Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal egy olyan közösség részévé váltunk, ahol a tagországokban átlagosan a bruttó nemzeti jövedelem 70 százaléka a szolgáltatásokból származik, s amelyben a munkaerő szintén 70 százaléka dolgozik. A szolgáltatások biztonságosságának szabályozásában azonban jelentős hiányosságok fedezhetők fel, de már készül az új uniós irányelv.
Gazdasági és társadalmi hatását tekintve egyaránt meghatározó fontosságú szektor a szolgáltatás, ebből következően fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Az unión belül ugyanakkor a szolgáltatásokat érintő szabályozás rendkívül szegényes, szemben a termékekre vonatkozó több tízezer szabállyal. Mindössze hét eddigi tagállamban (Spanyolország, Portugália, Németország, Franciaország, és a skandináv államok közül Dánia, Svédország, és Finnország) dolgoztak ki különböző szintű nemzeti szabályozást, illetve egyéb jogi eszközt (szabványokat stb.) a szolgáltatások biztonságosságára.
Hazánkban már jó ideje több olyan szolgáltatási terület is található, ahol figyelembe vették a fogyasztók fizikai biztonságát, s a gazdálkodó szervezetek kötelesek a jogszabályi biztonsági előírásokat betartani. Ezek a szállásadás, fizetővendéglátás, a szépségipar, a lakossági javító-karbantartó, a mutatványos berendezésekkel nyújtott szolgáltatások.
A szabályozási hiányosságok sürgős lépéseket igényelnek az uniós szervezetektől és a tagországi jogalkotási, jogalkalmazási intézményektől, minisztériumoktól, ellenőrző hatóságoktól is. A folyamat már két éve elkezdődött, és várhatóan ez év végére megjelenik a szolgáltatások biztonságosságáról szóló átfogó irányelv, melynek szabályozási utasításait a hazai jogrendszerben is alkalmazni kell. Az új uniós irányelv a fogyasztók életéhez, egészségéhez, testi épségéhez való jogot érinti majd, és kizárólag a fogyasztók fizikai biztonságára vonatkozik, az egyéb pénzügyi, jogi jellegű viszonyokról nincs tehát szó.
n Biztonsági szintek
Alapvető elvárás, hogy a piacra bevezetett szolgáltatás ne jelentsen veszélyt a fogyasztókra. Mi alapozza meg a szolgáltatások biztonsági szintjét – Elsősorban a helyiségek, eszközök biztonságossága. Azokat a helyiségeket, ahová a fogyasztó bármilyen jogcímen bemehet vagy tartózkodhat, úgy kell kialakítani, hogy semmiféle, az egészségét veszélyeztető tényezőnek ne legyen kitéve. Példaként említhetőek az ügyfélszolgálati irodák, a vendégszobák, az eladótér, a közös használatú helyiségek és felszereléseik biztonságos kialakítása, illetve használata.
A következő biztonsági szint a szolgáltató szakképzettsége. E nélkül nem képzelhető el például sem gyógymasszázs, sem autójavítás. Ez utóbbinál a szakszerűtlen munka balesetet is előidézhet, amely átvezethet a büntetőjog területére, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéshez.
A fogyasztó számára nyújtott szolgáltatások biztonsági tényezőire vonatkozó információk minősége és elérhetősége a következő biztonsági szint. Itt a fogyasztóknak a tájékoztatáshoz való jogán van a hangsúly. Az információkat általában az általános szerződési feltételek külön fejezete, vagy annak külön melléklete, a javító-karbantartó szolgáltatások esetében a vállalási szabályzat tartalmazza.
A szolgáltatásnyújtás módszere a következő szint, mely elsősorban a különleges elemeket tartalmazó szolgáltatásoknál kerül előtérbe. Például vegyi anyagok, kozmetikumok, biztonsági berendezések, eszközök alkalmazásakor, melyekről előzetes tájékoztatás szükséges. Figyelemfelhívás az allergénekre az előbbi, használati útmutató az utóbbi esetben.
Fogyasztói képességek, magatartások a következő elem. Léteznek olyan szolgáltatások, melyek igénybevétele egyes személyek számára (mozgáskorlátozottak, allergiában szenvedők) veszéllyel járhat. Természetesen ezekben az esetekben a fogyasztóknak is kötelességük a tájékoztatásban aktív szerepet játszani.
A veszélyhelyzetben alkalmazott eljárások és balesetek esetén a károk csökkentéséhez szükséges eszközök biztosítása az utolsó biztonsági szint. Baleset bekövetkezésekor a szolgáltatóknak felkészülteknek kell lenniük a balesetből származó egészségkárosodás csökkentésére. Ez jelenti egyrészt a különböző veszélyelhárító felszerelések meglétét (elsősegélydoboz, tűzoltó készülék), illetve a veszélyhelyzetben elengedhetetlenül szükséges eljárások menetének kidolgozottságát (munkavédelem, menekülési útvonal, mentési eljárás).
n Jogszabályok, eljárások
A szolgáltatások biztonságossága tekintetében is alkalmazandó általános jogszabályok már jó ideje hatályban vannak hazánkban. Ezek az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, mely a szolgáltatások tekintetében is egyenrangú szabályozást tartalmaz, valamint az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról, és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998/IV. 28/ kormányrendelet.
Ágazati szabályozást jelent a szakképzettségről szóló 5/1997/ II. 5/ IKIM rendelet, vagy a 14/1994/V. 27/ IKM. rendelet a mutatványos berendezések időszakos műszaki vizsgáztatásáról, vagy a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997/VI. 25/ kormányrendelet stb. De itt kell megemlíteni azt a jogszabályt is, mely az unióhoz történt csatlakozáskor lépett hatályba a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási körülményeinek feltételeiről (40/2001/XI. 23/ EüM. rendelet).
A fogyasztók védelme érdekében a jövőben a szabályozás pontosításával és egységesítésével párhuzamosan a szolgáltatások piacfelügyelete is meghatározó jelentőségű lesz a termékek mellett, mivel a hazai tendenciák is az uniós átlaghoz közelítő értékeket mutatnak mind a bruttó hazai jövedelem, mind a munkaerőpiaci pozíció tekintetében.
Szabálysértési és államigazgatási eljárások segítségével lehet majd jogkövető magatartásra bírni azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tesznek eleget a jogszabályi előírásoknak. Így szabálysértési pénzbírságra, államigazgatási határozatban jogellenes tevékenységtől viszszatartásra, vagy éppen fordítva, a jogszabály által kötelezően folytatandó tevékenységre kötelezésre, fogyasztóvédelmi bírság alkalmazására kerülhet sor jogszabályi keretek között.
Hozzászólások