A várost körülölelő természeti szépségek, a vizek közelsége, történelmi múltja és emlékei, valamint az utóbbi évek országos hírű rendezvényei alapján Ráckeve méltán a régió egyik legkiemelkedőbb települése. A vidék sokszínűségét, a táj változatosságán túl a magyar lakossággal a környéken harmóniában élő szerb és sváb nemzetiségiek és kultúrájuk együttélése is adja.
Évszázadokig a „sziget fővárosaként” is emlegették a Csepel-sziget déli részén fekvő Ráckevét, amely a középkor legértékesebb műemlékeitől az újkori polgárosodás értékein át napjaink kultúraszeretetét is mutatja. Négytornyú városnak is nevezik, hiszen szinte mindenhonnan látszik a régi Városháza tűztornya és a három templomtorony.
Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád fejedelem törzse foglalta el. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A település virágzása a rác, avagy szerb lakosság betelepülésével kezdődött, 1440-ben. A várost ekkor említették Kis Keve néven először, majd a Rác-Keve nevet kapta. A Csepel-sziget Keve várossal együtt a mindenkori magyar királyné nászajándéka volt. Mint királyi tulajdont emlegetik Mátyás oklevelei is: a sziget Beatrix királyné legnagyobb magánbirtoka volt. A 18. században német telepesek növelték a város lakosságát, ezzel Ráckeve háromnemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták.
Ráckeve jelene-jövője
Dr. Dávid László polgármester és a város vezetése rendkívül fontosnak tartja a térségi összefogást a környező településekkel, kiemelt feladatként kezeli a város központi szerepének erősítését. Ráckeve első emberének meggyőződése, hogy a fejlődés a természeti és környezeti adottságokban, a történelmi emlékekben, épületekben, az emberi erőforrásokban, az idegenforgalomban és a turizmusban rejlik. Ezért minden fórumon felhívják a figyelmet Ráckeve szépségeire, lehetőségeire, úgy a befektetőknek, mint a kirándulóknak, pihenni és nyaralni vágyóknak.
Kiemelt vonzerővel bír a teljes testi-lelki megújulásra, pihenésre vágyóknak a négy csillagos Kék Duna Wellness Hotel. A vizek városában egyre népszerűbb a három éve megnyílt Aqualand Termálfürdő is. A zsilipek miatt a sodrásmentes, állandó vízszintű Kis-Duna kitűnő lehetőséget biztosít a vizek szerelmeseinek a sportolásra, kikapcsolódásra. Szigetek (Angyali, Senki, Kerekzátony), holtágak (Balabán) csábítanak vízi kalandra, melyeknek partjait szegélyező erdők, mezők, nádasok számtalan védett növény- és állatfajnak adnak menedéket.
A város igyekszik külsejében is vonzóvá válni, folyamatosan renoválják, restaurálják a műemléki jellegű épületeket (Hídvámház, régi Városháza), kövezik a városközpont tereit, és nagy hangsúlyt fektetnek a virágosításra. Lassan már hagyománnyá érik a tavaszt köszöntő, „Virágos Ráckevéért” verseny. A helyi virágboltok, kertészetek felajánlásokkal, a város polgárai, a cégek, üzletek tulajdonosai virágos szemlélettel járulnak hozzá, hogy ápolt, zöld környezettel, növényekkel színesítsék az utcákat, tereket.
Történelmi séta Ráckevén
Autóval az Alföld felől, a millennium ünnepére átadott Árpád-hídon át juthatunk Ráckevére. Korabeli metszet mutatja, hogy már a szabadságharc idején is ívelt itt egy szétszedhető fahíd. Ennek elődje egy repülőhíd volt, amelynél a révészek karótól karóig húzták kötélen a bárkákat. A hányatott sorsú hidat
1947-ben, aztán 1993-ban állították helyre a jelenlegi formájában.
