Amikor aláírtuk az adásvételi vagy az ajándékozási szerződést, esetleg túl vagyunk az örökhagyó hagyatékával kapcsolatos hagyatéki tárgyaláson, felmerül a következő kérdés: mit kell tennünk a kezünkben lévő papírokkal, hová kell vinnünk azokat, mit kell még csatolnunk, melyik illetékhivatal jár majd el ügyünkben.
Hová, mikor, mit?
Természetesen, ha jogügyletünkkel kapcsolatban ügyvédünket az illeték intézésére is meghatalmazzuk, akkor képviselőnk jár el helyettünk, ha azonban megbízása e kapcsolódó tevékenységekre nem terjed ki, magunknak kell ügyünket tovább intézni. Hogy ez területileg melyik hivatalhoz tartozik, azt az illetékesség szabályai döntik el.
Melyik hivatal illetékes?
Az öröklési illetéket az az illetékhivatal állapítja meg, amelynek területén a hagyatékot át-adó közjegyző székhelye van, ha az ügyben hagyatéki tárgyalást kellett lefolytatni. Ez az általános eset, előfordulhat azonban, hogy nem volt szükség hagyatéki tárgyalásra (például csak ingóságot voltak a hagyatékban), ekkor az örökhagyó utolsó lakhelye szerinti illetékhivataltól várhatjuk az illetéket megállapító határozatot.
Ingatlan, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog, használat joga) megszerzése (vétele, vagy elajándékozása) esetén az illeték megállapítására az az illetékhivatal rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a szerződés szerinti ingatlan fekszik. Ritkán bár, de megtörténik, hogy egy szerződésben több illetékhivatal illetékességi területén lévő ingatlanok sorsáról rendelkeznek a felek (például az ajándékozó egy budapesti és egy gödöllői ingatlan tulajdonjogát adja ajándékba). Ez esetben az az illetékhivatal szabja ki az illetéket, amelynek területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan található – tehát, ha a budapesti az elsőként felsorolt ingatlan, akkor a fővárosi illetékhivatal jár el, míg ha a gödöllői áll első helyen, akkor a pest megyei hivatal illetékes. Ingóság ajándékozása vagy vétele esetén a szerződésben elsőként megjelölt szerző (vevő vagy megajándékozott) fél lakhelye az irányadó. Az orvosi praxisjog átruházásánál a szerző lakóhelye számít az illetékesség szempontjából.
Ki teszi meg a bejelentést és hová – A bejelentés az illetékügyi eljárásnak az a mozzanata, amikor az ügy iratait benyújtják a hatósághoz iktatásra. Öröklési ügyben, ha az eljárásban közjegyző közreműködött, a közjegyző feladata a bejelentés, mely úgy történik, hogy a teljes hatályú hagyatékátadó végzést megküldi a megfelelő illetékhivatalnak. Ezzel egyidejűleg postázza a végzést a közjegyző a földhivatalnak is, tehát öröklés esetén az illetékhivatali és a földhivatali eljárás párhuzamosan folyik. Amennyiben az ügyben nincs közjegyzői eljárás, úgy az örökösnek kell a hagyatékot bejelenteni az illetékhivatalhoz, mégpedig ahhoz, amelyik a már tárgyalt szabályok szerint illetékességgel rendelkezik. A praxisjog folytatásának bejelentése az erre jogosult személy feladata, e szabály egyébként bármilyen típusú vagyonszerzésre vonatkozik. Valamely ingatlan tulajdonjogának haszonélvezeti, használati jogának megszerzését – történjen az ingyenesen vagy ellenérték fejében – illetékkiszabás végett a földhivatalhoz kell bejelenteni. Nem tévedés, a földhivatalhoz kell a szükséges iratokat benyújtani, ugyanis az ügy ettől a ponttól úgynevezett kényszerpályán halad tovább. A földhivatal küldi meg a szükséges iratokat az illetékhivatalhoz a benyújtástól számított nyolc napon belül, majd folytatja a földhivatali eljárást. Megjegyezzük, hogy ha az illetékhivatal még a földhivatali határozat előtt megállapítja az illetéket, akkor illetékelőleget fizetünk, a fizetési meghagyás pedig – az illetékelőleg összege erejéig – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható okirat. Amennyiben az illetéket a földhivatali határozatot követően szabják ki, vagy nem kell illetéket fizetnünk, fellebbezésünk mind a végrehajtásnak, mind pedig a kamatszámításnak gátjává válik (a határozat ugyanis csak jogerőre emelkedése után hajtható végre). A földhivatalnak történő bejelentést a bejegyzési kérelem egyidejű benyújtásával kell teljesíteni.
Mennyi idő áll rendelkezésünkre?
A bejelentés határideje harminc nap, melyet fő szabályként a szerződés megkötésétől kell számítani. Ha a szerződéshez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, úgy a nyitva álló határidő a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számít.
Ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő szerződést (például takarékbetétkönyv ajándékozása) közvetlenül az illetékhivatalhoz kell bejelenteni, szintén harminc napon belül. A bejelentés említett határideje szigorú, ha elmulasztjuk, vagy késedelmesen teszünk eleget e kötelezettségünknek, a hivatal mulasztási bírságot állapíthat meg. Összege – a késedelemtől függően – a fizetendő illeték harminc százaléka (maximum százezer forint) is lehet. Még egy fontos szabály: a bejelentési kötelezettség független attól, hogy a vagyonszerzésünk esetleg illetékmentes!
Milyen iratok szükségesek a szerződésen kívül?
Amint az az eddigiekből kiderült, öröklési ügyekben a közjegyző jár el, de azért számítsunk rá, hogy az illetékhivatal kérheti tőlünk a temetési költségek számláit, vagy az egyéb hagyatéki terheket (például az örökhagyó tartozása) igazoló okiratokat. Adásvételi ügyekben a földhivatalhoz ne mulasszuk el benyújtani a jelenleg 01400 számú APEH-nyomtatványt sem, melyet 2001. január 1-jétől csak az eladónak kell kitöltenie (bár a vevő érdeke annak megléte!). Tekintve, hogy az említett nyomtatványt a jelenlegi rend szerint nem a vevő tölti ki, a 35 év alatti vevőnek nincs lehetősége e nyomtatványon nyilatkozni az ilyen életkor alatti fiatalok első lakásszerzésével kapcsolatos kedvezmény igénybevételről. Ebben az esetben tehát, ha a vevő első nyolcmillió forint érték alatti lakását szerzi, csatoljon a szerződéshez egy erről szóló nyilatkozatot. Az illetékügyi eljárásban igénybe vehető további mentességeket, kedvezményeket (például a négy éven belüli lakásépítéshez kapcsolódó mentesség, az egy éven belül eladott és vásárolt lakáshoz fűződő illetékalap-kedvezmény, vagy a harmincmillió forint forgalmi értéket meg nem haladó új lakás vétele esetén járó mentesség) az illetékhivatalnál lehet, illetőleg kell kérni, ezek tehát nem kötődnek a bejelentéshez.
Hozzászólások