A Körtéri Gomba épület tulajdonjogát 2008-ban sikerült megszereznie Újbuda Önkormányzatának a Fővárosi Önkormányzattól. Első lépésként nyilvános és titkos építészeti és hasznosítási terv- és ötletpályázatot írtak, ki, melynek eredményeként 65 pályamű értékelése történt meg, rendkívül széles skáláját bemutatva a hasznosítás lehetőségeinek.
A neves építészekből, közéleti személyiségekből és a különböző szakterületek képviselőiből álló zsűri végül 5 pályamű díjazására és további 10 pályamű megvásárlására tett javaslatot.
A tervpályázat lezárását követően az önkormányzat felkérte a díjazott tervek készítőit, hogy fejlesszék tovább a terveket elvi engedélyezési szintig és szerezzék be a Műemléki Tanácsadó Testület állásfoglalását azért, hogy a hasznosítási pályázatot már olyan tervekre lehessen kiírni, amelyek nagy valószínűséggel az építési engedélyt is megkaphatják az első fokon eljáró műemléki hatóságtól. A Műemléki Tanácsadó Testület véleményezte a benyújtott elvi engedélyezési terveket, és két pályaművet javasolt továbbtervezésre, illetve néhány módosítással megvalósításra.
Egy város életében minden bizonnyal előfordul az, hogy olyan helyszínek, melyek valamilyen oknál fogva kedveltté válnak, hosszú távon meghatározzák az adott település városrendezési és fejlesztési folyamatait. A lakosság önszervező tevékenységének eredményeként így alakulnak ki azok a közösségi terek, melyek később a város szívét jelentik. Pontosan ezért gondolta úgy az önkormányzat, hogy a Gomba felújításának folyamatát nyitottá teszi a lakosság előtt. Fontosnak tartotta, hogy a megvalósítandó létesítmény ne csupán funkciójában, de megjelenésében is szerethető legyen, s az itt lakók tudják, volt beleszólásuk abba, milyen épületet engednek vissza a kerület vérkeringésébe. A leadott szavazatok száma megmutatta, hogy az embereket érdekli, hogy milyen lesz az új Gomba. Még úgy is, hogy a közel 18 000 szavazat nem hitelesített, mégis tömegében a lakosság véleményét tükrözheti.
Az interneten leadott szavazatok szerint a Hetedik műterem által készített terv, míg a szavazólapok összesítése alapján a Gyüre Építésziroda elképzelése bizonyult népszerűbbnek.
A pályamű szakszerűen kidolgozott, finom részletekben bővelkedő terv. A szakértők szerint a könnyed építészeti elemek összehangoltan, megfelelő anyaghasználattal teremtik meg az igen szép szerkesztésű épületegyüttes látványát. A terv rátalált a helyes arányra a műemléki arányok és adottságok megtartása és egy új – a tér szerkezetéhez idomuló – bővítés között, hangsúlyozták a bírálók. A pályamű kiemelkedően jó példája a különböző építészeti korokat áthidaló, ötvöző, élhető és szerethető épület- és térformálásnak. A tervezett változtatás a Gomba épületének műemléki értékét megfelelően figyelembe veszi, mondhatni, alázattal kezeli, ugyanakkor az átalakítással a mai kor színvonalához igazítja azt és látványában egységes képet teremt.
Hozzászólások