A harmincas évek modern építészete inspirálta ezt a budai hegyek között megbúvó kortárs lakóházat avantgárd formavilágot hordozó enteriőrrel. Ki gondolná, hogy egy, a kor minden technikai tudásával felvértezett passzívházban járunk? Pedig így van: ez az épület a tizenhatodik, a legújabb, a Darmstadt-i Passivhaus Institut által minősített passzívház Magyarországon.
Egy többgyermekes család, pontos elképzelésekkel, határozott igényekkel az új otthonukról: ez volt a kiindulási alap. Egy fokozottan energiatakarékos ház ötletével keresték meg Szekér László építészt, és bár eleinte nem akartak minősített passzívházat, László végül meggyőzte őket annak előnyeiről. A minősítési folyamat a tervezés és kivitelezés teljes időtartamára szólt, és költsége nem volt jelentős a ház építési költségeihez képest, így az építtetőnek nem volt kifogása ellene. A megbízó gyakran távolból követte az építkezést, teljes tervezői és kivitelezői szolgáltatást kért, a teljesítéseket nagyon precízen ellenőrizte, és ebbe a koncepcióba beleillett a passzívház-minősítés, ami egyúttal minőségbiztosítást is jelent. A tervezés során, valamint a PHPP-számításban megadott anyagminőségeket kötelező beépíteni, műbizonylatokkal, csomóponti rajzokkal és fotókkal dokumentálni. Ez pedig hazai viszonylatban kimagasló minőségellenőrzést jelent.
„Az építtetőknek konkrét ötleteik voltak arról, hogy milyen épületet szeretnének: padlófűtést akartak, végül a praktikum miatt mennyezetfűtés készült. Az energiaellátást illetően a földgázra, mint elérhető árú, jól szabályozható, bevált megoldásra esett a választás ” – meséli Szekér László. „A fűtés és a melegvíztermelés alapja egy kondenzációs gázkazán, amely egy 500 literes puffertartályra dolgozik – ezt napos időben a napkollektorok is ellátják hőenergiával. A napkollektoroknak ezen túlmenően másik funkciót is talált az építész, hiszen nyáron ezek árnyékolják a nagy déli üvegfelületeket.
A modern és otthonos házra a passzívház követelményrendszere mellett hatott a hely szelleme, a „genius loci” is. A környéken több korai modern lakóház is áll, például Molnár Farkas híres Lejtő utcai háza 1932-ből. A modern, nagy ablakos és teraszos, tetőteraszos, lapos tetős házforma egyfelől jól házasítható a passzívház szabályaival, másfelől az építtetők elképzelésével is találkozott, hiszen nem hagyományos, magas tetős házban gondolkodtak. A harmincas években Molnár Farkas, Moholy-Nagy László, az Olgyay-testvérek és mások által képviselt irányzat már foglalkozott a Nap, a fény, az árnyékolás, a környezet, az egészséges életmód, a levegőminőség kérdéseivel. A korszerű építészeti törekvések sajnos egy időre megszakadtak: az évtized gazdasági válsága, a háború, a ’45 utáni szocreál irányzatok megakasztották a kutatásokat. Az úttörő törekvésekre méltán lehetünk büszkék, az irány ma is jövőbe mutató és továbbgondolható.”
Budán ez az első, a fővárosban amásodik minősített passzívház.
Ez az első hazai Multipor hőszigetelő rendszerű épület.
A háromszintes, 350 négyzetméteres ház éves fűtési költsége 53000 forint.
tervező: Szekér László Okleveles építészmérnök, minősített passzívháztervező.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások