Gyerekkoromban mindig a Balaton déli partjára, a sekély vízbe vágytam, persze a túloldali Badacsony vagy a Tihanyi-félsziget szépen kéklő hegyeivel. Felnőttként vettem csak észre a Balaton-felvidék ezernyi csendes szépségét: a csillogó víztükör fölé magasodó, présházakkal, szőlővel telehintett lankákat, a festői dombokat, szűk völgyeket, az álmos kis falvakat, azokat az apró, de igen fontos részleteket, amelyek e szelíd pannon táj értékeit adják. Ám a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ennél is többet jelent.
A teljes cikk olvasásához Klikk a képre!
Hozzászólások