„Klasszikus“ és egyben megmosolyogni való vitát idézünk, amelyet végül bíróságra vittek a gazdák: ugyan kit illet a telekhatárba ültetett fán nótázó madár füttye?! Ilyen és hasonló kellemetlen vitától kíméljük meg magunkat, ha a legfontosabb szomszédjogokkal tisztában vagyunk.
Természetes, hogy vannak szomszédos országok, egymás mellett megyék, települések, és köztük a határok mindenki számára átjárhatók, persze, ha betartjuk az előírásokat. Na és itt vannak a közvetlen szomszédaink, akikkel kerítés ide vagy oda, együtt kell élnünk mindennapjainkat. Szomszédjog címmel néhány törvényekben, rendeletekben szabályozott témakörrel hívjuk fel a figyelmet arra, hogyan és milyen szabályok betartásával élhetünk egymás mellett mint szomszédok, hosszú és nyugodt éveket.
SZABAD ÁTJÁRÁS
Fontos tudnunk, hogy építkezéshez nem szükséges a szomszéd beleegyezése. Ha kézben az építési engedély, indulhat a munka, amelyről a közvetlen telekszomszédok hivatalos értesítést kapnak. Itt kell megjegyezni, ha a törvényi háttér rendben találtatott, leendő szomszédunkat be kell engednünk a telkünkre a szükséges munkálatok elvégzése céljából. Ennek időpontját azonban minden esetben egyeztetni kell. Ha az építkezés közben új szomszédunk „jóvoltából” kárunk keletkezik, a szomszéd köteles megtéríteni azt.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha például az őszi kertészkedés során az ágak összegyűjtése, a gyökerek eltávolítása vagy tatarozás miatt szeretne a telkünkre bejönni a szomszédunk: kártalanítás ellenében (persze csak ha ténylegesen kárunk keletkezik) kötelesek vagyunk a belépést megengedni.
JÓHISZEMÛ, ROSSZHISZEMÛ
Van rá eset és szabályozás is, ha a mellettünk lévő üres telken építkező szomszédunk túlnő a telekhatárain. Ha jóhiszeműen tette ezt, követelhetjük, hogy a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért kártalanítson bennünket, vagy a beépített részt vásárolja meg. Utóbbi abban az esetben alternatíva, ha a föld megosztható. Követelhetjük, hogy az egész földet vásárolja meg a túlépítő, de csak akkor, ha a kérdéses földterület fennmaradó része használhatatlanná válik, vagy ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása ellehetetlenül.
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a túlépítés ellen akkor tiltakoztunk, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okoz aránytalan károsodást, követelhetjük, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonunkba, vagy az épületet bontsa le. Az épület bontását akkor követelhetjük, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. Az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik, de megilleti a bontott anyag elvitelének joga.
ABLAK A SZOMSZÉDRA
Talán az egyik leggyakoribb probléma az ablakok kérdése. Ha az oldalhatárba, vagyis a szomszédos telekhez viszonyítva három méteren belül építkezünk, akkor az építmény határfalába épített ablakoknak 1,8 méter magasságba kell kerülniük. A másik kitétel, hogy a nyílászárók nem haladhatják meg a 0,4 négyzetméter nyitható felületet.
Hajlamosak vagyunk más kategóriába sorolni a tetőtéri ablakokat, helytelenül. Ekkor adódhat az a cseppet sem kellemes helyzet, hogy a használatbavételi engedélyt kiigazításhoz köti az építési hatóság. Magyarán meg kell bontani a homlokzatot, és az előírtaknak megfelelő méretűre kell cserélni a nyílászárókat. A telekhatártól három méternél távolabb felhúzott falba bármilyen méretű ablakot rakhatunk. Előírás szerint pinceszintre semmilyen ablak és szellőztető nem építhető be. Ugyanígy nem engedi a rendelkezés, hogy égéstermék kivezetőt (kéményt, szellőzőt) a határfalon létesítsünk.
Az eresz a szomszéd telek fölé maximum 0,5 méter hosszan nyúlhat át, csatornázni kell, a lefolyót pedig a telkünkre kell visszavezetni. Ha az oldalhatáron fa vagy bokor akadályozná a rendeltetésszerű használatot, arra azt írja a jogszabály: a szomszédok közösen távolítsák el. Ha a telkeket kerítés, sövény választja el, a használatra a szomszédok közösen jogosultak.
SZIGETELÉS
Az OTÉK tiltja, hogy a homlokzatszigetelés a szomszéd telekre átnyúljon. Ez országos érvényű előírást jelent, vagyis a helyi építési szabályzat sem írhatja felül. Az utólagos hőszigetelés nem kötött építési engedélyhez, sem lábazattal, sem anélkül. Viszont a szabályokat be kell tartani: közterületre maximum 10 centiméterre nyúlhat be a szigetelés. Ha a telek beépítettsége a hőszigetelés után meghaladná a megengedhető legmagasabb értéket, akkor az 10 centiméter vastag hőszigetelés esetén túlléphető. A szomszéd felé azonban egy centit sem! Ennek feloldására két mód van: a telekhatárrendezés, vagy a szomszéd felőli határfal belső szigetelése.
És végül: a telekhatáron álló fa, bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban illeti a szomszédokat. Ahogyan a madárka füttye is. Élvezzük közösen, jó szomszédok módjára.
FÜZESI JÁNOSNÉ
szakigazgatás-szervező mérnök
Hozzászólások