Egy külső szirénával felszerelt vagy távfelügyeletre kötött biztonsági rendszer kiépítésének költsége hamar megtérül, még akkor is, ha ezt nem mindig veszik észre a lakók. Minden lakásra, házra kiépíthető olyan rendszer, amely viszonylag kevéssé akadályozza a lakók mozgását, de a betörőket elriasztja. A lakóparkokat építtető cégek is egyre komolyabb biztonsági rendszereket építenek ki a területre.
A szakemberek véleménye is eltérő abban, hogy a sűrűbben lakott lakóparki övezetekben, vagy a családi házas részeken nagyobb a betörések kockázata. Utóbbi ritkábban lakott, így itt könnyebb eltűnni a szomszédok szeme elől, azonban a lakóparkban a több lakó miatt egyszerűbb elvegyülni.
Családi háztól a panellakásig
Minden lakás- vagy háztípusnak mások a gyenge pontjai biztonsági szempontból, ezért ehhez mérten kell kiépíteni a riasztórendszert.
A sokemeletes lakótelepi házak esetén a földszinti és a legfelsőbb emeleti lakások vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. A közbülső szinteken elhelyezkedő lakásokra elegendő egy távfelügyeleti rendszer, amelynél az érzékelő a bejárat mögötti területet, azaz az előszobát figyeli, valamint esetleg az erkélyajtót, amennyiben olyan az elrendezés, hogy egyik erkélyről könnyen át lehet lépni a másikra.
A földszinten és a legfelső emeleten azonban a rendszernek valamennyi ablakkal rendelkező helyiséget ellenőriznie kell, hiszen itt bárhol számítani lehet a nem várt látogatókra.
Nem szükséges azonban mozgásérzékelőkkel betelepíteni az egész lakást, elegendő egy „héjvédelmet“ kialakítani, azaz az összes ablakot nyitásérzékelővel ellátni. A panelházak esetén azért javasolt távfelügyeleti rendszerhez csatlakozni, mert kültéri sziréna a lépcsőházban nem helyezhető el, csak a külső homlokzaton.
Társasházaknál teljes körű védelem javasolt: azaz a beltéri érzékelőket egy kültéri riasztóval és távfelügyeleti rendszerrel, kivonuló biztonsági őrszolgálattal is célszerű kombinálni. Ennek oka, hogy amíg a felső szinten a család alszik, addig a földszinten vagy a pincerészben zavartalanul munkálkodhatnak a betörők.
A családi házak esetén ugyanez a helyzet. Olyan, a lakókra szabott rendszert kell kiépíteni, ami amellett, hogy a lehető legmegbízhatóbb, nem zavarja a család életét. Azaz a háziak szellőztethessenek éjjel, és a mosdóba is kimehessenek anélkül, hogy a rendszer működésbe lépne, de a betörő mégse maradjon rejtve.
Együtt hatásos
A szakemberek szerint a mechanikus és elektronikus védelem együtt igazán hatásos. A mechanikai védelmi eszközök (biztonsági zárak, több ponton záródó nyílászárók stb.) megnehezítik ugyan a betörők dolgát, ám megfelelő eltökéltség esetén csak idő kérdése, hogy egy zár megadja magát. Az elektronikus védelem pedig a betörés tényét jelzi, így a kettő együtt már komoly nehézséget gördít a betolakodó szándék ellen.
Egy családi ház négy mozgásérzékelővel felszerelve (két szoba, konyha, előszoba) kültéri hang- és fényjelzővel, kezelőegységgel, központi egységgel, két akkumulátorral alig több, mint százezer forintból kiépíthető. Egy kis lakásra ugyanilyen rendszer egy ajtónyitást vagy mozgást érzékelő egységgel szerelve (amely távfelügyeletbe köthető) 60 ezer forintból beszereltethető. Vezetékes telefonvonalon ezek az olcsó rendszerek is képesek sms-üzenetet küldeni a tulajdonosnak betörés esetén. Vezetékes vonal híján pedig mindössze egy gsm értesítő rendszert kell még beépíteni.
