A homlokzat esztétikája

Jeges gyümölcsléjégkrémek
Banános feketeáfonya-fagylalt
Csobbanás a kékségbe

Mi is a homlokzat? Hány homlokzata van egy épületnek? Mi határozza meg a megjelenését, formáját? Mi alapján tudunk szép, esztétikus homlokzatot létrehozni? E kérdésekre nem könnyű a válasz, mivel a szépség nem tudományosan meghatározott fogalom. „A szépnek nincsen tudománya, hanem csak kritikája…” (Immanuel Kant), és az állítást nehéz vitatni. Nézzük, mégis mit tehetünk?

ahomlokzaztesztetikaja 720

A homlokzat az épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört fala. Építészeti kialakításának az egyik fő szempontja, hogy tükrözze vissza az épület belsejét, rendeltetését. Mindez inkább a főhomlokzatra vonatkozik, itt a szélesség és magasság aránya, a nyílások, az emeleteket elválasztó párkányok, a falfelület díszítése jellemző az egyes építészeti stílusokra.

ahomlokzaztesztetikaja 3
A homlokzat összetevői
A homlokzatot formáló, kialakító összetevők a következők: arányok, tagoltság, homlokzati elemek, anyaghasználat, színek, tető megjelenése. Mivel az arányosság mindig két mennyiség viszonyát jelöli, így ezt alkalmazhatjuk az épületekre is. Az arányosságra leginkább az aranymetszés adhat útmutatót, ami nem jelent mást, mint „A kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.” Alkalmazhatjuk ezt a homlokzat szélességének és magasságának viszonyára, az ablakokra, ajtókra és egyéb díszekre. De ez sem adhat teljesen pontos útmutatást, mert mit kezdünk a toronyházakkal, felhőkarcolókkal, nem is beszélve a parametrikus építészetről. A tagolással, a homlokzati elemek használatával javíthatunk homlokzatunk egysíkúságán, bár egy teljesen sík homlokzat is lehet esztétikus, megfelelő anyaghasználat mellett. A homlokzat „mozgatásával” függőleges vagy vízszintes irányban adhatunk a megjelenésnek ritmust, karaktert. Tehetjük ezt a homlokzat felével, közepével vagy egyéb részeivel. A homlokzati elemek formaalakítási lehetőségei szinte korlátlanok: ugyanazon elemeket többféle méretben, arányban, színben lehet elhelyezni a homlokzaton. A homlokzati elemek arányai, egymásra és a teljes egészre gyakorolt hatása alakítja, teszi széppé az épület megjelenését, de vigyázzunk a mennyiséggel és az arányokkal! Sokunk látott már családi házat kő korláttal, kő oroszlánokkal. A homlokzatformáló elemek, a teljesség igénye nélkül: • falfelületek • ajtók, ablakok és tartozékaik • árnyékolók, árnyékoló berendezések • lépcsők • erkélyek, teraszok • mellvédek, korlátok • tetőidom, tetőhéjalás • kémények, szellőzők, bevilágítók • telepített növényzet • tornyok • párkányok.

ahomlokzaztesztetikaja 1
Anyagok, színek és sturktúrák
Egy-egy homlokzatnak fontos befolyásoló tényezője az anyag- és színhasználat. A megjelenő domináns anyaggal – tégla, kő, vakolt struktúra – lehet hagyományosabb irányba elmenni, vagy üveg, beton, acél, aktív rozsda felületekkel a modernebb összkép felé. Fontos szabály, hogy lehetőleg két-három meghatározó anyagnál ne használjunk többet. Az anyagféleségek és a színek ügyes kombinációjával akár kifejezhetjük az építészeti gondolatot is: utalhatunk a szerkezetre (pl. nyersbeton), de utalhatunk a funkcióra is (pl. elegáns, nagy felület vagy piros szín tűzoltóság).
A falszínekre a helyi rendeletek is tartalmazhatnak előírásokat. Szín használatánál eldöntendő, hogy mi a célunk: homlokzatunkkal ki akarunk-e tűnni a környezetből, vagy azt szeretnénk, hogy ingatlanunk esztétikusan belesimuljon a környezetbe. Kisebb épületeknél lehetőleg csak egy-két színt használjunk, nagyobbaknál lehet akár többet is, de ne kenjük föl a kereskedőnél kapható összes színt, és kerüljük az erős tónusokat is (ugye láttunk már neon zöld vagy nagyon kék házat)! Alapvetés, hogy homlokzatunk színei harmonizáljanak az épületen használt anyagokkal – tető, nyílászárók, lábazat. Mivel nyaranta a déli homlokzaton akár 60-70 ˚C fok is lehet a hőmérséklet, hőszigetelő rendszereknél javasolt a 25-30 százalék feletti fényvisszaverő képességű színek választása, amelyet a színkártyán HVB értékkel jelölnek.
A homlokzati anyagok struktúrája is sokféle lehet, amelyeket egymáshoz viszonyítva célszerű kiválasztanunk. A kő struktúra lehet faragott, vágott, csiszolt, égetett, fényezett és még sok más fajta. Ha hőszigetelést rakunk, akkor ezt festhetjük, vakolhatjuk, illetve a vakolatot festhetjük (ha elrontottuk a színt). A vakolat (nemesvakolat, díszítő vakolat, vékonyvakolat) anyagában és struktúrájában is sokféle lehet: készülhet sima, kapart, dörzsölt, cuppantott és még sokféle kivitelben. Itt is tartsuk szem előtt, hogy a vékonyvakolat struktúrája, színe idomuljon a lábazat, a tetőfedés, bádogozás színeihez, struktúrájához, egy homlokzati egységet (saroktól sarokig) egyszerre színezzünk, és utána az állványzatot – az állványkikötés helyeinek folyamatos javításával – lehetőleg azonnal bontsuk el.

ahomlokzaztesztetikaja 2
Díszítő tagozatok
A homlokzati díszítő tagozatok már az építés legkorábbi időszaka óta jelen vannak. Eleinte sásból, nádból, fából építettek, amelyek a terhelés hatására összenyomódtak, így az anyag sajátosságaiból eredően szinte maguktól alakultak ki. Később a kőépítészetben tovább éltek a faépítészet szerkezeti megoldásai és formái (pl. az egyiptomi a papiruszfejezetes, pálmafejezetes, lótuszfejezetes oszlopok). Később a jobb teherátadás miatt rákerült az oszlopok tetejére az „abakusz”, azaz a „fejlemez”, és szigorodott az arányrendszer, aminek az alapja az oszlop átmérőjének a fele, a „modul” volt. A homlokzati tagozatok fejlődése, használata nagyjából a modern építészet megjelenéséig tartott, manapság ritkán látni új épületeken, megváltozott a kifejezési forma, a technika. Oszlopokat, gerendákat, boltíveket sem nagyon látunk, csak rejtve, inkább a nagy üvegfelületek, függönyfalak, ferde formák a kifejezés módjai.
Az újabb trendekben, a parametrikus építészetben („folyékony építészet”) már szinte nincs egy vízszintes vagy függőleges egyenes vonal, sík felület sem, majd minden íves, az épület hullámzik, mint a víz. A technológia fejlődése ezt is lehetővé teszi. S mi lesz a jövő? Nehéz megmondani, de már tervezik az egy kilométernél is magasabb felhőkarcolót, nem beszélve a legújabb technológiáról, a 3D nyomtatóval készült házakról. Ez ugyan még csak kísérleti stádiumban van, de nem tudhatjuk, mi lesz a vége, hová vezet. Esetleg kinyomtathatjuk majd saját házunkat is kényelmes karosszékünkből?

 
Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop