Mint minden évben, az új költségvetés változásokat hoz az illetékek területén. Cikkünk még a költségvetési törvény kihirdetése előtt íródott, ezért előfordulhat, hogy nem minden elemében egyezik majd meg a hatályba lépő szabályokkal.
Követeléselengedés, tartozásátvállalás esetében új szabály, hogy csak akkor kell az illetéktörvényt alkalmazni, ha a vagyonszerző az szja szabályai szerint belföldi illetőségű magánszemély, vagy szervezet.
Az öröklés új szabályai
A magánszemélyek számára legfontosabb változás az, hogy ugyan nem törölték el a „haláladót”, de nagy kedvezményt tettek a jogalkotók azoknak, akik közvetlen családtagjuktól örökölnek. Az I-es rokonsági fokba tartozó örökösök (gyermekek, szülők, házastárs) csak abban az esetben fizetnek örökösödési illetéket, ha az egy főre eső tiszta (hagyatéki terhekkel csökkentett) illetékalap a 20 millió forintot meghaladja. A II-es és III-as rokonsági fokba tartozó örökösök továbbra is a már ismert illetékkulcsok alapján fizetnek. (Ezek a szabályok minden olyan iratra vonatkoznak, amelyek 2009. január 1. után keletkeznek, vagy már meglévők, de a fenti időpontig még nem emelkedtek jogerőre.)
A mentességek köre is változik, ugyanis az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államok által kiállított értékpapírok öröklése minden rokonsági fokban illetékmentes lesz, éppúgy, mint az Új Tulajdonosi Program keretében kedvezménnyel megszerzett értékpapír szerzése.
Változik még a gazdálkodó szervezetek öröklés útján történő ingatlanszerzésekor a 4 éves határidőn belüli lakóházépítési szabály is. Ha ugyanis a szervezet időközben átalakul, a jogutód szerv lesz köteles a beépítési kötelezettségnek eleget tenni. (Ez a szabály természetesen a visszterhes vagyonszerzéskor is hasonló.)
Ingatlanforgalmazóknak
Változik az Itv 23/A §-a is! Már nem lesz elég a főtevékenységként végzett ingatlanforgalmazás, vagy lízingbeadás, hanem igazolni kell, hogy az előző évben a nettó árbevételük 50 százalékát ezen tevékenységükből szerezték, vagy ingatlanok és gépjárművek lízingjét egyaránt végzik. (Magyarázó rendelkezésük a 102 §-ban lesznek megtalálhatóak.) Ha a továbbértékesítés bármely okból meghiúsul, úgy az illetékkötelezettség keletkezéséhez képest következő adóév június 15. napjáig kell nyilatkozatot tennie, és akkor a megállapított kedvezményes, és az egyébként fizetendő illetékkülönbözet 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni. Ha azonban kiderül, hogy a nyilatkozat valótlan, úgy a különbözeti összeg háromszorosát kell előírni. Ez a szabály a nettó árbevétel nem teljesítésekor is alkalmazandó!
Feltűnő értékaránytalanság
Amennyiben az ingatlanok valós forgalmi értéke és az ellenérték között 50 százalékos különbség van, úgy az ellenszolgáltatáson felüli rész után ajándékozási illetéket kell fizetni.
Finomodik a gépjármű-illeték
A gépjárműátírás összege csak annyiban változik, hogy 5000 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú járműveknél az e felett megkezdett minden cm3 után 10 forint illetéket kell majd fizetni.
Fontos, hogy a gépjárműre és pótkocsira történő haszonélvezeti, vagy üzembentartói jog szerzése esetén már nem a haszonélvezet szabályai az irányadók, hanem egyöntetűen a fizetendő érték 25 százaléka kerül megállapításra.
Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól az a vállalkozó is, aki nem csak főtevékenységként foglalkozik gépjármű-forgalmazással.
Eszközátruházás
Az Itv 26 § (1) bekezdés q pontja tovább finomodik, mert a kedvezményezett eszközátruházással történt vagyonszerzésnél igazolni kell, hogy az átruházott eszközök és az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg az 50 százalékot, és az átruházónak legalább két üzletággal kell rendelkeznie, melyek az átruházás előtt két teljes adóévben önállóan működtek.
Tételes illetékek
Azok az őstermelők, akik azért kényszerülnek az igazolványuk lecserélésére, mert a lakóhelyük neve vagy házszáma önkormányzati rendelet miatt változik, vagy más megyéhez kerülnek, mentesülnek az illetékfizetés alól.
Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díját csak bankközi átutalással, vagy csekkes befizetéssel lehet megfizetni.
Aki késik a bemutatással
Aki különböző bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a megállapításra kerülő mulasztási bírságot az alábbiak szerint kell fizetni: ha az illetékalap 1 millió forint alatti, a kedvezményektől mentes illeték 30, ha 1 és 10 millió közötti az illetékalap, a kedvezményektől mentes illeték 50, e feletti vagyonszerzés esetén 80 százalék lesz a fizetendő mulasztási bírság mértéke.
Hozzászólások