Az égetett kerámia az egyik legrégebbi és legtermészetesebb építőanyag. A Porotherm 20 N+F kézi falazóblokkot a léghanggátlás kiépítésére fejlesztette ki a Wienerberger.
A többlakásos lakóépületeknél a léghangszigetelési követelmény némileg alacsonyabb, mint a dilatált elválasztó falszerkezetű sor-, illetve ikerházaknál, a családi házakról nem is beszélve. Ennek alapvetően kompromisszumos okai vannak.
Itt ugyanis az összeépítettség miatt a szerkezeti kialakítás és a kivitelezés minősége sokkal nagyobb jelentőségű, mint a különálló egységeknél. Ezeknél a lakáselválasztó falaknál azonban meg kell említeni még egy, az akusztikai követelményektől független szempontot, és ez a betörésbiztonság, az áthatolhatóság kérdése.
Amikor a Wienerberger fejlesztői foglalkozni kezdtek a kérdéssel, akkor a megcélzott nagy léghangszigetelő képességen kívül azt is figyelembe vették, hogy a feladatot ne könnyen bontható réteges szerkezettel, hanem masszív, tömör fallal oldják meg. Ezeket figyelembe véve fejlesztették ki az új Porotherm 30 hanggátló téglát.
A tiszta funkciójú lakóépület lakásainak helyiségei közötti hangszigetelési követelményekre vonatkozó szabvány általános esetben a súlyozott léghanggátlási szám (RW) minimális értékét határozza meg. A szomszédos lakások helyiségei közötti helyszíni súlyozott léghanggátlási szám minimális értéke:
RW = 52 dB.
A termék akusztikai termékjellemzőjének meghatározására a hanggátló tégla esetében is először laboratóriumi vizsgálatokat kellett végezni. A BME épületakusztikai laboratóriumában, valamint Bécsben, az MA 39 vizsgálóintézet akusztikai laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint a Porotherm 30 hanggátló téglából készült falszerkezet súlyozott laboratóriumi léghanggátlási száma mindkét laboratóriumban egyaránt:
RW = 59 dB.
Ez tehát laboratóriumi eredmény, annak viszont nagyon jó, mind a magyarországi, mind a környező államokban meglévő termékválasztékot tekintve kimagasló hangszigetelési minőséget jelent. Ez az érték biztosítja, hogy a Porotherm 30 hanggátló téglát fel lehessen használni lakáselválasztó falként.
Az embernek kissé káprázik a szeme a fentebb leírt különféle számok, rövidítések és definíciók láttán. Bármilyen hihetetlen, annak a kis vesszőcskének, amelyeket a súlyozott léghanggátlási számok rövidítésénél, az RW-nél és az RW-nél látunk, hatalmas jelentősége van. Nem szabad a kettőt összetéveszteni!
RW-vel jelöljük a súlyozott laboratóriumi léghanggátlási számot, RW-vel pedig a súlyozott helyszíni léghanggátlási számot. A kettő között nagyon nagy különbség van, mert a laboratóriumban lehetőség nyílik tisztán a szerkezet hanggátló tulajdonságainak mérésére, míg viszont a helyszínen ezt a hanggátló képességet nagymértékben befolyásolja a tervezés és a kivitelezés milyensége, szakszerűsége, esetleges hibái.
Az építőanyagokat és így a falazóelemeket ismertető katalógusokban – érthetően – általában a laboratóriumi léghanggátlási számot adják meg, a helyszíni léghanggátlási szám megállapításához vagy a helyszín, a terv és a csatlakozó szerkezetek pontos ismeretén alapuló számítás szükséges, vagy pedig, mint erre fentebb láthattunk példát, a kialakításra vonatkozó nagyon részletes kikötések esetén lehet becsült számítási értéket megadni.
Amikor például egy katalógusban azt látjuk, hogy a falazóelem súlyozott laboratóriumi léghanggátlási száma RW = 53 dB, akkor tudnunk kell, hogy ebből az elemből biztosan nem lehet a súlyozott helyszíni léghanggátlási szám RW = 52 dB-es követelményét kielégíteni.
Készült a Magyar Téglásszövetség közreműködésével.
Hozzászólások