A humor, a jókedv, a nevetés fontosabb az életünkben, mint gondolnánk. Talán a legfontosabb: gyógyír minden bajra, bánatra, keservre, segítségével a betegségek is távol tarthatók szervezetünktől – véli Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akit számos tudományos munka szerzőjeként sokan a humor nagykövetének tartanak.
A nevetés tökéletes szociális üzenet, akire rámosolygunk, akivel együtt nevetünk, az szociálisan is mindenképpen pozitív számunkra. Ami esetünkben azért is fontos, mert a közelmúltban elhunyt kiváló kutató, Kopp Mária hazai vizsgálatai igazolták: igen magas százalékban depressziós a magyar népesség. Kellenek a depresszió elleni szerek, ilyenek az optimizmus, a reménykedni tudás, a kapcsolati bizalom, a jó kedély, derű, és ennek kifejezéseképpen a nevetés. Mi tulajdonképpen a nevetés, milyen élettani funkciói vannak, és milyen hatást gyakorol pszichénkre? Ezek olyan kérdések, amelyekről talán méltánytalanul kevés szó esik, pedig a nevetés a legkedvesebb társas történés, szívesen kacagunk azokkal, akikhez közünk van.
– A derű, a jó közérzet a vidámság üzenete, kapcsolati olajozószernek is tartjuk, mert elsimítja a kommunikációs zökkenőket, feloldja a feszültséget – mondja Bagdy Emőke pszichológus budai otthonában. – A humor nagyon gyakran az elviselhetetlen helyzetek copingja, azaz lelki megküzdő stratégiája. Ha már minden kötél szakad, állítsuk a dolgokat a feje tetejére, és nevessünk rajta. Ám vigyázni kell a túlzott optimizmussal is, mert az ilyen ember eljuthat egy kritikátlansági fokra, nem figyel oda testi vészjelzésekre, például a szapora szívverésre. Nem kell hurrá optimistának lenni. Csak szemléljük az életet úgy, hogy megmaradjon bennünk egy cseppnyi derű – magyarázza Bagdy Emőke.
A Prima Primissima-díjra jelölt professor emerita lakását elborítják a könyvek, amelyek több szobában, polcrendszereken sorakoznak. – A könyvekkel különös történetem van – mondja –, édesapám évtizedeken át bújta az antikváriumokat, gyűjtötte a könyveket, könyvtára hatezer darabosra szaporodott, amit én örököltem meg tőle. Később további kétezer kötettel egészítettük ki a gyűjteményt. A fiam, aki Amerikában élt, kérte, hogy juttassuk el hozzá a könyveket, így a házi könyvtár kihajózott az újvilágba. Ám amikor a gyermekem hazaköltözött, a bibliotéka is visszakerült Magyarországra, amelynek nagy részét végül – így döntött a család – a Károli Gáspár református egyetem bölcsészkari könyvtárának adományoztuk. Emellett volt egy ezerhétszáz kötetes szakmai könyvtáram is, ám férjem halála után átalakíttattam a lakást. Ekkor a szakkönyveket a Pszichológiai Intézet könyvtárának ajándékoztam. Ez ma már aligha vehető észre: újra rengeteg könyvem van, nem tudok nélkülük létezni – mutat körbe Bagdy Emőke.
Megtudjuk tőle azt is, hogy a nevetés erősíti az immunrendszert, és örömhormon-termelést indít a szervezetben. Igaz ugyan, hogy van örökletes temperamentumunk, de a gének csak lehetőségek, fontos, hogy a környezetből pozitív kulcsingerek érkezzenek. Hiába rendelkezik tehát valaki betegségre hajlamosító genetikai deficittel, ha nem kap negatív kulcsingert, az esetek többségében „alszik” e gén. Még táplálkozási hatásokra is megváltozhatnak a genetikai hiányosságok. Ártalmas hajlamok maradhatnak eltemetve, nem fejtik ki befolyásukat, ha nincsenek ösztönözve provokáló ingerekkel. Sőt, a gének arra is képesek, hogy átírják magukat – avat be a szakember egy kicsit a tudományba.
Bagdy Emőke fontos üzenete, hogy ne hordozzunk magunkban gyűlöletet, ne tároljunk negatív indulatokat, mert az a sejtek normális működését akadályozó hatást fejt ki. A Biblia is azt írja: „a nap le ne menjen a ti haragotokon”. Mára a tudomány felderítette, hogy a harag, a düh, a gyűlölet hormonjai a testünk bizonyos sejtcsoportjait károsíthatják, az érrendszert, szívet, immunrendszert. A haragot a nevetés is képes hörgő hangjaival apró darabokra harapva megszüntetni, ezért a viccessé alakított negatív érzések a poénon nevetés pillanatától már fel is oldódnak, nem betegítenek meg bennünket. Ezért fontos olyannyira, hogy tudjunk viccelődni, jókat nevetni!
Néhány éve teljesen megújult Bagdy Emőke hatvan négyzetméteres otthona, persze számos kedves emléket őriznek a kerámiák, festmények, dísztárgyak. A pszichológusnő szereti a kézimunkákat is, az erdélyi szőtteseket, és Klimt az örök kedvenc. Reprodukciói nemcsak könyvei borítóit díszítik, hanem nappaliját is. Otthonának falait Bálint Endre, Gross Arnold, Gerlóczy Sári, Macskássy Izolda festményei, grafikái avatják bensőségessé.
A keleti tájolású lakás délelőtt ragyog a fényben, mindez az ebédlő és a nappali közti üveg tolóajtónak is köszönhető, amely átereszti a fénysugarat. Bagdy Emőke otthon nem praktizál, bár elképzeljük, hogy a barátságos környezet bizonyára jó hatással lenne a betegekre.
Nyáron a balkonon fogadja a vendégeit, kirakja a nappaliból az asztalt, székeket a hatalmas, virágokkal teli dézsák mellé. Téli kedvence az orchidea. Bagdy Emőkének van egy különös kedvtelése is: az ajándékba kapott rózsákat fejükkel lefelé fordítva kiszárítja, de gazdagítja otthonát fém-, porcelán- és üvegvirág is.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások