Otthonunk akadálymentesítése nem kis feladat, kérhetjük tervező tanácsát is, de belevághatunk egyedül is, ekkor azonban alaposan nézzünk utána a lehetőségeknek, szabályoknak. Középületeknél előírás az akadálymentesítés, ám a lakásokban, családi házakban legtöbbet tartózkodó fogyatékkal élők számára is létfontosságú az életminőséget erősen befolyásoló otthoni kialakítás.
Kiknek kell akadálymentes otthon?
Ha egy közeli hozzátartozónk súlyos balesetet szenved, és kerekesszékbe kényszerül, bizony nincs mit tennünk, át kell alakítani a lakást, figyelembe véve a sérülés mértékét. Akadálymentesítésre azonban nem csak a kerekesszékkel élőknek van szüksége. Gondoljuk meg, vannak, akiknek születésük óta vagy egy szerencsétlen baleset miatt bizonytalanná válik a járása, vagy nehezen tudják megfogni a kilincset, kulcsot, esetleg látássérültek, akiknek a közlekedését a lakásban építészeti/belső építészeti megoldásokkal lehet segíteni, érintés alapján információt adó vezetősávok beépítésével (hasonlóan, mint a tömegközlekedési megállóknál) a padlón, oldalfalon. Különleges megoldásokat lehet alkalmazni a hallássérültek számára is, mint például a fényjeleket adó csengő, de akadálymentesítésre az időseknek is szükségük lehet, akik nehezen járnak, bottal vagy járókerettel, de a babakocsit toló szülőknek is elkel a segítség.
Kerti kapu, rámpa, lépcső
Ha kertes családi házban lakunk, gondolnunk kell nemcsak a lakás, hanem az oda vezető kerti útra, kapura is. A kaput olyan szélesre kell átalakítanunk, hogy kerekesszékkel használható legyen. Figyelni kell a kilincs magasságra, illetve arra is, hogy a kapu könnyen nyitható, zárható legyen. Végső soron szerelhetünk fel számkombinációs elektromos zárat is, önműködő kapunyitóval. A kerti gépkocsibeállót úgy kell megszélesítenünk, hogy kerekesszékkel ki lehessen szállni az autóból segítség nélkül is. Mindez azt jelenti, hogy legalább egy 1,50 m széles sávot kell építenünk a leparkolt gépkocsi mellett. A burkolat lehetőleg zárt/szorított fugákkal készüljön, ami megkönnyíti a kerekesszékes használatot.
Rámpát kisebb szintkülönbségek áthidalására készítsünk, de ne feledkezzünk meg a rámpa csúszásmentesítéséről, amit a megfelelő felületű térkő vagy burkolólap lerakásával, vagy érdesített betonfelülettel érhetünk el. A rámpakarnak egyenesnek kell lennie, de pihenőt, ami vízszintes, tehetünk bele. Itt figyeljünk a megfelelő méretekre, legalább 1,50 m legyen a pihenő szélessége, és a rámpa indulásánál is legyen egy ilyen rész, ahol kerekesszékkel meg lehet fordulni. A rámpa oldalát kétszintű korláttal és peremmel kell ellátni, ami a lecsúszástól óvja a nehezen közlekedőket. A korlátnak megfelelően stabilnak kell lennie, anyaga lehet festett acél, rozsdamentes acél vagy fa. Ez utóbbinak talán a legkellemesebb a tapintása/fogása, de rendszeresen kezelni kell. A rámpát elláthatjuk fűtéssel is, így télen mindig használható. A kültéri fűtött felületeknél mindig lennie kell egy eső- és egy hőmérséklet-érzékelőnek, ami biztosítja, hogy a fűtés csak a megfelelő időben kapcsoljon be. Bottal vagy nehezen járók számára még a sík terepen is építhetünk korlátot/fogódzót.
Az akadálymentes lépcsőt a nem kerekesszékkel közlekedők tudják használni, akár külső térben, akár belső térben. Az akadálymentes lépcső anyagára ugyanaz igaz, mint a rámpáéra, azaz legyen csúszásmentes. Méreteit tekintve legalább 1,20 m széles, fellépő része 15 cm-nél nem lehet magasabb, valamint orr nélküli kialakításúnak kell lennie. Természetesen itt is elengedhetetlen a kétszintű korlát.
