Az építkezők és építők nagy várakozással néznek elébe, hogyan alakítja életüket, munkájukat a beharangozott, építési követelmények változását tartalmazó jogszabály. 2008. szeptember 12-től lép életbe ugyanis a 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, közismertebb nevén az OTÉK módosítása. A szabályozás több pontjában történt változás, így nem túlzás azt mondani, hogy újra meg kell tanulnunk építkezni.
Azt nem vállalhatjuk, hogy pontról pontra ismertessük az OTÉK-ban történt változásokat, hiszen az könnyedén szétfeszítené lapunk terjedelmi korlátait, de a legfontosabbnak ítélt rendeletmódosításokat egy csokorba gyűjtöttük.
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a rendelkezéseket a hatályba lépést követően, tehát szeptember 12-e után indult eljárásokra kell alkalmazni, a folyamatban lévő ügyek esetében pedig lehetőségünk van választani a régi és az új rendelkezések között, attól függően, melyik jelent számunkra kedvezőbb elbírálást.
Továbbra is a helyi építési szabályzat, vagyis a helyi rendelet az irányadó, amely egyebek mellett a beépítésre szánt övezeti besorolásokat, a helyi sajátosságok megőrzését vagy kialakítását, a telkek legkisebb szélességi és mélységi méreteit, az oldalkert legkisebb szélességét, az építménymagasságot – újabban nem csak a legnagyobb, hanem a legkisebb magasságot -, és a legfelső építményszint magasságát is meghatározza.
Építési szabályok
Az új rendelet szerint az elő-, oldal- és hátsókertbe egy méterrel lóghat be az eresz, szemben a korábbi 60 centiméterrel, és 60 centiméterrel az angolakna. A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolata együttesen 10 centiméterrel csökkentheti a közterületet.
Változott a telekhatárvonalra helyezett épület elbírálása oly módon, hogy a burkolat vagy a vakolat külső felülete jelenti az építési határvonalat. Korábban az alap kerülhetett a telekhatár vonalára. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, az a tömör kerítéssel együtt nem lehet 3 méternél magasabb.
Külön és helyi szabályozás hiányában tereprendezés esetében a szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhetünk el, ami annyit tesz: engedély nélkül nem tölthetjük fel a telkünket.
Erkélyt, vagy egyéb, az építési határvonalon kívülre eső épületrészt csak abban az esetben alakíthatunk ki, ha legkevesebb 5 méteres előkertünk van, illetve a telek utcavonalára helyezett zártsorú beépítés esetén legalább 18 méter széles az utca. A kiugró épületrész hossza nem haladhatja meg az építmény homlokzatának 4/5-ét, és a legnagyobb kiugrása is csak maximum 1 méter lehet. A szomszédos telek határától legalább egy méter távolságra kell tervezni a kiugró épületrészt. Figyelembe kell vennünk, hogy az új szabályzat szerint az eddigi 2 méterrel szemben mostantól csak 2,5 méter magasság felett lóghat be építményrész a közterületre, és még itt is vannak további kitételek.
A megújuló erőforrások műtárgyait valamennyi építési övezetben elhelyezhetjük, ha erről a helyi építési rendelet másként nem rendelkezik.
Zártsorú beépítési módnál (több lépcsőház egymás mellett) az építmény mellett lévő szomszédos telken szabadon vagy oldalhatáron álló épület akkor építhető, ha biztosított a 3 méteres távolság.
Épületet, építményt, vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani (engedéllyel), hogy a szomszédos földrészletek és építmények, a visszamaradó építményrész az egészséget nem károsítja, a biztonságos használatot nem veszélyezteti. Új rendelkezés itt a szakhatóságok, például az ÁNTSZ bevonása, illetve a zaj- és rezgésvédelmet, a levegőszennyezés elkerülését ellenőrző hatóságoké.
Új épületek tervezése során növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.
A készházépítés széles körű terjedése magával hozta az épületekbe beépített faanyag védelméről szóló rendelet változását. A gombamentesítésről korábban is rendelkezett az OTÉK, ami most kiegészült a rovarkár elleni kezeléssel. Tudnunk kell, hogy az építési hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hogy a kezelési eljárásoknak eleget tettünk-e.
