A szabadság foka

2007. április 1-jével öt munkaügyi tárgyú törvény került módosításra, elsősorban azzal a céllal, hogy erősítsék a munkavállalónak a munkaviszonyra épülő jogait, valamint növeljék a munkavállalók bérbiztonságát. A legnagyobb visszhangot a szabadság kiadásának módosítása kapta. Bár az ominózus módosításra több, mint másfél éve került sor, sokan most sincsenek tisztában – munkavállalóként vagy munkaadóként – a szabadságok kiadásához kapcsolódó jogszabályokkal.

Az alábbiakban ezt a kérdéskört járjuk egy kicsit körbe dr. Szabó Enikővel, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogászával.A Munka Törvénykönyve 134 § 2007. április 1-től előírja, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ez a szabály a módosított törvény szerint az alap és pótszabadság együttes értékére, az úgynevezett rendes szabadságra vonatkozik (a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll – időszaka alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg).

– Köztudott, hogy a szabadság egy részével a munkavállaló, másik részéről pedig a munkáltató rendelkezik. De mi van akkor, ha például már befizettem a síutamat, kiírtam a szabadságomat, mégis behív a főnököm – Hogy néz ki a szabadság kiadása a gyakorlatban –

– Az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló szabadon rendelkezik, azaz a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azt. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Kivételt képez az az eset, amikor a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, és erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. Tehát a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel igénybe vegyen, ha valami miatt sürgősen kell intézkednie (például betegség, baleset, haláleset vagy akár betörés). A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a következő munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
A munkáltató a munkavállaló szabadságának háromnegyedéről rendelkezhet. A szabadság kezdete előtt 1 hónappal köteles közölni a kiadás időpontját a munkavállalóval. Amennyiben a kiadott időpontot mégis megváltoztatja, az ebből eredő kárt köteles megtéríteni a munkavállalónak (például akkor, ha a kiadott szabadságolási ütemterv alapján a munkavállaló befizeti utazását, majd a munkáltató döntése miatt mégsem tud elutazni). Az „egyhónapos szabály” a munkavállaló érdekeit védi, ugyanis így nem fordulhat elő, hogy például anyaghiány miatt leáll a termelés, és azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldi a dolgozókat a munkáltató. A szabadságra ugyanis távolléti díj jár, míg az állásidőre munkabért köteles fizetni a munkáltató.

– Joga van-e a munkáltatónak a munkavállalót a szabadságának ideje alatt behívni dolgozni –

– A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (6) bekezdése szerint: „A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja.” Tehát különösen indokolt esetben a munkáltatónak törvényes lehetősége, hogy megszakítsa a munkavállaló nyaralását. Ilyenkor nem számít be a szabadság idejébe sem a munkahelyre utazással, sem a visszautazással, sem pedig a munkával töltött idő, ráadásul az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket, és a munkavállaló kárát is köteles megtéríteni a munkaadó.

– Mikor kell kiadni a szabadságot – Átvihetem-e például az új évre a tavalyról megmaradt szabadságomat?

– Főszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Bizonyos esetekben lehetősége van azonban a munkáltatónak arra, hogy a szabadság egy részét legkésőbb az esedékesség évét követő évben adja ki (tehát nem abban az évben, amelyre egyébként járna a munkavállalónak, hanem a rá következő évben). Ily módon azonban legfeljebb a rendes szabadság egynegyede adható ki a következő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig. A munkáltató kétféle indokra hivatkozva teheti ezt meg: egyrészt hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okra. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülésekor a rendes szabadság teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható.

– Mikor nem hivatkozhat a munkáltató a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására?

– Mint említettem, abban az esetben, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot – működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve gazdasági érdeke sérelme nélkül – kiadhatta volna. Konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre.

– Hallani olyasmit is, hogy év végén kivetetik a munkavállalóval már a jövő évi szabadságának egy részét is – Ez jogszerű?

-Szabadságot az esedékességének éve előtt kiadni nem lehet. Szabálytalanul jár el tehát az a munkáltató, amely a következő évi szabadságát előre kiveteti a munkavállalóval.
A munkáltató a tárgyévben köteles kiadni a munkavállaló szabadságának azon egynegyedét, amely felett a munkavállaló szabadon rendelkezik.
Fontos tudni, hogy lehetőség van arra, hogy a betegségéből felgyógyuló vagy más akadályoztatás (pl. gyed, gyes) megszűnését követően visszatérő munkavállalók, az ismételt munkába állást követő 30 napon belül igénybe vegyék ki nem vett szabadságukat.

– Nem ritka az olyan munkavállaló, aki már évek óta nem volt szabadságon. Megváltható e pénzben a ki nem adott szabadság?

– A szabadságot pénzben nem lehet megváltani, csak a munkaviszony megszűnésekor. Előfordulhat, hogy a munkavállaló több szabadságot vesz igénybe, mint amire jogosult lenne. Ilyenkor a különbözetre kifizetett bért a munkavállaló köteles visszafizetni (nem követelhető vissza az összeg, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg).
A munkához és a pihenéshez való jogot a Magyar Köztársaság Alkotmánya garantálja, és ez alapján számos munkaviszonyra vonatkozó jogszabály biztosítja és szabályozza azt. Rendszeres kikapcsolódás nélkül hatékony és eredményes munkavégzés nem várható el senkitől. Annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások teljesíthetők legyenek, célszerű minden év első hónapjában a szabadságok kiadásának tervezése és ütemezése.

Extra hosszú hétvégék 2009-ben

Az Országos Érdekegyeztetési Tanács plenáris ülésén még idén júliusban megállapodtak a 2009. évi munkaszüneti napokkal kapcsolatos munkarendről.

Hogy még előbbre rohanjuk az időben, jövőre december 19.-én, szombaton dolgozzuk le a december 24.-i (csütörtök) pihenőnapunkat.