Ajtónyílások, küszöbök
Talán nem is gondolnánk, de a a mozgáskorlátozottak számára igen nagy akadályt jelentenek a szűk ajtónyílások és küszöbök. Elsőként is meg kell szabadulnunk a küszöböktől, vagy ha ez nem megy, legalább gömbölyítsük le élüket, hogy fokozatos átmenetet képezzenek a padlóval. A nehézség az ajtó méretével szokott lenni, és lesz is. A kerekesszékes nyílásnak ugyanis 0,90 m-nek kell lennie, márpedig fürdőszobába ilyen méretű ajtót nem szoktak beépíteni. Az ajtó kibontásánál legyünk óvatosak: fürdőszoba-ajtót szinte soha nem főfalba építenek, ám ha mégis, akkor kiváltást kell készítenünk, illetve meg kell nagyobbítani. Ehhez vegyük igénybe statikus tervező közreműködését, máshogyan nem is csinálhatjuk! Válaszfalban lévő ajtó kibontása után megnézhetjük, hogy ha a falból levágunk egy kicsit, a meglévő kiváltás maradhat-e, befér-e a szélesebb ajtó? (Ha szabályosan csináljuk, nem.) Válaszfalban lévő kiváltást bátran kicserélhetünk, általában 1,5-2 sor válaszfaltégla van felette, ilyenkor ún. elem magas (a tégla méretének megfelelő magas) áthidalót tegyünk be, Mozgássérültek számára készült fürdőbe/vécébe mindig kívülről is nyitható zárat tegyünk (belülről félfordítós). Természetesen ide lehet motoros zárat, sőt, motoros ajtót is beépíteni.
A kerekesszékes ajtónyílás szabad átjárhatósága 0,90 méter, a megnagyobbítás során nem mindegy, hogy főfalban vagy válaszfalban található.
Akadálymentes fürdőszoba, mellékhelyiség
Mivel akadálymentes fürdőszobát akarunk kialakítani, a meglévőt valószínűleg teljesen szét kell bontanunk. A zuhanytálcát el kell bontani, helyette tálca nélküli kivitelben készült zuhanyt készítsünk. Ebben az esetben a víz a padlóba épített pontszerű/vonalmenti (rés) padlóösszefolyóba folyik el. Az akadálymentes zuhanyzáshoz szükséges egy zuhanyzószék biztosítása, ami – helytakarékosság miatt – lehajtható kivitelben készül. A zuhanyszék rögzítése és kialakítása legyen alkalmas arra, hogy az esetenként 100 kg-nál nehezebb személyt is biztonsággal elbírjon. A zuhanyhoz történő átüléshez elengedhetetlen a zuhany környezetébe kapaszkodók elhelyezése.
Az akadálymentes vécé lehet a fürdőszobában is, de kialakíthatunk külön helyiséget is. A vécészaniter a normál 40 cm magasságúnál magasabb ülőfelületű, általában 46-48 cm. Mivel az ülőke az átüléskor nagy erőhatásnak van kitéve, legyen az ülés rögzítése masszív, mindig fém rögzítőelemmel történjen. Az akadálymentes vécécsésze kiállása a falsíktól/szerelőfaltól legalább 70 cm legyen, hogy a kerekesszékből oldalról történő átülésnél a csésze mellé lehessen gurulni (a kerekesszékes ugyanis a vécécsésze mellé áll be, a nagykerékkel a hátfalhoz tolatva). A kerék helyigénye miatt a kerekesszék ülőfelülete előrébb kerül, s csak úgy biztosítható az oldalsó átülés, ha a vécécsésze ülőfelülete is előrébb van. A legtöbb felhasználó számára elengedhetetlen a megfelelő teherbírású és magasságú kapaszkodók elérhetősége is, amelyből a kerekesszék felől lévőnek felhajthatónak kell lennie.
Az akadálymentes mosdókagyló formája is eltér az általánostól, mivel a kerekesszékkel a mosdókagyló alá kell tudni gördülni, azaz aláülni, akárcsak egy asztalnak. Ennek a feltételnek konkáv (elől homorú) peremű kialakítással lehet megfelelni, hiszen ez az ív körbe veszi a hasfalat. Az ilyen mosdó rögzítésének és anyagának teherbírónak kell lennie, mivel a széleit bottal/mankóval közlekedők támaszkodásra is használják. A mosdó alá történő begurulást és az alatta történő elfordulást a fix hagyományos szifon akadályozhatja, ezért flexibilis, vagy falsík előtti, de leginkább falsík mögötti szifon használata szükséges.
Fontos biztonsági szempont a keverőkaros, önelzáró nagygombos vagy infrás csaptelep beépítése. Mindegyik esetében elvárás, hogy a csaptelepből a használati meleg víz forrázásmentes hőfokon érkezzen. Fontos szerep jut a tükörnek is: olyan méretűt válasszunk, amelyben az ülő és az álló ember egyaránt látja az arcát, segítve a könnyebb kommunikációt. Léteznek dönthető tükrök, de egyszerűbb és tartósabb megoldás közvetlenül a mosdó fölött kezdődő, és kb. 180 cm magasságig tartó síktükör felszerelése.
Biztonsági okokból ne felejtsünk el vészjelzőt felszerelni a fürdőszobában, arra az esetre, ha valaki rosszul lenne tisztálkodás közben. Egy vészjelző kerüljön a padlóhoz közel, egy pedig a kilincs magasságába, de megfelelő a földig leérő, lánccal működtethető eszköz is.
Hozzászólások