Magyarországon ma még kevés olyan épület készül, amely minősítésen átesett passzívház. Bár vendéglátóink kezdeti elképzeléseiben még fel sem merült ez az igény, e ház is ezen kevesek közé tartozik.
Az előremutató, környezettudatos gondolkodás mindvégig jelen volt az építtetők elképzeléseiben, akik egyet biztosan tudtak: olyan házat szeretnének, amelynek minél kisebb az ökológiai lábnyoma. Ezen túlmenoen még egy fontos célkitűzés vezérelte őket: a gázszolgáltatótól független fűtési rendszer kialakítása. A ház nappalijában – felnézve a galériára – fényáradat, elegancia, óriási tér, de az otthon hívogató biztonsága is fogadja a belépot. Pedig nem is gondolnánk, milyen rögös út vezetett idáig, s bizonyosan az épület története sem nevezhető szokványosnak. A házat Huszár András kezdte tervezni, amikor még csak az volt az elképzelés, hogy minél több újrahasznosított anyagot felhasználva, energiahatékony ház épüljön. „Törekedtünk a természetes anyagok felhasználására, lehetőleg kerülve a műanyagokat. A szerkezeti anyagok, bútorok és nyílászárók kiválasztásánál is fontos volt, hogy semmi káros anyag ne legyen bennük” – számol be szempontjaikról a férj. Természetesen fontos volt a minőség kérdése, ebből következett aztán utóbb a passzívház-minősítési igény is, ami egyfajta garancia a tervezés minőségére – és remény arra, hogy talán a kivitelezés is hasonló színvonalú lesz.
Az, hogy a ház passzívház lesz, 10–15 százalékkal növelte a költségeket, ám ezen kívül más plusz kiadás is felmerült. Mivel sem a tájolási, sem a talajviszonyok nem voltak ideálisak, az építészeti tervek jelentős átalakításra szorultak a passzívház-szint elérése érdekében. Nagy kihívással kellett szembenéznie a gyakorlott tervezőnek, aki a kedvezőtlen tájolási és talajviszonyok ellenére is vállalta a feladatot, hogy a passzívház kategóriának megfelelően gondolja újra az épület terveit. Hegedűs Attila sikerrel meg is tudott felelni e kihívásnak. Külön problémát jelentett, hogy kiderült: a tervezett ház alatti egykori pince feltöltése nem bírja el az épület terhelését, ami az alapozás kialakítását tovább nehezítette. Végül sávalapokkal gyámolított lemezalap jelentette a helyi adottságok mellett az optimális műszaki megoldást.
|
Az egészséges otthon megteremtése komoly felelősség az építész számára, mivel a gyártók egy része még nem elég körültekintő a káros alapanyagok felhasználása tekintetében. A ház tervezését az energiatudatosság, fenntarthatóság mellett az jellemezte, hogy a család életterei élhetőek, világosak, természetesek legyenek. |
 |
|
| Huszár András építész, vezető tervező |
Az épület gépészeti rendszereinek az átgondolása az építészeti tervezéssel párhuzamosan zajlott. Talajszondás hőszivattyú állítja elő a fűtéshez, melegvíz-készítéshez, illetve a nyári hűtéshez szükséges hot, amit aztán a padlón át és mennyezeti felületeken keresztül ad át a lakótér számára. A négytagú család számára a mindig hasonló 22-23 fokos hőmérséklet télen-nyáron kellemes. Jellemző a háziak előremutató ökológiai gondolkodásmódjára, hogy gondjuk volt a napelemes áramtermelés és elektromos gépkocsi csatlakozásának kiépíttetésére is. (Napelemek jelenleg még nincsenek a házon, csak a helyüket alakították ki, de ez nem is passzívház-követelmény.) Sajnos a kivitelezés során a várakozás ellenére sok vitás kérdés is fölmerült, így a családnak több mint két évet kellett várnia arra, hogy végre beköltözhessen kényelmes, szép otthonába.
|
Egy passzívház nem csak azért jó, mert jelentősen csökkenthetjük energiafogyasztásunkat, hanem azért is, mert – a magas műszaki színvonalú megoldásoknak köszönhetően – az épület belső levegőminősége és hőmérsékleteloszlása elsőrangú, ezáltal a hagyományos épületeknél lényegesen magasabb lakókomfort érhető el. |
 |
|
| Hegedűs Attila építész, PHPP |
Hozzászólások