, hogy többnyire kicsik az építési telkek, ha pedig nem kicsik, akkor keskenyek. Ilyen méreteknél és arányoknál nehéz biztosítani a joggal elvárható intimitást, ennek megoldása az igazi kihívás a tervező számára. Olyan háznál, ami meredek domboldalba épül, és ez a ház pontosan ilyen telken helyezkedik el, a szomszédok belátásának megakadályozása végképp komoly fejtörés elé állítja az építészt. Ilyenkor szokott jönni az, hogy „körbetujázzák” a telket, és pár év után az űrből is látható több méter magas zöld kerítés jelöli a telekhatárt. Tuja itt is van, de ahol lehetett, ott a tervező más megoldással élt, részben a földbe süllyesztette, részben tetővel fedte le a magánélet területeit.
Amitől különleges, de legalábbis érdekes ez az épület, az az utcai homlokzat megoldása, a kerítéstől illendően elhúzva egy jókiállású tömör betonfal határolja a garázst, megálljt parancsolva a nem eléggé leleményes fürkész tekinteteknek. Nem lehet nem észrevenni, hogy ez a betonfal az alig negyed óra gyaloglásra lévő felszabadulási emlékműre hajaz. Kellő műveltség, helyi jóltájékozottság és a folyamat résztvevői ismeretének hiányában nem lehet pontosan tudni a szándékokat, azt, hogy ez nosztalgia, adózás a hely szellemének, költészet vagy egyszerű poén.
Mindenesetre egy jól kitalált, jól elkészített válasz a feltett kérdésre.
Tóth Balázs Tamás, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője

gorogkatolikusersekihivatal debrecen 2
Fotó: Varga Attila
Év háza 2019 – Guardian Orosháza Kft. különdíj
A templom épületének lelke
Kasuba János, Görögkatolikus Érseki Hivatal, Debrecen
A bemutatott, megvalósult épület a debreceni Főpályaudvar közelségében található. A háborús pusztítás következtében az eredetileg városias, belsőudvaros, körfolyosós épületnek csak az utcai része maradt meg, egyik hátsó sarka meg sem épült. Az új rendeltetésből adódó funkciók elhelyezésekor a tervező megtartotta a régi épület alapvető, kiscellás térstruktúráját. Minimális áttöréseket, ajtónyitásokat, válaszfaláthelyezéseket alkalmazott, és egyben kihasználta a kialakult helyzet adta jogi és műszaki lehetőségeket a tűzfalakon levő ablakelhelyezésekre, szolgálva a korszerű használhatóságot. Az érsekihivatal épülete kialakításakor a tervező megoldotta a körfolyosó hiányából adódó nehézkes belső közlekedést. A csonkán maradt „U” szárnyak ismételt összekötése „lebegő” függőfolyosóval egyúttal lehetőséget adott az akadálymentességi követelmények miatti szükséges lift elhelyezésére is.
Figyelmet érdemel a puritán tervezői felfogás. A régi épületrész fedettudvari homlokzata megőrizte az eredeti hangulatot osztott ablakaival, helyenkénti eredeti mintázatú folyosókorlátaival. Ezzel szemben, az immáron fedett, temperált udvar, új épületszerkezetei modern felfogást tükröznek. A lebegő körfolyosó, liftakna, pillérek formai kialakításai letisztult, egyszerű, funkcionális elemei az épületkiegészítésnek.
Kedvező az egész épületbelső visszafogott, fehérre alapozott színvilága. A régirészen a berendezési tárgyak, míves bútorok, és ahol megmaradtak, az eredeti korlátok, jobban érvényesülnek. Formai és színvilági tisztaság érzékelhető az újépítésű épületrészeken is. Az egyszerű kohászati acélszerkezetek mellett az udvari függönyfal, és az udvart lefedő üvegtető képviseli korunk építéstechnológiáját filigrán szerkezetével.
A közösségi rendezvényre is alkalmas fedett udvar üveg függönyfala jó vizuális kapcsolatot teremt az idők folyamán, az egykori hátsó épületrész helyén nagy fákká növekedett növényvilággal.
A megvalósult épület tervezői és használói meg tudták őrizni az épület lelkét, ezért a bíráló bizottság elismerésre méltónak találta.
Callmeyer László, Ybl Miklós-díjas építész tervező

meiningerhotel 1
Fotó: Bujnovszky Tamás
Év háza 2019 – Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíj
Szerethető és játékos épület a zsúfolt fővárosban
Vadász Bence DLA és Miklós Zoltán, Meininger Hotel, Budapest
Ahová Vadász Bence és Miklós Zoltán alkotók hotele épült, még most sem tudnám megmondani, hogy „ott-akkor” a környezethez illeszkedés vagy pont az abból „kinőni” akarás lehetett a jobb irány.
Ilyen hangsúlyos építészeti elemek közé, mint a szomszédban Pecz Samu neoromán Központi Vásárcsarnoka, mellette Ybl Miklós egykori Fővámháza, aztán a századfordulós Közraktárak, meg a sokat emlegetett modern transzformátorház, lehet-e egyáltalán jó házat tervezni? (A közeli Bálnát meg a Corvinus kortárs gesztusait meg sem említem, pedig azok sem könnyítették meg a képletet.) A döntés megszületett, ide egy hotelnek kell épülnie. A trafóház marad, kérdés, hogy hogyan. A tervezők megvalósult építészeti válaszán jól olvashatóak a fenti kérdések, melyek megítélésem szerint – erős koncepcióvá nemesedve – egyértelműen a végeredmény javára íródtak. Ennek az átgondolt építészeti koncepciónak érvényesülését a fellelhető kivitelezési pontatlanságok, valamint a kapcsolódási bizonytalanságok sem csökkentik. A ház – valahol, a modern és organikus közötti - szerethető, játékos külső modora jó iránynak mutatkozik. Bőven elfér ebben a városban, sőt. Az alaprajzi szerkesztés, a szálloda habitusához igazodó, kissé bohókás, labirintusszerű, egyedi belső tereket eredményezett, mely hatását némiképp a belső udvar oldja fel. Ez a kicsit nyughatatlan belső, a dinamikus „helyét kereső” külsővel is jól megvan.
Összefoglalva, minden kérdés és esetleges fanyalgás ellenére izgalmas, színes, nívós épület lett a Meininger. Ismerve a hazai felhozatalt – főleg, ha valami eredetit keressük - hálásak lehetünk érte.
Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora

meiningerhotel 2
Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}