Napjainkban reneszánszát éli a legrégebbi energiahordozóval való tüzelés. Fával nemcsak olcsóbban fűthetünk, de egy szép öntöttvas kályha, kandalló vagy cserépkályha különleges atmoszférát is teremt otthonunkban. Az innováció jóvoltából a legkorszerűbb berendezések már a gáztüzeléssel is felveszik a környezetvédelmi versenyt, s lelkiismeretünk megnyugtatására szolgál, hogy a tűzifa szén-dioxid mérlege majdnem semleges.
Tiszta égés, tiszta levegő
A tűzifa megtermeléséhez és eltüzeléséhez nagyon kevés segédenergia kell, kitermelése, szállítása és tárolása során alig szabadulnak fel környezetünket terhelő anyagok. Hátránya azonban a több törődés (szárítás, aprítás, behordás, berakás, hamuzás, nehezen automatizálható adagolás), és helytelen üzemeltetés vagy technikailag alkalmatlan berendezés esetén a jelentős környezetszennyezés. Fával tüzelni sokféle módon lehet, a tökéleteshez közeli égésnek azonban számos egyidejű feltétele van: optimális méretű tűztér, hosszú füstgáz-tartózkodási idő, levegő-utánpótlás, megfelelő huzat, turbulencia a tűztérben.
A Clean Burn (CB), vagyis tiszta égés utánégetés technológia különleges égéstér-kialakítású öntöttvas kályháiban, kandallótűztereiben a fa elégése két lépcsőben történik, így garantált a minimális szennyeződés-kibocsátást (az égés során a keletkező füstgázok és a felszálló szilárd részecskék is elégnek), emellett negyven százalékos tüzelőanyag-megtakarítással is jár. Az utánégetés rendszerű kályhák és kandallóbetétek egyedülálló technológiája közel teljesen kihasználja a fában rejlő energiát, figyelemreméltóan csökkentve a fűtési költséget. A CB rendszerű tűztérből a füsttel távozó szilárd részek súlya kb. 4 gramm 1 kg tűzifa esetén (standard kályháknál ez 50-80 gramm/kg).
Fatüzelés, gáztüzelés kombinálása
Új építésű háznál akkor érdemes a fatüzelést választani, ha olcsón juthatunk jó száraz tűzifához, és fontosak a fatüzelés környezetvédelmi vonatkozásai is. Ilyenkor előre fizetjük az egész szezon fűtésköltségét, és számolnunk kell a rakodás, aprítás, hamuzás, és nem utolsósorban a megfelelő tárolás feladataival is. Optimális megoldás, ha a gáz- és a fafűtést egymással kiegészítve használjuk. A gázfűtés felügyelet nélkül is működik, évi 1500 köbméternyi gázfelhasználásig támogatás is kérhető, és célszerű a téli hidegekben, amikor a hőmérsékletet állandó szinten tudjuk tartani. Ősszel és tavasszal azonban hagyatkozhatunk az esténkénti tűzgyújtásra.
Kandallók, cserépkályhák
Sokan nem mernek teljesen fatüzelésre átállni, nekik ajánlható a kiegészítő és tartalékfűtésként egyaránt használható kandalló, amely nem csupán kellemes meleggel árasztja el a szobát, de látványelemként sem utolsó. Önálló fűtésként is helytálló szabadon álló kályhákat már százötvenezer forinttól vásárolható, hasonlóan a beépített kandallóbetét beszereléssel együtt háromszázezer-ötszázezer forinttól indul. Munka után hazatérve a hagyományos kandallót begyújtva tüzét hamar élvezhetjük, utántöltés nélkül bizonyos modellek akár egész éjszakás fűtést adnak, hőtároló tömeggel csempe, zsírkő stb. burkolatokkal egyenletesebb fűtésre képesek. A vízteres vagy légfűtéses kandallóval több helyiséget is fűthetünk, összeköthető már meglévő fütőrendszerekkel, fürdőszobai- és konyhai használatra állít elő meleg vizet, de akár napelemekkel is összehangolhatjuk.
Ma már az sem lehetetlen, hogy valaki az egész házat kandallóval fűtse ki. A „Clean burn” kétszeres égetésű öntöttvas kandallóbetéttek között találunk 150 négyzetméteres fűtőkapacitásút is. A tüzelőberendezés megválasztásánál, méretezésénél kérjük ki szakember véleményét, mert ha folyamatos tüzelésre tervezzük kandallónkat, akkor a magas minőség elengedhetetlen, hogy megelőzzük az alkatrészek megvetemedését, kormolást és kátrányosodást.
Népszerű megoldás a cserépkályha is, bonyolult belső füstjáratainak köszönhetően begyújtás után körülbelül két órával éri el a maximális hőmérsékletet, a tűz kialvása után azonban órákon keresztül sugározza a meleget. A kályha eléggé hatékony is: a füstgáz energiájának hetven-nyolcvan százalékát le tudja adni.
Mind a kályha, mind a kandalló használata esetében nagyon fontos a megfelelő átmérőjű kémény, tisztítására fatüzelésnél fokozottabban kell odafigyelni, ugyanis nem megfelelő használat esetén hamar koszolódnak, a füst visszaáramolhat az égéstérbe!
Milyen fával fűtsünk?
Amikor tűzifát veszünk, tulajdonképpen energiát vásárolunk. Mégis mind az eladó, mind a vásárló általában nagyvonalúan kezeli a kérdést: a súlyra vásárolt tűzifában benne van az a vízmennyiség is, amit ki kell szárítanunk a felhasználás előtt, a térfogatra vásárolt fánál pedig a vastag kéreg miatt szenvedhetünk kárt. Fűtésre száraz, keményfát érdemes használni, mert minél keményebb a fa, annál tovább ég és annál nagyobb a fűtőértéke. Ilyen az akác, a bükk, a gyertyán, a tölgy, a kőris és az összes gyümölcsfa. A puhafák ( jegenye, nyár, nyír, hárs) ezzel szemben gyorsabban égnek, és hamarabb kihűl a parazsuk. A tűlevelűek is gyorsan égnek, pattognak, szikráznak, használatukkor sok kátrány rakódhat le a tűztérbe, kéménybe. Csak száraz, legalább a vágástól számított kétéves fát égessünk (20 százalék alatti nedvességtartalom), mert ennek nagyobb a fűtőértéke, és a füstcső sem kormosodik. A száraz, esőtől védett, levegős helyen tárolt ölfát a tűztér méretéhez igazodva daraboljuk, mert hosszúsága és átmérője befolyásolja a tűz minőségét. Ha van rá lehetőségünk, ősszel és tavasszal használjunk inkább olcsóbb puha fát, és a farkasordító téli hidegekben az értékesebb keményeket.
Komfort és olcsóság faelgázosítással
A faelgázosító kazán felhasználói szempontból alig különbözik a hagyományos vegyes tüzelésű kazántól, amelynek égése azonban tökéletlen, jelentős mennyiségű el nem égett fagáz, szén-monoxid távozik a füstgázzal együtt, vagy marad hátra salakként, hamuként. Ezzel szemben a faelgázosító egyedi és különleges kiképzésének köszönhetően a keletkező gázokat teljesen elégeti, a szilárd anyag (salak, hamu) mennyisége rendkívül csekély, hasznosítva a fa fűtőértékének legnagyobb részét. A faelgázosító kazánok két égéstérrel rendelkeznek egy átömlő nyíláson keresztül összekötve, ezeket veszi körbe a víztér. A folyamatok során felszabadult hőenergia felmelegíti a víztér fűtési vizét, amivel (megfelelő szabályozás mellett) a fűtési rendszerünk kívánt hőmérsékletét biztosíthatjuk.
A kezdeti magasabb beruházási költség a kevesebb tüzelőanyagfelhasználás miatt rövid idő alatt meg is térül. Több éves mérések szerint a faelgázosító kazánnal való fűtés esetén a megtakarítás a gázhoz képest 40-43 százalék, míg a hagyományos kazánban történő fa égetéséhez képest kb. 50 százalék. Működése akkor a leghatékonyabb, hatásfokuk akkor a legmagasabb, ha teljes terhelésen üzemelnek, és úgy szabályozzuk, hogy az ideális 80-90˚C hőmérsékletű vizet állítsa elő addig, amíg a tüzelőanyagot teljesen el nem égeti. E forró vízzel a puffer tárolót fűtjük fel, amely hosszú ideig képes hőt szolgáltatni a fűtéshez és használati meleg vízhez.
Hozzászólások