Hasonlóan a tavalyihoz, ebben az évben is új szabályozásokkal kell megismerkedniük azoknak, akik építkezésre adják a fejüket, de azoknak is, akik felújításban, korszerűsítésben gondolkodnak. Sok esetben az egyszerűbb és gyorsabb ügymenetet célozzák a módosítások – ilyen például az építés-, valamint szakhatósági integrált eljárás -, amitől a szakemberek egy része a beruházások élénkülését várják.
Két, az építkező magánszemélyeket és építési vállalkozókat, beruházókat érintő rendelkezés tekintetében újabb szabályozásokat határozott meg a kormány 2009. október 1. napjától: egyfelől a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (KET), valamint az építési engedélyről szóló 25/2009. (IX.30) NFGM rendeletet.
Gyorsabb ügyintézés a közigazgatásban
A KET az illetékes önkormányzat számára kötelező érvényű, az építéshatósági eljárás során keletkezett ügyiratok elintézési határidejében történt változásokat tartalmazza. Ide sorolható a végzés, határozat meghozatala, más társhatóságok megkeresése, a hiánypótlásra történő felhívás, a szakhatósági megkeresés.
Korábban az építéshatóságnak az építési engedélyezésre irányuló kérelem hivatalba érkezésétől – iktatástól – számított 60 nap állt rendelkezésére az I. fokú határozat meghozatalára, az új rendelkezés szerint ez 45 munkanapban lett meghatározva. Egy hagyományos családi házra tehát 45 munkanap alatt szerezhetünk építési engedélyt. Nem így a Makész által minősített könnyűszerkezetes házakra. Itt ugyanis már 30 napot elegendő várnunk a döntésre.
Jó ha tudjuk, hogy míg a határozat elleni fellebbezésre korábban 15 napon belül, az új rendelkezés szerint 10 munkanapon belül van lehetőségünk. Egy társhatóság, például a földhivatal megkeresése tulajdoni lap megküldésére 8 napon belüli határidőről 5 munkanapra módosult.
Építési engedély, egyszerűbben
Az NFGM rendelet az építési engedélyezés, bejelentéshez kötött építési tevékenységeket határozza meg. (Részletesen a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklete tartalmazza.)
Az építési engedélyezési eljárás ügymenete mellett új fogalomként meg kell tanulnunk, mit jelent az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, milyen munkálatokat folytathatunk pusztán bejelentés mellett, és melyek az engedélyezés és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek.
Építmény építése, műemlék építmény homlokzatán végzett átalakítás, födémre vagy tetőre szerelt bármely berendezés építésiengedély-köteles. Ezen munkálatokról és az építési napló megnyitásáról az építkezés megkezdését követő öt munkanapon belül tájékoztatni kell az építésügyi hatóságot. Ha felújítani, korszerűsíteni szeretnénk, vagy használatbavételi engedéllyel nem rendelkező, kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatását tervezzük, akkor azok egyszerűsített építési engedélyezési eljárást vonnak maguk után.
De mit jelent a gyakorlatban az egyszerűsített jelző – Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás nem azt jelenti, hogy nem kell tervdokumentációt összeállítani, ha nem azt, hogy egyes építési tevékenységre az engedélyt a korábbi 30 nap helyett 10 munkanapon belül kell kézhez kapnunk. Életszerű példa, hogy a tervdokumentációban megjelölthöz képest módosítanánk: a főfalakat nem szilikát téglából, hanem vályogból szeretnénk. Ekkor a bejelentést követően az építéshatóságnál 10 munkanapon belül megkapjuk az engedélyt. Bejelentésre egyszerűsített eljárásban bírálja el az építéshatóság azt is, ha két egymás mellett működő üzlethelyiség közös falának a lebontásával egy nagyobb alapterületű üzletet alakítanánk ki.
A bejelentés is elegendő
A változások pozitívuma, hogy azonnal, engedélyeztetés nélkül megkezdhetjük az építkezést bizonyos esetekben. Igaz ez a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló épületek tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása, építményen belül építési munkával nem járó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek egyesítése, leválasztása esetén, és akkor is, ha a telkünk természetes terepszintjét 2 méter magasságig vagy annál kisebb mértékben véglegesen megváltoztatjuk.
Mindössze bejelentéshez kötött az ötven négyzetméternél kisebb, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, például melléképület, garázs, kerti medence, illetve harminc négyzetmétert meg nem haladó kereskedelmi vagy vendéglátó építmény építése.
Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy most aztán szabad a vásár, szabad az építkezés! A helyi építési szabályok, a település rendezési terve, az országos építési követelmények továbbra is kötelező érvényűek. A hatóság ellenőrzi is az építkezést, és ha valamiben kivetni valót talál, bírságolhat, sőt, le is bontathatja az épületet.
Még bejelenteni sem kell
Engedélyezés és bejelentés nélkül is folyhatnak munkák a ház körül. A meglévő építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése semmilyen hatósági papírmunkával nem jár. Az utólagos hőszigetelés, a homlokzati nyílászárók cseréje, a kerítés építése, a telek természetes terepszintjének maximum egy méterre rugó, végleges jellegű megváltoztatása, a fóliasátor építése is ebbe a kategóriába tartozik.
Ha felépült
Ha túlvagyunk a munka nehezén, befejeződött az építkezés, akkor az építési engedéllyel, illetve bejelentéssel felépített épület „belakása“ előtt használatbavételi engedély kérelmet, illetve bejelentést kell benyújtanunk az építési hatósághoz. A földhivatal felé is van kötelezettségünk: kérelmet és záradékolt változási vázrajzot várnak tőlünk. Az építkezés végeztével kötelesek vagyunk a környezetvédelmi szakhatósághoz beadni azt az igazoló lapot, mely szerint az építkezés során keletkezett törmeléket, hulladékot szabályszerűen kezeltük és szállíttattuk el, és erre az építkezés megkezdése előtt szerződést kötöttünk például egy szemétteleppel.
Gyakorló szakemberként úgy gondolom, hogy a változások javarészt az ügyfelek, az építkezők akaratával megegyezően, a gyakran bürokratikus útvesztők lerövidítését célozták meg, természetesen nem mentesítve az építkezőt sem a szabályok alól.
Csak az elkeseredett építkezők a megmondhatói, hogy milyen károkat okozhatnak a bizalmukkal visszaélő vállalkozók. Talán kevesebb botrányos történet születik, ha 2010 elején életbe lép a szabályozás, mely szerint csak regisztrált építőipari vállalkozók tevékenykedhetnek a piacon. Jövőre a kamarák a cégek alapadatain túlmenően azok előéletét – bírság, késedelem – is nyilvántartják. Meghatározzák e rendeletben azt is, hogy mi a működés minimális emberi és technikai feltétele.
Hozzászólások