Napjainkban az az állítás, hogy az elektromos főfűtés drágább, mint a gázfűtés, már rég nem egyértelmű. Nyugat-Európa-szerte a fő fűtésre használt elektromos készülékek hatalmas fejlődésen mentek át, megjelentek a takarékos, formatervezett fűtőpanelek (elektromos radiátorok) és infrapanelek. Egyre közelebb került egymáshoz a gáz és elektromos áram kilowattonkénti ára is, ha pedig napelemekkel magunk termeljük meg a fűtéshez szükséges elektromos energiát, nyert ügyünk van.
Az elektromos fűtés takarékosságának a titka a beépített, nagyon pontos elektromechanikus vagy teljesen elektronikus szobatermosztátban rejlik. Az elektromos fűtőtestek a központi fűtésnél jóval pontosabban, akár +/- 0,1 °C pontossággal tartják a beállított szobahőmérsékletet, csak akkor engednek a fűtőberendezésnek hőt leadni, amikor az feltétlenül szükséges, majd ha a helyiség elérte a beállított hőmérsékletet, a fűtőtest csupán a töredékét veszi fel névleges fűtési teljesítményének.
Középpontban az energiatakarékosság
Mivel az elektromos fűtésnél nincs felesleges felfűtési és lehülési szakasz, igen jelentős az energiamegtakarítás. Minél pontosabb a termosztát, annál kisebb az áramfogyasztás is. A fűtőkészülék beépített termosztátjával az is elérhető, hogy minden helyiségben teljesen azonos vagy igény szerint helyiségenként különböző hőmérséklet legyen, nem használt helyiség esetén pedig temperálás vagy fagymentesítés állítható be. Mindez központi gázfűtés esetén egyáltalán nem vagy csak nehezen megvalósítható. Ha az újonnan épített, fokozottan hőszigetelt vagy korszerűsített meglévő házunkat napelemekkel termelt árammal működtetett fűtőpanelekkel fűtjük, egyszer s mindenkorra megszabadulhatunk a fűtési rezsi nyűgjétől is. Az elektromos fűtésrendszer kialakításának beruházási és fenntartási költségei jelentősen alacsonyabbak a gázos, meleg vizes rendszereknél (körülbelül a negyede), gyakorlatilag nincs évenkénti karbantartásra szükség, a rajtuk megspórolt összeg hozzájárulhat a napelemes rendszer beszerzésének büdzséjéhez. Az energiatermelő rendszer és az elektromos fűtésrendszer kiépítése időben el is tolódhat egymástól, akár évek múltán is csatlakozhatunk saját „erőművünkhöz”, egyúttal ingatlanunk forgalmi értékét is emelve. Annak eldöntését, hogy meglévő hálózatunk elegendő-e a lakás elektromos árammal való fő fűtésére, vagy esetleg korszerűsítés, bővítés szükséges, feltétlenül bízzuk szakemberre.
Miért jó az elektromos fűtés?
- ALACSONY a beruházási és szerelési költség.
- NEM FOGLAL külön kazánházat, tárolót.
- NEM IGÉNYEL sem tüzelőanyagot, sem kéményt.
- NEM OKOZ gondot a fűtőanyag beszerzése.
- JÓL KOMBINÁLHATÓ más fűtési rendszerrel.
- NINCS SE GÁZÖMLÉS, se olajfolyás, sem szén-monoxid veszélye.
- NINCS FÜST, salak vagy más égéstermék, légszennyezés.
- BEÜZEMELÉSE GYORS, nincs évenkénti karbantartásra szükség.
- KÉNYELMES és egyszerű, helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás.
- TELJESEN ZAJMENTESEN működik.
- HOSSZÚ garanciális időszak.
- NAPELEMEKKEL kombinálva ingyenes a fűtés
Mikor célszerű, mikor nem?
Új építésű családi ház esetén már a hálózatot tanácsos az elektromos fűtés igényei szerint kialakítani. Egy új építésű, 120 négyzetméteres A+ kategóriás családi ház éves fűtésienergia-igénye nem haladja meg az 50 kWh/m2/év értéket, azaz az éves áramfogyasztás 6000 kWh. Ideális esetben mindezt egy 5 kW-os napelemes rendszerrel elő tudjuk állítani, ráadásul a fűtőpanelek beruházási értéke jóval alatta marad egy hagyományos padló- vagy radiátoros fűtési rendszer kiépítési és anyagköltségének, nem is szólva a gáztervről, biztonságos kéményről, s mindezek engedélyeztetési eljárásának hosszú, bonyodalmas és költséges voltáról. Meglévő családi ház esetén, ha elektromos fűtésben gondolkodunk, elsőként is el kell végeztetni a minél hatékonyabb energiamegtakarítást eredményező homlokzat- és födémszigetelést, nyílászárócserét, de a szaldónk ez esetben annyival rosszabb, hogy a meglévő hagyományos fűtésrendszert korábban már egyszer már megfizettük. Ésszerű lehet elektromos fűtéssel ellátni egy alkalmanként használt ingatlant, de nem célszerű telepíteni 110 négyzetméternél nagyobb, nagy belmagasságú, korszerűtlen ingatlanban, amely nem a mai hőtechnikai elvárás szerint épült: az óriási légtérfogat miatt a padlószint körül mindig hűvös marad a levegő, nem is szólva az elhasználódott vezetékek, főbiztosíték cseréjével járó munkálatokról.
Mi a fűtőpanel és infrapanel titka?
A fűtőpanel, azaz elektromos radiátor, rendkívül könnyű súlyú, esztétikus kivitelű, egyszerűen fölszerelhető a falra, de görgős lábbal is rendelhető. Működésének elve egyszerű: az alsó nyíláson beáramló hideg levegőt a fűtőbetét felmelegíti, ami a frontlap kivezető rácsán felemelkedve (nem fújva) áramlik ki, egyenletesen mozgatja a szoba levegőjét. Hangtalanul és megbízhatóan működik, a speciális kerámia fűtőbetéten kívül nincs benne sem olaj, sem víz, sem motor vagy ventilátor, mechanikus alkatrész, ami fölösleges energiafelvételt jelentene vagy zajt keltene, vagyis nincs benne semmi, ami meghibásodhat. A kerámia betét nem izzik, élettartama ezért szinte korlátlan. A panelek a helyiség méretéhez különböző méretben és teljesítményben választhatók, dekoratívak, és a bennük lévő elektronikus termosztáttal pontos, egyedi hőmérséklet-beállítást tesznek lehetővé. A fűtőpaneleket alacsonyan, a padlószinttől mindössze 10 centiméter magasan helyezik a falra, hogy minél mélyebbről induljon a felmelegített levegő.
Az infrafűtés nemcsak modern, de egészséges fűtés is. Sugárzó hője nem közvetlenül melegíti a levegőt, hanem elnyelődik a falon, padlón, bútorokon, emberi testen, ezért már 18-19 °C-os szobahőmérséklet mellett is úgy érezni, mintha 20-22 °C lenne a szobában. Az infrafűtés számos módon használható, padlófűtésként, mennyezetfűtésként, falfűtésként egyaránt, leggyakrabban a mennyezetre rögzítik. Időkapcsolóval vagy termosztáttal kombinálva további költség takarítható meg. Mindkét fűtés kiépítése alapos tervezést igényel, feltétlenül vegyük igénybe szakember közreműködését!
Hozzászólások