A 32 ezer lakosú Hajdúböszörmény az észak-alföldi régió egyik meghatározó városa, ahol az idén ünneplik 400. évfordulóját annak, hogy Báthory Gábor különleges kiváltságot adományozott a városba letelepített hajdúknak. Erre emlékezve, egész évben különféle rendezvényekkel, bemutatókkal várják a hajdúság fővárosába érkezőket.
Közigazgatási területét tekintve az ország ötödik legnagyobb települése, Hajdúböszörmény életében rendkívüli jelentőségű a 2009-es esztendő. Idén szeptemberben lesz 400 éve ugyanis, hogy Báthory Gábor Kálló városából áttelepítette Böszörménybe a hajdúkat. A város nevében a böszörmény elnevezés bolgár-török etnikumú népet jelent, akik az Árpád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytattak. A hajdú előtag pedig arra a fent említett fegyveres pásztorrétegre utal, akik – Bocskai István fejedelem vezérletével – a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharcában „életüket és vérüket áldozva” álltak ki az igaz hitért és szabadságért.
A táncoló hajdúkatonákat ábrázoló Kiss István kompozíció a hét hajdúvárost, Nánást, Szo¬boszlót, Dorogot, Böszörményt, Vámospércset, Polgárt, Hadházat szimbolizálja
Emlékév, örökségvédelem
A XIV. Országos Főépítészi Konferenciának Hajdúböszörmény városa ad otthont 2009. augusztus 26. és 28. között. A konferencia témája: „A hely öröksége – az örökség helye”, mottó: Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés!
A 2009-es évet Hajdúböszörmény Kép-viselő-testülete emlékévnek nyilvánította. A néprajzi tájak, a népcsoportok a nemzeti identitás meghatározó, de szinte elfeledett részei. A népcsoportok (barkók, moldvai magyarok, csángók, hajdúk, jászok, kunok, matyók, palócok, székelyek) – ha még vannak – őrzik hagyományaikat a népdalban, az öltözködésben, de vajon a térszerkezet, a településszerkezet őriz-e még bármit is a múltból – Megannyi kérdés, melyekre az augusztusi konferencia is keresi majd a választ. A 400 éves évfordulót a város az eseményhez méltó ünnepségsorozattal kívánja emlékezetessé tenni.
Több, mint négyszáz éve működik a református templom
Böszörmény műemlékei sokat elárulnak a város múltjáról. Legértékesebb emlék maga a város évszázadok alatt kialakult sugaras-gyűrűs településszerkezete. Legszebb példája annak a kétbeltelkes, más néven ólaskertes, vagy kertes település formának, amely a magyar Alföld sajátja. E településforma mai szemmel nézve is modern. Térben ugyanis elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak. A védett szerkezeten belül jellegzetes, zömében zártsorú és zártsorú hézagos beépítések, úgynevezett „hajlított” házak vannak, ahol a telekszélességtől függően két, vagy három utcai szoba található. Ezek karaktervédett utcák.
A Hajdúsági Tájházak a népi építészet emlékeit őrzik
A belső magot a négy égtájba vezető utca négy részre osztja. Ezek kereszteződésében alakult ki a mai Bocskai tér. A XIX. század végi nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön. Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, olyan szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődés nyomait, mint Hajdúböszörmény.
A településen körülbelül 200 helyi védelmet élvező épület található. Ezek között vannak középületek (Polgármesteri Hivatal, iskolák, templomok, közösségi épületek), melyek vagy műemlékileg védettek, vagy helyi védelem alá kerültek. Ezek azonban a védelemre érdemes lakóépületek nélkül még nem jelentenek olyan épített környezetet, mely városképileg meghatározó lenne. Ehhez szükséges a polgárházak védelme is.
A város jelképévé vált Bocskai szobor. A hajdúkatonának Bocskai átnyújtja híres kiváltságlevelét
Örökségturizmus
A hajduk letelepítésének 400. évét idén ünneplő, kulturális örökségére büszke település változatos programokkal, rendezvényekkel készül, melyek a hajdúhagyományok jegyében telnek. A kulturális turizmus évében a szokásosnál gazdagabb rendezvénykínálattal, kiállításokkal invitálják a vendégeket a hajdúsági városba, melynek egyik kiemelt eseménye lesz az augusztus 15-20. között zajló Hajdúhét.
Hónapról hónapra a legkülönfélébb műfajú rendezvénnyel csábítják az örökségturizmusnak hódolni kívánó utazókat, mint például az Országos Díjugrató és Fogathajtó versenytől a Traktorhúzó versenyen át a Veterán Autó-Motor Kiállításig.
Az egész éves rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a szeptember 13-ai Város Napja, melyen a város lakossága Kosina László hajdúböszörményi szobrász Őseink c. alkotásának avatásával állít emléket a 400 éve letelepült hajdú elődöknek.
A skanzen területén megtartott parasztházak és melléképületek műemlékileg védettek. Az eredeti helyükön álló és gondozott épületek, valamint telkeik – turisztikailag is – a város jelentős értékei.
A népi építészet emlékeit őrzi a Hajdúböszörményi Tájházak épületegyüttes, ahol a házak a XVIII. század vége és XIX. század közepe közöttiek. Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz. A termálvíz gyógyvízzé minősítése lehetővé tette, hogy a város zöldövezetében egy komplex gyógy- és üdülőközpont, a Bocskai Strand- és Gyógyfürdő megépülhessen.
Hozzászólások