A zenész tulajdonosnak nagy szenvedélye a barkácsolás. válása után egy építész barátjával kezdett neki a házépítésének. Amikor meglátta a déli fekvésű hosszú, keskeny telket, amit őelőtte előnytelen alakja miatt senki sem akart megvásárolni, a hely szelleme észrevétlen befészkelte magát gondolatai közé. Megtudta, hogy az építményt a telekhatárra lehet helyezni, s felkérte barátját, a hazai organikus építészet neves képviselőjét, hogy segítsen neki az első lépések megtételében. Töretlen hite és eltökéltsége folytán magánélete is szerencsésen alakult, a házat tehát akár több család hosszú távú együttélésére is meg lehetett tervezni. Így nevezte el élete társakkal benépesült színterét a béke szigetének.
Az enyhe lejtésű domboldalba kapaszkodó ház szabálytalan trapéz formájú, hosszú keskeny, mindössze 143 négyszögöles telekre épült. Az építésznek komoly kihívást jelentett a majdani épület megtervezése. A telek alakjából azonban könnyen előnyt lehetett kovácsolni, mert a déli fekvés és a telekhatáron történő elhelyezés lehetővé tette, hogy ne kelljen kerítést emelni, a szélvédett, napsütéses, várudvarra emlékeztető belső kert pedig tökéletes nyugalmat biztosít a pihenni vágyóknak. A telek alakjához idomuló, kizárólag természetes anyagokat felhasználó, 120 négyzetméteres sarokház külső megjelenése egyaránt emlékeztet bárkára és várra. Fa nyílászáróit kékesszürkére festették.
Az épület alapozása után felrakott téglafalat nem vakolták be. Ennek felületét a tulajdonos által saját kezűleg megtisztított, bontott téglával burkolták, amelyet beépítés előtt sokáig vízben áztattak, hiszen a nedves téglára jobban tapad a malter. A házhoz igazodva bontott téglából készült a kémény, a kerítés és a kerti út is. A jó minőségű téglát a tulajdonos szerint onnan lehet megismerni, hogy kis üvegkalapáccsal megkocogtatva csengő-bongó hangot ad és a közepe hosszú áztatás után is száraz marad, úgyhogy később nem szívja magába a vizet. Ezeknek a jó minőségű bontott téglának köszönhetően lett a várfalakra emlékeztető több mint félméteres falszélesség, ami így végül kettős feladatot lát el: szigetel és díszit is egyben. A belső vakoláshoz használt boltokban kapható zsákok helyett kis zacskókba csomagolt, malterba keverhető mészadalék is praktikus megoldásnak bizonyult.
Már a tervezésnél három lakrészt alakítottak ki: az első a szülőké az alsó szinten, az ifjabb generációé a tetőtérben található. A kertből nagy felületű üvegajtón keresztül az utcára apró ablakkal nyíló, kandallós nappali-konyhaétkezőbe léphetünk, amelyből a szülők hálószobája és egy vendégszoba nyílik. Az ugyancsak déli fekvésű, kertre nyíló ablakaival megépített fürdőszobát elhagyva a földszinten a lépcsőházból a garázsműhelybe jutunk. Északi oldalra, csak a szárító helyiségek nyílnak apró szellőzőablakaikkal. A tetőtérben a lépcsőházi ablak alatt kapott helyet a varrógép és a dolgozószoba gyanánt szolgáló Internet-sarok.
A konyhai és előszobai beépített bútorok mind a tulajdonos keze munkáját dicsérik, és ő készítette az erkélyeket is, az egész ház felépítésében derekasan kivette a részét, ezért nyáron igazán a kertben, télen a nappali kandallójának tüze mellett érezheti otthon magát az ember.
Leleményességeképpen a kertben is számtalan érdekes ötlet valósulhatott meg, ami sok-sok lehetőséget rejt a felüdülésre. A ház vége felé vezető úton néhány lépcső megtételével eljuthatunk a fűvel bevetett, bontott téglakerítéssel védett zárt részbe, ahová a szülők hálójának ablaka és a nagyfiú lakrészének erkélye is nyílik.
A ház másik végében, a kertkapuval szemben egy vendégek fogadásra is alkalmas, náddal fedett, vadszőlővel befuttatott többfunkciós pergolát építettek, amely olykor kerti partik színtere, szükség esetén pedig kocsibeállási lehetőséget biztosít. A kapu melletti rézsűbe ásták a pincét is, ahol helyet kaptak az eddig még fel nem használt építőanyagok, s ahol nyáron is sokáig maradnak pincehidegen a borok, frissen az itt elhelyezett gyümölcsök és a zöldségek.
Ekler Dezső
Ekler Dezső az építész diploma megszerzése után a BUVÁTI Tudományos Kutató Osztályán városszociológiával foglalkozott, majd néhány évig együtt dolgozott mesterével, Makovecz Imrével. 1991-ben önálló építészirodát nyitott. Tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán és a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékén. 2000 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, nemzetközi és hazai elismerésként Piranesi-díjat (1989), Palladio-díjat (1991), Ybl-díjat (1994) és Príma-díjat (2003) kapott. 1999-ben DLA mesterdiplomát szerzett. Számos külföldi és hazai építészeti eseményen vett részt előadóként, illetve mutatta be munkáit csoportos és önálló kiállításokon. Meghívott építészként részt vett az Alessi cég Tea and Coffee Towers projektjében (2000-2003), amelynek sikere nyomán jelenleg mokkás csészét tervez Alberto Alessi felkérésére. Leginkább ismert és legjelentősebb munkái például a Nagykálló Harangodi Népművészeti tábor (1986-91) és a Kaposvári Agrártudományi Egyetem (1988) épületei, a mezőzombori Disznó kő Rt. (1993-95) és a HILLTOP Neszmély Rt. (1994) borászatai, a budapesti Margit Palace irodaház (1999), a budaörsi Terrapark irodaházai (2000-2001) és a péceli általános iskola (2002).
Könyve Ember és háza címmel 2000-ben jelent meg.
Tervezői leírás
„Az organikus építészetre jellemzően jóformán csak természetes anyagokat tartalmazó épület akár egy háromosztatú parasztház mai továbbfejlődésének is tekinthető, ahol a konyhában a kémény kürtőjét a szagelszívó, a kemencét a kandalló helyettesíti. A ház maga az ember. Goethe azért gondolta az építészetet megdermedt zenének, mert csak hangoltság szerint működik. Az építészet azonban nem zene, mert rituálisan működik, vagyis az a fontos, hogy miként használjuk, hogyan élünk benne. A ház nem csak az ember és a természet viszonyát jelzi, hanem az ember önmagához való viszonyát is… A mai világkatasztrófa általunk és bennünk zajlik. Magunkat kell rendbe tenni és elfogadni.„
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások