Munkáskerület. Hosszú évtizedeken keresztül ezzel a megkülönböztető jelzővel illették Angyalföldet, és nem alaptalanul, hiszen rengeteg ipari létesítmény, gyár, üzem működött itt. Emiatt tömegével épültek a munkáslakások, majd az ötvenes-hatvanas években a mintalakótelepek. A változások (a nagyüzemek jelentős része vagy külföldi kézbe került, vagy kisebb cégekké aprózódott) a lakásállomány szerkezetén is tetten érhetők. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a XIII. kerület az itt élők számára ne csak lakóhelyet, hanem igazi otthont is jelentsen. A – lakni, dolgozni, kikapcsolódni ugyanott” elv alapján készülnek a településfejlesztési programok, és ebben az irányban halad az infrastruktúra kiépítése is. Kérdéseinkre dr. Tóth József polgármester és Fegyverneky Sándor főépítész válaszol.
– Elöljáróban el kell mondanom, hogy Angyalföld a maga közel 115 ezres lakosságával a főváros negyedik legnépesebb kerülete – mondja dr. Tóth József polgármester.
– Ez persze a lakások számában is megmutatkozik. Sajnos a lélekszám egyre csökken, ami a születésszám visszaesése és az agglomerációba költözés mellett azzal is magyarázható, hogy nem épül annyi új lakás, amennyire tényleges igény mutatkozna.
Ennek ellenére az elmúlt néhány évben a főváros legdinamikusabban fejlődő kerületei közé tartoztunk: az ipari tevékenység visszaszorult, a szolgáltatóágazat előtérbe került. Ehhez kapcsolódik továbbá egy alaposan átgondolt településfejlesztési koncepció.
A kerület hatvanezer lakásából 8300 van önkormányzati tulajdonban. Ez utóbbiak jelentős része alacsony komfortfokozatú, átlagos alapterületük nem haladja meg a 30 négyzetmétert. E lakásokban nagyrészt olyan emberek laknak, akik saját erőből képtelenek voltak megvásárolni otthonaikat, és rossz anyagi helyzetük miatt egyéb támogatási formákra is rászorulnak.
Az önkormányzat a kerület lakásvagyonát egységes értékként kezeli, és a magántulajdonban levő lakások állapotát is figyelemmel kíséri. Létrehoztunk egy kamatmentes, úgynevezett társasházi kölcsön-konstrukciót, amellyel a nem önkormányzati tulajdonú épületek felújítását, állagmegóvását kívánjuk segíteni. Ezt a támogatást most a szövetkezeti lakásokra is kiterjesztjük.
A magánszemélyek otthonteremtését is kamatmentes kölcsönnel támogatjuk, ami leginkább az első lakás megszerzéséhez nyújt segítséget. Egyetlen feltétele, hogy csak kerületi, illetve a kerületbe költöző lakosok vehetik igénybe.
A családokat úgy tudjuk segíteni az otthonteremtésben, hogy a három- vagy annál többgyermekes szülők 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást és 800 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaphatnak.
Az önkormányzati tulajdonú épületek esetében folyamatosan végzünk úgynevezett épületanalízist, amely megállapítja, mely házakon kell karbantartási munkákat végezni, hol szükséges átfogó felújítást végrehajtani, illetve mely épületeknél indokolt a bontás.
Olyan lakbérstruktúrát alakítottunk ki, amely gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a bérleti díjak fedezzék az üzemeltetés költségeit. Nálunk például az összkomfortos és a komfortos lakások lakbére gyakorlatilag azonos, amit az indokol, hogy a roppant magas távhődíjak miatt az összkomfortos lakások iránti kereslet alaposan visszaesett.
A fővárosban egyedül nálunk működik az úgynevezett – Lakásért életjáradék – előtakarékosságért lakás” kezdeményezés, amelynek keretében az egyedülálló idős embereknek az önkormányzat lakásuk fejében életjáradékot biztosít, és elhalálozásuk esetén az ingatlant olyan fiatalok vásárolhatják meg kedvezményesen, akik megfelelő előtakarékosságot tudnak felmutatni.
A szükséges számú lakás felépítéséhez az önkormányzatnak nem elegendőek a forrásai, ezért úgynevezett – telekért lakás” konstrukció keretében a beruházó és építő cégeknek építési telket biztosítunk, amelynek vételárát ők kész lakásokkal egyenlítik ki. Ez jó a vállalkozásoknak, hiszen az önkormányzat így biztos vevő a számukra, és jó az önkormányzatnak is, hiszen gyarapodik az értékesíthető lakásvagyon.
Létrehoztunk egy vagyonkezelő részvénytársaságot, amely amellett, hogy a piaci feltételek mellett gazdálkodik az önkormányzat ingatlanvagyonával, önállóan is épít lakásokat és értékesíti azokat. Õsszel egy 120 lakásos lakótelep készül el kivitelezésükben. Szorosan idetartozik, hogy az elmúlt időszakban – az országos tendenciának megfelelően – ugrásszerűen emelkedtek az ingatlanárak Angyalföldön. Új-lipótvárosban például még a régi, romos lakások is 200 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesíthetők, a Vizafogón a panelházakban is 120-160 ezer forintot adnak egy négyzetméterért, míg a kertvárosi részen 15-20 millióért cserélnek gazdát a viszonylag kis telkek, amelyeken építkezni lehet.
Ha csak a statisztikai adatokat vesszük, a közel 120 ezer lakosra jutó 60 ezer lakás igen jó arányt mutat, de rengeteg lakást adtak bérbe a tulajdonosok iroda céljára, hiszen a kerület kedvező fekvése, infrastruktúrája vonzza a vállalatokat. Ám minden irodának kiadott lakás az otthonteremtés lehetőségeit rontja.
Jelentős gondunk a tömbrehabilitációk megoldása, hiszen adataink szerint a kerület lakóépületeinek felújítása mintegy 45 milliárd forintba kerülne. A lakásprivatizációból származó bevételből egy jelentős összeget elkülönítettünk erre a célra, ám ez a szükséges kiadásoknak csak egy kis részét fedezné. A teljes összeg – megítélésünk szerint – csak állami forrásokból vagy külföldi pénzeszközök bevonásával lehetséges.
Hozzászólások