A pécsi épület aktív, és nem csak szép, okos is. A pluszenergiás intelligens ház az energetikai szimulációk alapján a megújuló energiaforrásokkal várhatóan több energiát termel, mint fogyaszt. Hazánkban egyedülállónak számít, mivel pluszenergiás épület felújítás által még nem készült.
A pécsi családi ház az első felújításból származó aktívház, ami mindemellett intelligens is. Aktív, azaz várhatóan több energiát termel, mint felhasznál. Smart, mert az épületautomatika az energiaigényt és a megújulókból származó energiakínálatot (földhő, napenergia és szükség esetén fatüzelés) energiahatékonyság szempontjából a legoptimálisabbra harmonizálja, felügyelve a benti felhasználói szokásokat és a kinti környezeti változásokat. A rendszer a változásokra igény szerinti beállítások alapján reagál.
A 70-es évekbeli felújított épület a tervező, dr. Kistelegdi István nevéhez fűződő „Energia Design” épületfizikai szimulációkkal támogatott tervezési módszeren alapszik. A megrendelői igényen túl a térelrendezés, a nyílászárók, a szigetelés és a gépészet komplex összhatása alapvetően meghatározza az energiamérleget és egyben a tervet. Az utca felől zártabb az épület, míg a kert felé a transzparens felületek megnyitják a teret, így rengeteg napfény jut be a ház legbelső zugába is.
A passzívházaknál előírt három rétegű üvegezés műanyag tokkal készült, mivel hőtechnikailag ez a legjobb megoldás. A külső téglafal jó hőtároló, amely 40 centiméteres farost hőszigetelést kapott. Az épület falainak és födémeinek hőtároló tömegét termikusan aktiválva biztosított a kellemes hőmérséklet, azaz a téli fűtés és a nyári hűtés.
A szerkezetekre három centiméteres emoton vályogvakolat és vályogfesték került. A vályog közismerten jó hőmegtartó és kiváló páraszabályozó, számtalan pozitív élettani hatásáról nem is beszélve. A falak és a födémek hőátadó rendszerének hőtermelője a kertben lefúrt két, egyenként 100 méter mély szonda és a geotermikus hőszivattyú. A déli oldalon a 10 méter magas tetőbe átforduló fénykürtőnek hármas funkciója van: azon túl, hogy az egész házat fényárban úsztatja, átmeneti évszakokban és nyáron a kürtőhatás és széltorony elve alapján passzív szellőzőként működik (a felmelegedett levegőnek a kürtőben felhajtó ereje van), a téli napsütés pedig segíti átfűteni az egész házat.
A tetőre felszerelt napelemek villamos energiát termelnek, a használati meleg vizet a vákuumcsöves napkollektor biztosítja, az esővíz pedig a kert locsolására az adott éghajlatra és tetőre méretezett ciszternában gyűlik.
|
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának oktatója és kutatója, az EnergiaDesign tervezési módszer kidolgozója. |
 |
|
|
Ifj. Kistelegdi István okl. építész, climadesigner MsC. (TU-München)
|
Bár az épület a belvárosban van, a tulajdonosok törekedtek az önellátásra és a városi közművektől való függetlenségre. A 3,5 tonnás fatüzelésű tömegkályha sütés-főzésre és használati meleg víz előállítására is alkalmas, ellensúlyozza, és szükség esetén ki is váltja a modern csúcstechnológiákat, nem mellesleg teljesült a ropogó tűz élményére vágyó háziak igénye is.
A belsőépítészeti tervezés több szempontból is különleges feladatot jelentett. Az épület prototípusnak számít a maga nemében. Az energiahatékonyságra törekvés megnyilvánul a ház összes szerkezetében, ami meghatározta a belsőépítészeti tér kialakítását is. Számos térelem jött létre az aktívház tulajdonságaiból adódóan: a vastag falszerkezet belátszik a lakótérbe, így a külső falburkolat színe és anyaga is hatással van az összképre. A széltorony három szintes belmagasságot biztosít, így a fények és hangok másként terjednek. A lélegző fűtő-hűtő csövekkel behálózott vályogfalak a bútorok elhelyezését és burkolatok kiválasztását erősen lekorlátolták. Az energiahatékonyabb padlófűtés miatt csak hidegburkolat jöhetett szóba, szempont volt a lehető legmagasabb újrahasznosított minősítéssel rendelkező burkolatok használata. Meghatározóak voltak az épületen végigfutó gépészeti rendszerek, amelyeket mindenütt el kellett bújtatni. A lakók szeretik a modern dizájn, ezért fontos tervezési szempont volt, hogy a tér velük együtt változhasson, a beépített elemek időtállóak maradjanak, igény esetén kiegészítő mobíliákkal és dekorációkkal frissítve az összképet.
|
A belső terek tervezésekor minden egyes térelem kialakítása hatással lesz a tér egészére, ezért mindig az összefüggő komplex téralkotásra |
 |
|
|
Szatlóczki Dóra Lilla
|
Hozzászólások