Sokan álkamerákat szereltetnek fel házukra, mondván, ez olcsó, és „komolynak“ látszik. A biztonságtechnikai szakemberek véleménye szerint ez nem túl jó ötlet, mivel a betörők többsége könnyedén felismeri ezeket a „kamerának látszó tárgyakat“. Helyette inkább egy eredeti kameravázat, eredeti lencsékkel javasolt felszerelni. Erről nem lehet egyből megállapítani, hogy rendszerbe vannak-e kötve, vagy csak díszítő elemként szerelték-e fel a házra.
Új épületek építésekor (még ha a tulajdonos csak később szeretné is a riasztórendszert kiépíteni), annak csövezését célszerű már a kezdetekkor elkészíteni. Mivel e jelzőrendszerek modulárisan építhetők fel, egy központra szerelhetők a riasztórendszerhez tartozó érzékelőkön kívül a füstöt vagy szénmonoxidot jelző rendszerek is.
Mivel az elektronikus riasztórendszerek a betörést nem képesek megakadályozni, csak jelzéseket adnak, ezért a mechanikai védelemre már építkezéskor célszerű gondolni. Egyszerű megoldásokkal elérhető például, hogy a bejárati ajtót úgy helyezzük el a fal síkjához viszonyítva, hogy ne legyen hozzáférhető rés, ahol ki lehet feszíteni az ajtót. Zárválasztásnál érdemes több ponton záródó szerkezetet választanunk, esetleg ipari gyémánttal ellátottat, amely felfúrás ellen védett.
Biztonsági rendszerek
A biztonsági rendszerek egy vagy több érzékelőegységből állnak, továbbá egy riasztóközpontból és jelzőegységekből. Az érzékelők „észreveszik“ a megfigyelt területen bekövetkező változásokat, és továbbítják a riasztóközpont felé. Innen a jelzés egyszerre több irányba is továbbmehet: például a ház falán elhelyezett fény- és hangjelzést adó kültéri jelzőegységre. A házra szerelt sziréna a környezet figyelmét hívja fel, bár ez csak akkor ér valamit, ha onnan segítség remélhető.
Jelzés küldhető biztonsági szolgálathoz is, amelyek ezt érzékelve járőröket küldenek a helyszínre. Ha távfelügyeleti rendszerbe kötött a riasztó, akkor a fényt és hangjelzést adó kültéri egység amellett, hogy nem hagy időt a betörőnek az értékek felkutatására, egyben segít a kivonuló biztonsági szolgálatnak a helyszínt megtalálni. Kialakítható néma riasztó is: ekkor a betörő nem érzékeli, hogy észrevették, mert a rendszer mindössze a lakás tulajdonosának mobiltelefonjára küld üzenetet.
Az érzékelők kiválasztásakor a szakemberek nemcsak a biztonsági szempontból gyenge pontok védelmét mérik fel az épületben, hanem az ott lakók szabad mozgására is gondolnak.
Érzékelők
A mechanikai és elektronikai védelmi elemek közötti átmenetet képezi a szúnyoghálórács, ami eredeti funkcióját tekintve mechanikai védelmi eszköz, ám elektronikus rendszerbe is beköthető: ebben az esetben érzékeli azt, ha valaki átvágja.
A legegyszerűbb és legolcsóbb érzékelők a nyitásérzékelők, amelyek nyílászárókra szerelhetők. Hasonlóan működnek az elmozdulásjelzők, amelyek a védett eszköz elmozdulásának hatására jeleznek a riasztóközpontnak. A súlykapcsolókat általában műtárgyak védelmére vetik be a szakemberek: például egy festmény leemelésének érzékelésére használható.
