A Balatontól délre autózva, dimbes-dombos útvonalon Kaposvárra, Somogy megye székhelyére érni. 1061-ben alapították a zselicszentjakabi apátságot, amely most is Kaposvár része. Valamikor várral is büszkélkedhetett a város. A belváros épületei nagyrészt a XIX. sz. második felében alakultak ki. Legnagyobb fejlődési korszaka a századfordulót megelőző és követő két évtized. Ekkor indultak a közművesítések. Ma a 103 négyzetkilométeres városnak 70 000 lakosa van, Kaposváron kívül négy fő részre tagolódik: Kaposszentjakab, Topona, Kaposfüred, Töröcske. Arról, hogy milyen a kaposváriak otthonteremtő képessége és igénye, és mit tesz, tehet az önkormányzat, Szita Károly polgármesterrel és Virányi István, városi főépítésszel beszélgettünk.
– Ha valaki azért költözik Kaposvárra, hogy otthonosan érezze magát egy kisvárosban, mit tesz azért Kaposvár önkormányzata?
Szita Károly polgármester:
– Átlátható nagyságrendű, emberi léptékű vidéki városi életet szeretnénk biztosítani, ahol nyugodt életet lehet élni. E szempontoknak megfelelő, a komfortos környezet megteremtése érdekében számos intézkedést teszünk. Így például kiemelt figyelmet fordítunk a város virágosítására és tisztaságára, lakótelepeink, közparkjaink, játszótereink rendjére. Folyamatos a belváros rekonstrukciója. A nyugodt élethez elengedhetetlen a fokozott közbiztonság, ezért önkormányzatunk a város rendőrkapitányságának technikai fejlesztését anyagilag is támogatja.
A befektetők számára átgondolt infrastrukturális fejlesztéssel tesszük vonzóbbá Kaposvárt.
Az itt élőknek megfékezett közüzemi díjtételeket biztosítunk. Különösen a lakótelepeken élőknek okoz gondot a panelházak üzemeltetési költsége, ezért a lakóközösségeket kedvezményekkel segítjük a társasházak felújításakor, illetve anyagi támogatást nyújtunk a távfűtés mérhetővé és szabályozhatóvá tételéhez.
A letelepedni szándékozókat új lakóterületek kialakításával segítjük, de jelentős a zártkertekbe kiköltözők száma is.
– Milyen méretű telkek kaphatók Kaposváron, és mekkora terhet jelentene az önkormányzat számára a zártkertek esetleges beépítése?
– A telkek általában 7-800 négyzetméteresek. A zártkertek belterületté minősítése rendkívül nagy terhet róna az önkormányzatra, hiszen ennek alapvető feltétele az utak, járdák, közművek kiépítése, ami önmagában véve is 100 milliárdos beruházást jelentene. Ezért itt lehetőségeinkhez mérten a megfelelő komfortfokozat biztosítását támogatjuk. A közművek kiépítését a zártkerti közösségek kezdeményezésére, együttműködő szerepvállalásukkal oldjuk meg.
– Ebben a döntési helyzetben milyen a lakossági nyomás – Mit várnak el Önöktől?
– Értelemszerűen a városban élők a belváros rekonstrukcióját helyezik előtérbe, míg a külterületen élők a zártkertek komfortosabbá tételét. Feladatunk tehát az, hogy lehetőségeinkre figyelemmel a lehető legjobb megoldást nyújtsuk Kaposvár valamennyi polgárának.
– Minden város fejlődésének van egy íve. Mivel tudják befolyásolni ezt a fejlődést – Hiszen csak az marad, az tervez jobb lakáskörülményeket a városban, akinek munkája is van, lehetőség szerint mindkét szülőnek a családban.
– Városunkban a munkanélküliek száma négy év alatt csaknem a felére csökkent. Ezt következetes, a munkahelyteremtést ösztönző politikával értük el. Két ipari parkkal is rendelkezünk, és megjelentek városunkban a multinacionális cégek is. Két éve épült a TESCO áruház, augusztusban az OBI, az ősz folyamán pedig a Kaposvári Plazát adtuk át.
