A lábazat se maradjon ki!

Kényelem ausztrál módra
Kékszőlős kéksajtos gnocchi
Sült körte vaníliás mézzel, pirított dióval

Épületünk lábazata nemcsak a homlokzati látvány szempontjából fontos, hanem műszaki jelentősége is nagy. Látvány szempontjából a lábazatra „ül” az épület, ez „alapozza” meg a házat. Műszaki szempontból a lábazat helyes kivitelezése azért fontos, mert a rossz tervezés/kivitelezés károkat okozhat házunkban, és nem csak a leváló, lemálló, szétfagyó lábazat látványa okoz bosszúságot.

alabazatsemaradjonli 720

Mivel a lábazat „leülteti” a házat a talajra, kapcsolatot teremt vele, ezért (hacsak az építészeti koncepció kifejezetten mást nem mond) érdemes mindig sötétebb színűnek lennie, mint a homlokzat többi részének, így adva stabilitást házunknak. Ezt a hatást jó anyagválasztással érhetjük el. A lábazat anyaga sokféle lehet, errol később ejtünk szót. Fontos kérdés a lábazat magassága is, eloírás szerint az épületet minimálisan 30 centiméterig fagyálló lábazattal kell ellátni. De! Lábazatunkat felvihetjük magasabbra is, az ablakok aljáig, illetve nagyobb épületeknél akár a földszint tetejéig is, ami mindig az építészeti koncepciótól függ.

Mi a lábazat műszaki szerepe?
Hogy mi is a lábazat műszaki szerepe épületeinken? Megvédi a házat a csapó esőtől, hótól, mechanikai védelmet nyújt, ellenáll a fagynak és egyéb káros talajközeli behatásoknak. Lábazatunk lehet „pozitív” vagy „negatív”: a pozitív lábazat kiáll a homlokzati síkból, a negatív beljebb van a homlokzati síknál. Pozitív lábazatot csak átgondoltan, nagy keménységű fagyálló anyagból szabad készíteni (pl. terméskő), de itt is érdemes inkább negatív irányba elmenni. A pozitív lábazat tetejét ugyanis állandóan áztatja az eső és hó, nincs rajta vízcseppentő (lehet vízcseppentős lábazatkialakítást is építeni), és sok probléma lehet a lábazat-vakolat csatlakozásánál is.

alabazatsemaradjonli 2
Milyen anyagokból készüljön?
Anyaga szerint lehet kő, műkő, tégla, klinkertégla, klinkerlapok, burkolólapok, műgyantás vakolat, kivitelezésük szerint pedig lehet az alapokon álló, kapcsozott, ragasztott vagy vakolt.
KŐLÁBAZAT. Kőlábazatot régebben építettek tömbkövekből is, ezek 10-15 cm vastagságú kövek voltak, acél kapcsokkal rögzítve a falazathoz, gyakran az épülettel együtt készítve. Találkozhatunk kisebb fűrészelt, faragott (kézi faragás) vagy szabálytalan görgeteg kövekből rakott lábazatokkal habarcsba ragasztva, váltósoros, kiegyenlítő réteges, rakásban. Rakhatjuk lábazatunkat még ciklop rakásban is, ezek közel egyforma nagyságú öt-hatszögletű kövek, de még számos módon készíthetjük, viszont ügyeljünk néhány részletre! Ha kővel dolgozunk, kizárólag fagyálló, tömör szerkezetű követ válasszunk, és gondoskodjunk biztonságos rögzítésükről kapcsokkal, ko konzolokkal, vagy használjunk ragasztót.
MŰKŐLÁBAZAT. A műkőlábazat kő őrlemény és cement keverékéből készül, nevezhetjük egyfajta betonnak is. A keveréket a falra szerelt ún. rabitzhálóra hordják fel vagy zsaluzatba öntik, a felszínét eldolgozzák, szilárdulás után pedig csiszolják és megdolgozzák a felületet. Készülhet színes (porfesték hozzáadásával) vagy szürke kivitelben. Felrakása nagy szakértelmet, tapasztalatot igényel, megfelelő utógondozással sokáig tartós felületet ad.
KLINKERLÁBAZAT. A klinkerlábazat téglából vagy téglány lapokból készül. A klinker természetes agyag alapanyagú, zsugorodásig égetett építési kerámia, rendkívüli tartóssága, fagy-, kopás-, napfényés savállósága kifejezetten alkalmassá teszi lábazat burkolására. Klinkertégla-lábazatot az alapról kell indítani, esetleg egy másodlagos tartószerkezetről, ennél azonban ügyelnünk kell a korrózióra, illetve annak elkerülésére. A klinkerlapokat az előre elkészített, burkolásra alkalmas felületre kell ragasztani, amelyhez kizárólag a rendszerhez tartozó ragasztó- és fugázóanyagot szabad használni. A téglánylapokat a sarkoknál tompa illesztéssel csatlakoztassuk, „gérbe” vágni (45°-ba) nem nagyon lehet, viszont szinte mindegyik gyártónál vásárolhatunk sarokelemeket, amelyekkel a kész lábazat a sarkoknál szinte megkülönböztethetetlen az igazi téglaburkolattól.
BURKOLÓLAPOKBÓL KÉSZÍTETT LÁBAZAT. A burkolólapokból készített lábazatnál figyeljünk arra, hogy kizárólag fagyálló burkolóanyagot válasszunk, és feltétlenül fagyálló flexibilis ragasztóval rakjuk fel. Itt is előzetesen gondosan elő kell készíteni a felületet, amire rákerül a ragasztó és a burkolat. Mivel a lábazat a mechanikai sérülésektől is véd, a kiválasztott burkolóanyagnak megfelelő keménységűnek és vastagságúnak kell lennie.
MŰGYANTÁS LÁBAZAT. Az akrilgyanta kötőanyagú, színes kvarchomok töltőanyagú (+adalékszerek, víz) díszítő lábazati vakolatot, az úgynevezett „mozaik vakolatot” a hőszigetelés előkészített felületére hordjuk fel. Mivel ez az anyag víztaszító, különösen fagy- és sóálló, lemosható, különösen alkalmas lábazatvakolat céljára, de akár díszítő vakolatként is alkalmazható beltérben.