Az építési szabályokat záró gondolatsor sem kevésbé fontos az előbbieknél: az építés során nem akadályozhatjuk a szomszédos ingatlanok és építmények biztonságos és rendeltetésszerű használatát. Szabályként kapjuk, de akár természetes is lehetne, hogy az építmény illeszkedjen a környező beépítés adottságaihoz, és tegye lehetővé az építészeti örökség és értékek megóvását, a településkép esztétikus alakítását.
Helyiségek a lakásban
Máshová kerülnek ezután a tervezőasztalon a helyiségeket kijelölő vonalak, hiszen néhány új szabály azért született, hogy kényelmesebb, komfortosabb élettereket biztosítsanak a lakóknak.
Lakóház építése során legalább egy lakószobát úgy kell tervezni, hogy a benapozottság biztosítva legyen, vagyis február 15-én legalább egy órán keresztül süssön be a nap.
A lakás legalább egy lakószobájának 17 négyzetméter hasznos alapterületűnek kell lennie. Ez nem jelent változást, annyiban azonban igen, hogy ezentúl ebbe nem számítható bele a lakószobának egyéb funkcióra használt területe. Így például a most divatos, egybenyitott nappali-étkező-konyha méretét növelni kell néhány négyzetméterrel.
A két lakószobánál nagyobb lakásokban önálló illemhelyiséget kell létesíteni, vagyis a vécé nem kerülhet a fürdőszobába. Újra hatályos az a korábbi rendelet, amely szerint az élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására szolgáló helyiségekből, vagyis a konyhából nem nyílhat közvetlenül vécé, és ez már az üdülőépítményekre is vonatkozik.
Fűtés- és vízszerelés, klímaberendezés
A házgyári paneles szerkezetű, középmagas és magas épületben helyiségenkénti és önálló rendeltetési egységenkénti fűtőberendezés (pl. villanyradiátor) csak tartalékfűtés céljára létesíthető.
Vízvezetéket nem szabad önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban vezetni, vagyis szobák közös falában, továbbá födémben, ami a tetőtérbe épített szoba falára vonatkozhat.
Természetes szellőzés hiányában mesterséges szellőzéshez kivezetést kell biztosítani.
Klimatizáló berendezést csak az épület megjelenésével összhangban, takartan helyezhetünk a homlokzatra.
Fontos kiemelni a homlokzati égéstermék-kivezetési helyek kialakítására vonatkozó szabályozást. Ez kimondja, hogy új épületeken nem, csak a már meglévőkön létesíthetünk ilyen kivezetést, ott is szigorú rend szerint. Tehát gázkonvektor közterületre történő kivezetése a járdaszinttől mért 2,1 méter magasság alatt nem létesíthető, és további szabályok is élnek az épületmagasság és szellőzők, valamint nyílászárók elhelyezkedésének függvényében.
Akadálymentesítés
Az új rendelkezésben különös hangsúlyt kapott az akadálymentes közlekedés biztosítása. Új épületek, többlakásos társasházak csakis úgy kaphatnak építési engedélyt szeptember 12-e után, ha többek között a küszöb legfeljebb 20 milliméter magas és lekerített. Régi épületekben gondoskodni kell a lejtős kialakításról, továbbá az akadálymentes ajtónak el kell érnie a 90 centiméter szélességet. A múltban liftet akkor kellett beépíteni egy házba, ha a lakás padlószintje meghaladta a 13,65 métert, ez a magassághatár most 10 méterre változott.
Garázs
Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség méretét legalább 2,7 x 5 méterben állapítja meg az új rendelet, amire korábban nem volt példa.
A garázsnak elsődlegesen épületben, illetve terepszint alatti építményben kell helyet adni. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetén az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről gondoskodni kell. Hat lakásosnál nagyobb társasházakban 2013-tól kötelező fedett gépjárműtárolót építeni.
A kormányrendeletben szabályozott követelményeknél megengedőbbeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha különleges településrendezési okok, vagy kialakult helyzet indokolja, továbbá közérdeket nem sért, valamint teljesülnek a helyi építési követelmények.
Jóllehet, cikkünkben mondatról mondatra változásokról, szabályokról írtunk, mégse kezeljük mumusként a településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletet, hiszen azok életünk, egészségünk védelmét, a biztonságos használatot, a veszélyhelyzetek elkerülését célozzák, és azt, hogy végeredményben zavartalanul, kényelmesen élhessük mindennapjainkat otthonunkban.
Hozzászólások