Hagyományos galériát abban az esetben alakíthatunk ki, ha alatta és rajta is biztosítható az úgynevezett állómagasság, az 1,95 méter. Ehhez legalább 4,20-as belmagasság szükséges, ám bizonyos kényelmi szempontokkal megalkudva kisebb méretek esetén sem kell lemondanunk a galériáról.
Hogy mekkora galériát építhetünk, egyrészt függ a szerkezetnek helyt adó szoba nagyságától, adottságaitól, alaprajzától, másrészt attól, hogy a megemelt szintre milyen funkciót betöltő helyiséget tervezünk. Ha nappaliban vagy a nagy belmagasságú egyszobás lakásban tervezünk galériát, az többféle szerepet is betölthet. Leggyakrabban hálószoba kerül a magasba, de van, aki az elmélyedéshez, relaxáláshoz keres kellő elkülönülési lehetőséget, s otthoni irodává, dolgozószobává alakítja a magasban nyert teret. Egy ideális méretű galéria már tartós értéknövelő tényező is, a lakás eladásakor a pluszteret 30-50 százalékban hozzászámolhatjuk az alapterülethez is.
Mielőtt hozzáfogunk az építtetéshez
A munkálatok megkezdése előtt kérjük ki építész, belsőépítész, statikus tanácsát, véleményét. A szerkezeti megoldás kialakítása miatt ugyanis körültekintően kell eljárnunk a teljes biztonság, stabilitás elérése érdekében. Építményünk lehet a falhoz rögzített, de kialakítható olyan önhordó szerkezet is, amely nem kapcsolódik építészeti elemekhez, hanem a saját lábán áll meg. Szabályos galéria esetén szükséges, hogy alatta és rajta is biztosítható legyen a 195 centiméter állómagasság, de tárolótérnek, hálófülkének megfelel a 120-160 centiméteres magasság is. A szabványos, 2,65 méteres belmagasság esetén ne kísérletezzünk, legfeljebb egy-egy ajtó fölé építhetünk nagyobb tárolópolcot.
Funkciók sokfélesége
Felhalmozódott tárgyaink, ruháink elhelyezésére alkalmazható a tehertartó, de nem járható galéria. Ilyen például az előszobai tárolóhíd, ami lehet beépített, szabadon álló, falhoz illesztett, illetve hídszerűen kialakított építmény. Háromméternyi belmagasság már megengedi a fekvőgalériák kialakítását, ahol az alvókuckóban elég, ha ülni tudunk, mérete egy személynek 200×90 cm, két személynek pedig 200×200 cm. Ha éjjeliszekrényt is szeretnénk, 320 cm széles és 300 cm mélységű hely szükséges hozzá. A magaslatban és a nyitott mélységben rejlő izgalmak kedvelt kamaszszobává is tehetik a galériát. A megközelítést biztosító létrák, hágcsók tovább növelik a gyermekkuckó kalandosságát. A galériára érdemes elhelyezni az alvórészt, alatta pedig kialakítható egy kis tanulószoba vagy játszótér, de kerülhet alá ülőbútor, tárolódobozok, kosarak játékoknak, könyveknek.
Miből legyen?
Az alapanyag megválasztásakor több szempontot is figyelembe kell vennünk. A fa melegebb hatású, szebb és mutatósabb, mint a fémszerkezet, ám ez utóbbinak lényegesen kisebb a keresztmetszete, és a szerkezet jóval keskenyebb is lehet, mint fából készített megfelelője, s ez a helykihasználás szempontjából nem elhanyagolható. A két anyagot természetesen kombinálhatjuk is egymással.
A burkolat kiválasztása leginkább a galéria szerkezetétől függ, de általában a könnyű, meleg burkolatok javasolhatók. Tökéletes megoldás a szőnyegpadló, a hajópadló vagy a parafa, attól függően, hogy milyen célra szolgál a tér. Nagyon fontos, hogy a galéria megfelelően kiszárított (min. 6-8 hónapig, de inkább egy-másfél évig szárított) faanyagból készüljön, mert a magasban amúgy is melegebb levegőben összeszárad a fa, és a galéria recseg-ropog a járás alatt.
Járható álmennyezetek
A 360 cm-es vagy annál magasabb helyiségekben kényelmesen járható galériákat hozhatunk létre. Alulról szemlélve ezek szegrőlvégről álmennyezeteknek is tekinthetők, kivitelezésük és funkciójuk is sok rokonságot mutat azokkal, sokszor maga a szerkezeti megjelenés funkcionál álmennyezetként. Egy szépen ácsolt és deszkákkal szakszerűen burkolt szobai járható galéria alja izgalmassá teheti az alatta kialakított enteriőrt is. Ez a szerkezeti megoldás alkalmas arra, hogy alulról különféle dolgokat rögzítsünk, például világítótesteket, hangszórókat. Ha nem szeretnénk, hogy alulról látsszon a fagerendázat, eltakarhatjuk gipszkartonnal, amelyet a szokásos álmennyezeteknél alkalmazott módon dobozolhatunk. A hegesztett fémszerkezetű galériáknál már inkább szó szerint érthető az álmennyezeti megoldás, hiszen itt célszerű elrejteni a hegesztett, többnyire zárt szelvényű fém konstrukciókat alulról és oldalról is.
Kisebb helyiségekben célszerű natúr színében meghagyni a fát, vagy világosra festeni, mert a sötét szín jobban szűkítik az amúgy is kicsi teret. Ügyeljünk a beépítés mértékére is, hiszen ha az alapterület több mint 50-60 százalékát érinti a galéria, nagyon lenyomja a megmaradó teret, zsúfoltságérzetet kelt, ami nyomasztóvá teheti a helyiséget.
Lépcsők
Galériánk nélkülözhetetlen eleme a lépcső, méreteinek meghatározásakor helyére, nagyságára is gondolnunk kell, mert kisebb-nagyobb további területet elvisz a szobából. Ezzel számolva komponáljuk bele látványát az összképbe, és kihasználatlan zugait, valamint az alját lássuk el tárolási funkciókkal. Döntésünket mind a biztonság, mind a látvány, térhatás szempontjából alaposan fontoljuk meg. Alapkövetelmény, hogy a lépcső járóvonalán a fokainak magassága és szélessége azonos legyen. A fokok magassága legfeljebb 20 cm lehet, ám a kényelmesebb járáshoz 16,5 cm-e magasság az ideális. Nagyon meredek, létraszerű lépcsőt vagy váltólépcsőt csak szükséghelyzetben válasszunk! A fokok hossza is lényeges, mivel a lépcsőn nemcsak járunk, hanem berendezési tárgyakat is fel kell juttatnunk.
Hozzászólások