A rezgésérzékelők főleg üvegen, falakon és fémszerkezeteken tesznek jó szolgálatot, ahol a merev szerkezetek rezgéseit figyelik. Hátrányuk, hogy hajlamosak a téves riasztásra. Az akusztikus érzékelők egy mikrofon segítségével képesek felismerni az üvegtörés hangját.
Az épület üvegfelületeit fémfóliával is védhetjük. A fémfólia üvegre ragasztva és áramkörre kötve törés esetén jelez a riasztóközpontnak, hiszen ilyen esetben megszakad a fóliában az áramkör. Az üvegfóliához hasonló elven működik a riasztótapéta, amely falbontás ellen nyújt védelmet.
Belső terek kiegészítő védelmére használhatók a kontaktszőnyegek. Ezek a szerkezetek padlószőnyeg vagy lábtörlő alá helyezhetők el. Méretüknek akkorának kell lenniük, hogy a hívatlan látogató ne tudja átlépni. Megbízható eszköz, csak arra kell figyelni, hogy bekapcsolása után a házban lakók kerüljék el.
Az előbb bemutatott érzékelők többnyire a lakás egy részét védik, bizonyos helyeken történő behatoláskor adnak jelet. Belső terek védelmére mozgásérzékelőket lehet felszerelni, amelyek a kibocsátott és a visszaverődő sugarak alapján tájékozódnak a lakásban történő eseményekről. Ezek a védendő terület alakja és nagyságától függően lehetnek mikrohullámú-, ultrahangos mozgásérzékelők, infrasorompók, vagy passzív infravörös érzékelők.
Lakóparki védelem
Az újépítésű lakóparkok többségében a beruházók a közösségi területekre építenek ki biztonsági rendszert, egyre gyakoribb, hogy bekamerázzák a területet. A felvételeket visszanézve így könnyebben felderíthető egy betörés, illetve a kamerák látványa is visszatartó erejű lehet.
Némely épületben 24 órás portaszolgálat működik: ez nagyon biztonságossá teszi az épületet, ám a havi rezsit is jelentősen megemeli. Főként teremgarázsoknál és a főbejárati ajtóknál egyre gyakoribb a kártyás beléptető-rendszer, amely szintén akadályt jelent az illetéktelen behatolóknak. Itt nem csak a betörőkre kell gondolni, ezek a rendszerek a házaló árusítást is megakadályozzák, ami a lakók nyugalmát szolgálja.
A beruházók sokszor ajándék konyhabútorral, kedvezményes teremgarázsárral, lakberendezési utalvánnyal kedveskednek vevőiknek. Több beruházót is megkérdeztünk, hogy riasztórendszer miért nem szerepel az ilyen akciók között, vagy az alapfelszereltségben. A legtöbb helyről szinte egybehangzó választ kaptunk: az ajándék, vagy előre elkészített, és az árba kalkulált lakásriasztót a leendő lakók nem igénylik. Egyrészt, mert nem szándékoznak riasztórendszert telepíteni a lakásaikba, vagy aki tervez ilyen fejlesztést, az egyedi igényeire szabott rendszerre vágyik.
„A főváros XIV. kerületében épülő Ciprus Háznak három bejárata lesz, ahol a lakók kártyás beléptető-rendszeren keresztül tudnak majd bejutni“ – tudtuk meg Kovács Gabriella ügyfélszolgálati munkatárstól. A lakások értékesítését végző cég alkalmazottja elmondta, hogy a belső részeken nem alakítanak ki biztonsági rendszert, de a lakásokban a csövezést elkészítik, így a riasztórendszer telepítése egyszerűen megoldható lesz.
„Az Orchidea Liget Lakóparkban a bejárati ajtókat a MABISZ előírásoknak megfelelő három ponton záródó biztonsági rendszerrel láttuk el. A csövezés a bejárati ajtónál egy nyitás- és egy mozgásérzékelő, valamint a kódtasztatúra elhelyezését teszi lehetővé“ – mondta lapunknak a lakópark ügyfélszolgálatának egyik munkatársa.
Hozzászólások