Ha elérkezik a várva várt pillanat, s átadják az új lakás kulcsát, a boldog tulajdonos megkönnyebbülten sóhajt fel. De vajon mennyire tartós az öröm – Az építőipar nagyon sokat fejlődött az utóbbi évtizedben, jó minőségűek a falazó rendszerek, a vakolatok, igényesek a burkolatok, korszerűek a nyílászárók. És mégis, a beköltözés után sok-sok hibára derül fény.
Az új lakások hibáinak egy része csak a beköltözés után, főként a téli időszakban jelentkezik. Párásodnak az ablakok, penészednek a falak.
AZ ELŐÍRÁSOK SZIGORÚAK
Az építési engedélyezési eljárás során a tervező feladata a hőtechnikai számítás elvégzése, ezzel biztosítva az épület megfelelő hőszigetelését. Az építési hatóság ellenőrzi a számítás meglétét, ezt rendelet szabályozza, a számítás helyességét viszont nem, ez a tervező felelőssége.
Az energiatakarékosság érdekében már az 1980-as évek óta szigorodtak a hőtechnikai előírások, jelenleg a 7/2006. (V. 24.) sz. TNM rendelet szabja meg, hogy az épület egyes szerkezeteinek milyen követelményeknek kell megfelelniük. Az esetek nagy részében a számítás és a terv megfelel az előírásoknak, megfelelő anyagú és vastagságú falak, nyílászárók kerülnek beépítésre.
MÉGIS HOL A HIBA?
A jó hőszigetelésű tulajdonságú falakon kívül a födémek és áthidalók alkotják az épület külső felületeit. A teherhordó szerkezeteket vasbetonból készítik. A vasbeton sokkal rosszabb hőszigetelő (jó hővezető), mint az általában égetett kerámia fal. Ezek a szerkezeti elemek úgynevezett hőhídként jelentkeznek az épületek belső tereiben (mennyezetek alatt, sarkokban). A hőhidaknál alacsonyabb belső felületi hőmérséklet jön létre, mint a falakon, az alacsonyabb hőmérsékletű felületeken pedig a levegőben lévő pára kicsapódik, s ha ez ismétlődik, előbb-utóbb penészedés keletkezik.
HOL KERESSÜK A HŐHIDAKAT?
Azokon a helyeken, ahol vasbeton szerkezetek vannak, az ún. koszorúknál, erkélylemezeknél, külső nyílászáróknál (káváknál). A hőszigetelés meglétét kopogtatással lehet ellenőrizni, a vastagságát egy szög beverésével.
Ha módunk van rá, mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az építkezést, így információink lesznek az eltakart szerkezetekről is. Ha nem magunk építtetjük, hanem vásároljuk a lakást, szerezzük meg a terveket, mutassuk meg szakembernek. A beköltözés után pedig biztosítsuk a megfelelő fűtést és szellőzést a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében.
MIT TEHETÜNK A MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN?
Nem érdemes a fűtéssel túlzottan takarékoskodni, mert a falak lehűlnek, a felfűtés tetemes energiát jelent. A falak túlzott lehűlése elősegíti a penészedés létrejöttét.
A másik fontos körülmény a megfelelő szellőzés biztosítása. A méretezés során a lakószobában 20 oC hőmérsékletet, 65 százalékos páratartalmat vesz a tervező figyelembe. Megjegyzendő, hogy ennél általában alacsonyabb a lakások páratartalma, megfelelő légcsere (szellőztetés) esetén. Ezen légállapot mellett a 13 oC alá hűlő felületeken van lecsapódás, tehát a hőhidaknál. A lakásban a főzésen, fürdésen kívül a lakásban élők kilégzése is növeli a páratartalmat, egy személy óránként 50 g vízgőzt „termel”, ez egy négytagú családnál óránként 200 g, egy éjszaka két liter! A termelt pára megnöveli a belső levegő páratartalmát, és a hőhidakon lecsapódik.
A hagyományos nyílászárókon – csukott állapotban – négyzetméterenként 10-12 m3 óránként a légcsere, az új típusú gumitömítéssel készülő fa vagy műanyag ablakoknál gyakorlatilag nulla. A légcserét az ablakba beépített – páraszabályozott – résszellőzővel oldják meg. A főzésnél termelődő párát a konyhai – szabadba kivezetett – elszívó biztosítja.
Ha elfedjük a szellőzőnyílást, vagy panelházakban nem működtetjük a fürdőszobák szellőzését biztosító tetőventilátort, óhatatlanul megjelenik a penész a lakásban.
Gazdag Istvánné dr.
Okl. építészmérnök, igazságügyi szakértő
Hozzászólások