A Polgári Törvénykönyv 145.§ (2) bekezdése értelmében a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Ez azt jelenti, ha valamelyik tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadát harmadik személynek el akarja adni, a kapott vételi ajánlatot köteles közölni minden tulajdonostársával.
Az eladó tulajdonostárs a kívülről jövő vételi ajánlatot minden egyes tulajdonostársával köteles közölni, kivéve ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel, vagy számottevő késedelemmel járna. Így például a tulajdonostársat nem terheli közlési kötelezettség azzal a tulajdonostárssal szemben, aki ismeretlen helyen tartózkodik. A közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő körülmény a tulajdonostársak viszonylag nagy száma. A bírói gyakorlat szerint a 100, vagy ezt meghaladó számú tulajdonostárs esetében állhat ez fenn.
Természetesen azokkal a tulajdonostársakkal, akikkel szemben a közlés nehézségekbe nem ütközik, az ajánlatot közölni kell, mégha nagy is a tulajdonostársak száma.
Nyilatkozat a lemondásról
A 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 75.§-a szerint, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy az ingatlan-nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyezését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik; csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. E nyilatkozatnak az adásvételi szerződés mellékletét kell képeznie, és amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a tulajdonjog bejegyzésének az akadályát képezi. Ha a jogosult nem nyilatkozott, akkor a nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését az átvételt igazoló irattal együtt (tértivevény, átvételi elismervény) kell igazolni. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, számára az ajánlat közlésének a kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége.
Ha a résztulajdonos az illetőséget tartási szerződéssel vagy ajándékozási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg.
Vételi ajánlat – írásban
A vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosult tulajdonostárssal. A bírói gyakorlat szerint a vételi ajánlatot a vevő nevének megjelölésével együtt kell közölni az elővásárlásra jogosulttal, ugyanis adott esetben az elővásárlási jog jogosultja éppen a vevő személye miatt jut arra az elhatározásra, hogy a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz. Tehát a tulajdoni hányadát eladni szándékozó tulajdonostárs a megkötendő adásvételi szerződést teljes terjedelmében köteles megküldeni az elővásárlásra jogosult tulajdonostársaknak. Amennyiben a szerződés bármely pontja még az adásvételi szerződés megkötése előtt módosul, az eladó tulajdonostársnak ezen új vételi ajánlatot ismételten közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 365.§ (3) bekezdése értelmében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges, ebből következik, hogy az elővásárlásra jogosulttal az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot mindig írásban kell közölni.
A valós ár számít
Előfordul, hogy a szerződő felek az írásbeli szerződésben – rendszerint az alacsonyabb vagyonátruházási illeték kiszabása végett – a tényleges vételárnál alacsonyabb összeget tüntetnek fel. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy az elővásárlásra jogosult milyen feltételek mellett gyakorolhatja jogát. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatosan arra az álláspontra helyezkedett, hogy elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az eladó és a tulajdonostársak körén kívül álló harmadik személytől eredő vételi ajánlatnak mi volt a valóságtartalma. Vagyis, ha a vételi ajánlatban megjelölt vételár magasabb az írásbeli szerződésben feltüntetett vételárnál, és a felek szerződési akarata arra irányul, hogy az ingatlan elidegenítése e magasabb vételáron történjék, az elővásárlási jog gyakorlásánál is ezt az értéket kell figyelembe venni.
Nyilván e fentiekkel ellentétes gyakorlat is előfordulhat, vagyis az elővásárlási jog kijátszása végett kívülálló harmadik személy és az eladó magasabb vételárat rögzít az írásbeli szerződésben, mint ami a ténylegesen kialkudott vételár azért, hogy az elővásárlásra jogosult ne élhessen e törvényben biztosított jogával. Ebben az esetben mivel az eladó és a kívülálló harmadik személy megállapodása jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg a rögzített vételár színlelt, természetesen az elővásárlásra jogosult a szerződés érvénytelenségét állítva a ténylegesen kialkudott, alacsonyabb összegű vételárért az értékesítésre felkínált tulajdoni hányadot megszerezheti.
Kellő idő gondolkodásra
Az elővásárlásra jogosultnak a nyilatkozata megtételére mindenkor olyan időt kell szabni, amely alatt az ügy összes körülményeire tekintettel, főként a szerződéses feltételek teljesítésének megfontolása mellett a válaszadás általában elvárható. Ingatlan adásvétele esetében a bírói gyakorlat szerint ez minimálisan legalább 8 nap. Ha ennél rövidebb határidőt jelöl meg az eladó, a tulajdonostárs elővásárlási jogának gyakorlása végett kérheti a határidő-hosszabbítást akként, hogy egyidejűleg írásban jelzi esetleges vételi szándékát és elővásárlási jogának gyakorlását. Ha a tulajdonostárs az őt megillető elővásárlási jog gyakorlására való felhívásra határidőben nem nyilatkozik, akként kell tekinteni, hogy ezzel élni nem kíván. Így az eladó és a harmadik személy az adásvételi szerződést hatályosan megkötötte.
Az elővásárlási jog megsértése
Az ítélkezési gyakorlat szerint az elővásáráslási jog sérelmével megkötött adásvételi szerződés a jogosulttal szemben hatálytalan. A jogosult a hatálytalanság megállapítását kérheti a bíróságtól, ha a szándéka valóban a vételre irányul. Ekkor kereseti kérelmével együtt a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is köteles tenni. A bíróság e nyilatkozatnak a komolyságát, valamint a teljesítő készségnek és képességnek a valóságos voltát ellenőrzi. Az elfogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásra jogosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerződés létrejön. E perekre már akkor szokott sor kerülni sajnálatos módon, amikor a kívülálló személy és az eladó tulajdonostárs az adásvételi szerződést megkötötte, sőt szerződésüket az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtották bejegyzés végett, illetőleg a birtokba bocsátás is megtörtént, mivel az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs az esetek túlnyomó többségében utólag értesül arról, hogy e jogát megsértve az eladó adásvételi szerződést kötött harmadik személlyel. A bíróság a keresetnek helytadó ítélet esetén létrehozza az adásvételi szerződést a jogosult és az eladó között, rendelkezik ennek ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről, és kérelem esetén a birtokba bocsátásról, valamint a jogosultat kötelezi a vételár megfizetésére. A keresetindítás jogával a jogosult – mivel kötelmi jellegű igény – 5 éven belül élhet, mivel az ennek megsértéséből eredő követelés elévülhet.
Hozzászólások