Miért szent mesterség az építés? Első pillanatban meglepőnek tűnhet, hogy egy építészetről, építőanyagokról szóló előadás miért kezdődik a miséző római pápa képével. Igen, ő XVI. Benedek, a katolikus egyház feje, aki szentmisét pontifikál. Nem celebrál, hanem pontifikál, mert ő főpap, a Pontifex Maximus. Ennek a címnek az eredete évezredekre nyúlik vissza, a köztársaság kori Ró-máig, ahol a Pontifex Maximus volt a legfelsőbb papi méltóság, ez volt a római vallás leg-magasztosabb beosztása.
A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb.A hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását.A vizeken, folyókon átívelő hidakat építő ember, a „hídverő” szent volta nem átvitt – az evilági és a túlvilági közé építő – értelemben szent, hanem magát a híd építését, az épí-tést tartották a régi rómaiak szent feladatnak. A Pontifex Maximus kifejezést a katolikus egyház a középkor hajnalán átvette a római pápa jelölésére. Az építés, ősi eredetű és szent tevékenység és így kell minden szereplőjének viszonyulnia hozzá.
Miért épít az ember?
Az építés szent mesterség, aminek vizsgálatakor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy miért is építünk – Az ember, Desmond Morris könyvcímét kölcsönvéve, a Csupasz majom, önmagában a legvédtelenebb élőlény, ősidőktől kezdve védelmet keres a természet tá-madásaival és ártó hatásaival szemben. A természetnek és elsősorban a vadállatoknak ezek a támadásai az ember számára bizony sokszor végződtek tragikusan, ezért meg kel-lett magát védenie.
Azonban nem csak a vadállatok ellen kellett és kell védekezni, hanem a hideg, a meleg, a tűz, a víz, a szél, a zaj és a külső behatolások ellen is.
Mindezen ártalmak ellen az ember házat épít magának. Azt, hogy milyen legyen az a ház, azt a külső hatások elleni védekezés követelményei határozzák meg. Nagyon sokféle ha-tás, követelmény létezik, melyek függenek az adott kortól, és a kor társadalmi-gazdasági körülményeitől is. Az ember azonban nagyon találékony és egészen különleges követel-ményekre is kitalálja és megépíti a megfelelő falat, épületet. A XIX. század közepén az Osztrák-Magyar Monarchiában sok helyen építettek katonai erődítményeket. Ezeknek a váraknak a falainál az ágyúgolyókkal szembeni ellenálló képesség volt a követelmény, melyre az ábrán látható kötésű téglafalazat volt a megfelelő megoldás.
Van olyan, hogy ideális?
Gyakran felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan megoldás, ami egy adott kérdés, feladat összes problémájára a legtökéletesebb választ adja – Létezik a gyakorlatban az a fogalom, hogy ideális – Nem, bár nagyon szép lenne, de nem létezik. A jobb érthetőség kedvéért két változatban illusztrálom az ideális fogalmát, egyiket a hölgyeknek ajánlom, a másikat pedig a férfiaknak.
Olyan azonban van, hogy optimális!
Az optimális ugyan nem nyújtja mindenben a tökéletes megoldást, de összességében mégis a legjobbat adja. Ezt is egy példával lehet legjobban bemutatni. Ugorjunk vissza az időben több mint huszonkét évszázadot. Akkortájt Kína több különálló fejedelemségből állt és ezek a királyságok folyamatosan egymás ellen hadakoztak, így oldva meg a már akkor is nagyon fenyegető túlnépesedés kérdését.
Csin Si Huang-ti-nek hívták azt az uralkodót, aki a Kr. e. III. században kegyetlen harcok árán egyesítette a királyságokat és megalapította a mai napig fennálló egységes Kínát. A birodalomnak természetesen ő lett az első császára. Az emberiség egyik legkegyetlenebb uralkodójaként tartják számon, például ő hajtotta végre a világtörténelem első könyvégeté-sét de ugyancsak ő kezdte el a Kínai Nagy Fal építését.
Mindezek után jogosan gondolta, hogy saját személyét is meg kell örökítenie az utókor-nak, egy ekkora uralkodó megérdemel egy komolyabb síremléket. Kr. e. 210-ben bekövet-kezett halála után a császárt egy 115 méter magas, fűvel és fákkal borított domb gyomrá-ba temették el. A koporsót rejtő föld alatti sírkamrát egy valódi palota-együttes mintájára alakították ki. A mennyezetre fölfestették a csillagképeket, Kína vizeit, a Jangcét, a Sárga-folyót és az óceánt, higanyból alkották meg, a császár örök nyugalmát pedig egy tízezres nagyságrendű, jól felszerelt, égetett cserépből készített hadsereg vigyázta.
Ha belegondolunk, hogy mi volt Csin Si Huang-ti célja vagyis, hogy ezzel a hatalmas lét-számú agyaghadsereggel akarta megvédeni síremlékét az öröklét számára, akkor köny-nyen elképzelhetjük, mennyire főhetett a császár műszaki mandarinjainak, mérnökeinek a feje! Nyilván nem volt egyszerű a megfelelő anyag kiválasztása. Készíthették volna a ka-tonákat valamilyen, az agyagnál jóval keményebb anyagból, mondjuk öntöttvasból, de azt már az ókorban is megtapasztalták, hogy a vashadsereget néhány tíz év alatt megette volna a rozsda és mára már hírmondójuk sem lenne. Választhatták volna a szobrászok a korróziónak kiválóan ellenálló aranyat, és akkor minden bizonnyal még több tízezer év múlva is ott állnának a derék vitézek, azonban az arany mindig is drága volt és Csin Si Huang-ti minden kegyetlensége is kevés lett volna egy, a jelenleginek akár csak huszadát kitevő hadsereg felállítására. Nyilván olcsóbb lett volna valamilyen környékbeli kőből kivé-setni a figurákat, azonban a munkálatok nagyon sokáig elhúzódtak volna. Egyszerűbb lett volna fából faragni ki a katonákat, de az időállóság próbáját egy ilyen hadsereg sem állta volna ki.
Mit tettek hát a bölcs mandarinok – Azt, amit minden mérnök tesz az anyagok megválasz-tásakor: megkeresték az optimális megoldást és a katonákat égetett kerámiából készítet-ték. A cseréphadsereget nem a legkeményebb, nem a legegyszerűbben megmunkálható és nem is a legolcsóbb anyagból állították fel. A figurák égetett agyagból készültek, ami kellőképpen kemény, kellőképpen időálló, nem túl drága, viszonylag gyorsan és egyszerű-en elkészíthető anyag.
Miért szent anyag a tégla?
A tégla nagyon régi építőanyag, már a Biblia is megemlíti:
„És mondanák egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nekik tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.”
(Teremtés 11,3)
Az egyiptomiak Kr. e. 5000 körül készítettek szárított téglát. „Szent anyagnak” tekintették a nílusi iszapból formált téglát. Minden templom alapkő letételekor az északi sarkcsillaghoz betájolt épület négy sarkán egy-egy téglát helyeztek el. Így jelezték, hogy a templom szü-letése kezdetét vette. A tégla gyártását és a beépítés munkafázisait egy, Rec’mireh Kr. e. 1450-ből sírjából származó falfestmény is ábrázolja.
Magyarországon is találhatóak nyolcszáz éves „referenciaépületek”.
Pár gondolat a takarékosságról
Az energia mennyisége véges – halljuk nap mint nap, és ez igaz is. Egészen pontosan úgy igaz, hogy a fosszilis energiahordozók mennyisége véges, a „bányászott” energiahor-dozók vannak fogyóban. Gondoljunk bele, hogy ha az emberiség a legutóbbi harminc-negyven évben ugyanannyi pénzt és szellemi kapacitást fordított volna az új energiafajták, megoldások, előállítási módok kutatására, mint – és most ne is a feneketlen étvágyú hadi-technikát említsük, hanem – az informatika fejlesztésére, akkor hol tartanánk most. Vissza tudunk emlékezni arra, hogy milyen volt 78-ban vagy 68-ban a távközlés, a telefon, a tele-vízió, és hol tartott a számítástechnika –
Ijesztő ebbe belegondolni, elszomorító az informatika fejlődésének elképesztő ívét össze-hasonlítani az energiatudomány sokkal lankadtabb fejlődési vonalával. Igen, az energeti-kában túl sok a politika és a ködösítés.
Visszatérve ahhoz a kérdéshez, hogy mely energiafajták vannak fogyóban, egyúttal azt is meg kell állapítanunk, hogy a felhasználható anyagok mennyisége is véges.
Acélból például autót is lehet gyártani…
…fából bútorokat…
…betonból pedig utakat és hidakat.
Az agyag az egyetlen olyan anyag, amely kimondottan építésre teremtetett!
Néhány példa az égetett kerámia alkalmazására
Az előzőekben megállapítottuk, hogy a tégla, az építési célú égetett kerámia optimális tu-lajdonságokkal rendelkező, nagy történelmi hagyományokkal bíró építőanyag. Nézzünk néhány példát arra, hogy a fentebb részletesen taglalt külső hatások ellen milyen megol-dásokat ajánl a téglaipar.
Zajok ellen, belső falakhoz a Mezőtúron gyártott, 59 dB-es súlyozott léghanggátlási szám-mal jellemezhető Hanggátló tégla nyújt kiváló megoldást.
Hőszigetelésre, külső falakhoz a magyar téglaipar jelenlegi csúcs-termékét célszerű al-kalmazni. A 0,29 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű falazóelem a legkritikusabb felhasználók igényeit is kielégíti.
A fejlődés azonban még nem ért véget, az európai téglaipar legjobb hőszigetelő képessé-gű égetett kerámia alapú, perlit kitöltésű falazóeleme a szinte hihetetlen 0,14 W/m2K érté-ket produkálja.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kerámia a Mezőtúron magas színvonalra fejlesz-tett fazekas-művészeten túl, mint kiváló tulajdonságokkal rendelkező, csúcstechnológiájú építőanyag – melyet többek között Mezőtúron is előállítanak – megállja a helyét, kielégíti a vele szemben támasztott igényeket. Nem csak a múlt és a jelen, hanem a jövő építőanya-ga is.
Hozzászólások