alabazatsemaradjonli 1
Mi kerüljön a lábazat mögé?
A fentiekben csak a lábazatok külső kérgét tekintettük át, most nézzük, mit kell tennünk, hogy mögötte se a víz ne jusson be az épületünkbe, se hőszigetelési problémák ne adódjanak. A lábazat mögött a vízszigetelést – célszerűen – a lábazat tetejéig fel kell vezetni, ha azonban a lábazatot magasra visszük, elég 45-50 cm-ig szigetelni. A lábazat mögötti hőszigetelést csatlakoztatnunk kell a homlokzati hőszigeteléshez, megszakítás nélkül. Régi épületek utólagos, nyílászárócserével egybekötött hőszigetelésénél gyakori probléma, hogy a lábazatra már nem kerül hőszigetelés, mert „olyan szép a régi kőburkolat”. Vigyázat azonban, ilyenkor hőhíd keletkezik, s ha eddig nem is tapasztaltuk, lakásunk belülről akár penészesedni kezdhet. Ha ez bekövetkezik, csak az a megoldás marad, ha a kő lábazatra egy kiegyenlítő vakolatréteg felhordása után hőszigetelést rakunk. Amennyiben a régi kőburkolatot szeretnénk megtartani, bontsuk le, vigyázva a vízszigetelésre (a köveket a bontás során azonnal számozzuk be, fényképezzük le, hogy ugyanoda tudjuk visszarakni), tegyünk fel hőszigetelést, majd megfelelő tartószerkezetre helyezve – ragasztva vagy pálcás bekötéssel – visszahelyezhetjük a köveket, számolva azzal, hogy a legnagyobb gondosság mellett is csak 70-80 százalékát tudjuk felhasználni. A lábazat hőszigeteléséhez mindig XPS hőszigetelő lemezt alkalmazzunk, mert az nem nedvszívó, zárt cellás anyagszerkezetéből adódóan igen alacsony, szinte elhanyagolható a vízfelvétele (0,2–1,0 V%). A hőszigetelés mögötti vízszigetelést a teherhordó falra ragasszuk – egy alávakolás (pacsekolás) után, a tervező által előírt minőségben és magasságban. Részben vagy egészben erre ragasszuk oldószermentes (PUR) ragasztóval és tárcsás rögzítéssel a hőszigetelést. A kő és tégla lábazatokat a hőszigeteléstől „elhúzva” légréssel is rakhatjuk, mindez a páratechnikai megfontolásoktól/ számításoktól függ, gondoskodva a légrés be- illetve kiszellőzéséről, és a mögé bejutó nedvesség kivezetéséről is. Lábazatunk néha felújításra, tisztításra is szorul, amelyet végezhetünk vizes (szappanos víz) vagy vegyszeres lemosással, gőzborotvával vagy – kő lábazat esetén – homokfújással. A vegyszeres lemosásnál nézzünk utána a gyártó szakvéleményének is. A homokfújásos tisztításnál, ha puha mészkőből van a lábazatunk, óvatosan járjunk el, mert a homokfújással együtt „elmúlhat” a lábazatunk is.

 
Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop