Kommunikáció ház és környezet között

Vendéglátónk hosszú ideig várt, amíg egy régi vágyát megvalósíthatta, és ifúkori emlékeinek színhelyén olyan házat építtetett fel, amely minden igényének megfelel: tiszta levegő és nyugodt környezet. Gyönyörű panoráma várja itt az érkezőt, ugyanakkor sportszeretetének is hódolhat.

A Velencei-hegység idilli fekvésű településére, Sukoróra, pontosabban annak is egyik „hegycsúcsára” tervezték a tevékeny, pörgos fovárosi napok után nyugodt elvonulást kínáló házat. A tervezési koncepció része volt a háznak a környezettel való kommunikációja. A déli napsütötte oldalakon az épület nagy üvegfelületeivel kinyílik, míg észak felé zárt képet mutat. A rusztikus hangulatot ellenpontozza a minimalista tömegformálás és a hagyományostól elütő méretű és arányú nyílászárók. Így jött létre egy modern, letisztult megjelenésű épület. A tervezésnél elsődleges szempont volt, hogy olyan energiahatékony ház készüljön, amihez minél több természetes anyagot használnak fel, és az épület színvilágában is illeszkedjen a zöld környezetébe. Fontos volt az építtető számára az időtállóság és az újrahasznosíthatóság, a minél kisebb ökológiai lábnyom is, és nem utolsósorban az, hogy a legkevésbé legyen a szolgáltatókra utalva. Éppen ezért alternatív fűtési megoldásként a fatüzelésű falazott kályhára esett a választás, amely – nem szokványos módon – a lakószobákat is képes pillanatok alatt felmelegíteni, ugyanakkor sokáig megtartja melegét. A falazott kályha építőjével egyeztetve tervezték meg a légbevezetést, az alapozást és a kéményt.

A szellőztetőrendszer összeköttetésben áll a kályhával, amelyet hőérzékelős kandallóventillátor egészít ki. Az épület fűtési igénye a hővisszanyerős szellőztetésnek köszönhetően nagyon alacsony, így minimális teljesítménnyel kifűthető. A beszívott friss levegő mintegy 60 méteren keresztül a földben futó csöveken keresztül jut a házba, télen a talaj hője elfűti. Ehhez adódik hozzá a falazott kályha hője, amikor szükséges. Nyáron éppen fordítva történik a hőcserélés: a talaj hűvösebb hőmérséklete hűti le a belépő friss levegőt. A hatalmas, egyedileg készített nyílászáróknak fontos szerepük van a ház belső hojének kialakításánál. „Napos időben télen is annyi meleget tudnak beengedni az ablakok, hogy szinte egyáltalán nem kell fűteni.” – mondja a ház gazdája. Az áramot a ház tetején lévő napelemek is képesek megtermelni, hűsítő friss vízzel pedig a lejtős telek alsó részén lévő forrás látja el a háziakat. Csapvizet tulajdonképpen csupán fürdésre és mosogatásra használnak. A tájba is jól illeszkedő sötét színű bádogtető az esővíz összegyűjtésére is alkalmas. Házi biológiai szennyvíztisztítón keresztül jut vissza az elhasznált víz a házba, amely a toalettek öblítésére szolgál. A mosáshoz esővíz és tisztított szennyvíz keverékét használják fel.

Az anyaghasználatban is a természetesség volt a cél. Ennek megfelelően a földszinten terméskő és vörösfenyő borítja a házat, a menynyezet borovi fenyő, a nappaliban bambuszon lépdelhetünk. A lépcső fokai tölgyfából, míg az egyedi kialakítású korlát vadcseresznyefából készült, dicsérve a háztulajdonos kreativitását.

	A tervezési koncepció része a háznak a környezettel való kommunikációja, eszköze a délre néző hatalmas üvegfelületek. A minimalista tömegkialakítás és az extra méretű nyílászárók modern, letisztult megjelenésű épületet formáltak.
		Gortva Anikó, Gortva Péter ézsé Stúdió Kft.