A kis- és középvállalkozásokat a beruházások ösztönzésével, kedvező hitellehetőségekkel segítjük, helyi vállalkozóinknak saját beruházásainknál tízszázalékos versenyelőnyt biztosítunk. A kezdő vállalkozók két évig iparűzésiadó-mentességet élveznek.
Említést érdemel városunkkal kapcsolatban, hogy a kilenc egyetemi város egyike lettünk. Jelentőséggel bír még az idegenforgalom és a konferenciaturizmus felkarolása is, amelyhez megfelelő alapot a Balaton és a Zselic tájvédelmi körzet közelsége nyújtja, illetve a Deseda tó, amely rekreációs üdülési funkciót tölt be.
Összegzésképpen tehát elmondható, hogy Kaposvár önkormányzata a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel segíti a letelepedni szándékozókat és az itt élőket.
– Melyek a településfejlesztési koncepció elemei?
Virányi István főépítész:
– Fontos a történelmi városrész megóvása és rekonstrukciója, 32 országos védelem alatt álló műemlékkel rendelkezünk, ezek épületek és szobrok. Az épületfelújításban a helyi védelem alatt álló épületek renoválásához akár ötven százalékkal is hozzájárulunk a költségekhez, támogatjuk azokat a lakosokat, akik erre pályáznak. Négyéves településfejlesztési koncepciónkban az infrastruktúra fejlesztése a cél, a földes utcák burkolása, a szennyvízcsatornák számának bővítése. Hatalmas gondunk a belvíz, a környék talaja roskadó lösz. Összköltségvetésében kilencmilliárd forinttal gazdálkodik a város.
– A parkosítás, parkbútorok kialakítása milyen arányú a költségvetésben?
– Fontosnak tartjuk ezekre is odafigyelni, több virágosítási akciónk is van. Például Toponáron utcafelelősi rendszert szerveztek az ottani lakosok. Szintén civil kezdeményezés a polgárőrség, amelyet a rendőrséggel közösen irányítanak. Gondot fordítunk – kiemelten – a játszóterekre, három új is készül, MATÁV finanszírozással.
– Minden város főépítészének lehet egy dédelgetett vágya, melyet működése alatt szeretne megvalósítani.
– Számomra ez a városközpont rekonstrukciója, a gyalogoszóna kialakítása, a sétálóutca bővítése. A meglévőről az idejövők állítják, hogy az ország egyik legszebb sétálóutcája. A rendezési tervekben a jelenleginél jóval nagyobb autóforgalom nélküli területet határoztunk meg, mely két-három éven belül megvalósul. Ennek fizikai feltétele egy új utca megnyitása volt.
A lakosságot közvetlenül érintő fontos lépés lehet a a minőségi lakásigény kielégítése. A város nyugati szélén, a Kecel-hegy tetején, 86 telek lenne kialakítható, vállalkozói alapon talán most el is indul. Szép helyen, jó lakókörnyezetben lehetne itt élni.
Egy város működését jelentősen befolyásolják a környező útviszonyok is. Sajnos Kaposvár nem esik jelentős fejlesztési zónába, pedig nagyon fontos lenne a déli autópálya, illetve az Olaszország?Ukrajna nemzetközi közlekedési folyosó. Mi azt támogatjuk, hogy a megye közepén menjen ez az útvonal. Megvalósítás alatt áll a külső körgyűrű részét képező, Kaposvárt elkerülő 61-es, 17 kilométeres új útszakasz. Meg kell oldanunk a városközpontban a parkolási nehézségeket is, szintén nagyon fontos a Deseda üdülőterületi hasznosítása.
Végül építészként a településkép szempontjából nagy lehetőséget jelent a foghíjbeépítés – alul üzletek, felül lakóházak – , mert ez hozzájárul a sajátos kaposvári építészeti karakterhez.
Hozzászólások