A híd város felőli lehajtójánál egy ma már használaton kívüli, felújított neobarokk vámház áll. A híddal szemben a régi városháza ma a bíróságnak ad otthont. Az 1500-ban épült, díszes, középkori városháza lebontása után, 1901-ben annak helyére építették fel az új, szecessziós stílusú városházát. A főút, a Kossuth Lajos utca sorakoztatja fel a hajdani gazdag kereskedőváros késő gótikus, reneszánsz, barokk elemeket őrző házait.
Ráckevén található Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma, a Nagyboldogasszony-templom. A Keresztelő Szent János nevét viselő copf stílusú templom a katolikus hitet gyakorlóké. Nevezetes a bal oldali falnál található Nepomuki Szent János-oltár, amelyet a ráckevei molnárok állíttattak. Belső – Európa legnagyobb, több mint 600 négyzetméter felületű – seccóit a ráckevei Patay László Munkácsy-díjas festőművész készítette. Az ő alkotásai díszítik a Szegedi Dómot és a Parlament több termét is.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a Savoyai-kastély, az első magyarországi világi, barokk kastély. A palota valóban tájba tervezett épület. Először itt valósította meg Johann Lucas von Hildebrandt a később oly sokszor megismételt tervezői-művészi gondolatát, az alkotás és a táj kapcsolatának megteremtését. A homlokzatot allegorikus figurák díszítik. Savoyai Eugén herceg szívesen vadászott, pártolta a tudományokat, számos szobor a férfierő, a katonás tartás megtestesítője. A kocsifelhajtó medaillonjaiban Mars és Minerva mellszobra „összesítő” jelképként hat.
A régi estélyek fénye napjainkban is bevilágítja a kastély kupolatermét. Esküvőket, koncerteket, bálokat, konferenciákat szerveznek a különleges barokk hangulatot árasztó épületben és parkjában.
A kastély melletti kis téren Szász Gyula Árpád fejedelmet megformáló alkotása tör a magasba. A horganyötvözetből készült, távolba mutató, kacagányos, pajzsos szobor hengeres talpazatán Árpád fejedelem fia, Zsolt születésének ünneplése látható.
Nyár, fesztivál, mulatság
Nyaranta Ráckeve központjává válik az Ács Károly Művelődési Központ. A szabadtéri színpadon tartják a város visszatérő rendezvényét, az Országos Nemzetiségi Fesztivált, ahol a hazánkban élő nemzetiségek hagyományőrző néptáncosai, népzenészei, kézművesei találkoznak. Minden év június első hétvégéjén egy régi legendát elevenít fel a város. A János Vitéz Napok a város szülöttének, Horváth Nepomuki János nevét viseli, aki egy legenda szerint Petőfi Sándor János vitézének ihletője volt. A stílusos programkínálatban színházi előadások, amatőr fogathajtó és főzőverseny, népművészeti vásár, vitézi próbatételek szerepelnek.
A legkiemelkedőbb nyári esemény minden évben a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár. Augusztus 12. és 22. között rendezvények egész sora, köztük népzenei koncertek, kiállítások, színházi előadások, kézműves és művészeti foglalkozások várják a látogatókat. Közel harminc ország táncait mutatják be az itt fellépők. Ráckeve szintén országos hírű látványossága a Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás.
Az Õszi Ászok Fesztivál valódi gasztronómiai esemény, horgászok, borászok, lovászok galambászok, vadászok és egyéb „ászok” közös ünnepe. A szüreti felvonulás és bál, a halászléfőzés, a vadétel- és borkóstoló mellé idegenforgalmi kiállítás, kisállat-bemutató, kézműves foglalkozások, népművészeti vásár társul. A Duna-parti Szegedi Kis István sétány „csónakos” piacán minden szerdán és szombaton árusok kínálják portékáikat.
Múzeum, képtár, kultúra
Ráckeve néprajzáról és történetéről a legtöbbet a neobarokk Münich-házban évtizedek óta működő „Árpád” Muzeális Gyűjtemény- és Kiállítóhely tárlatából tudhatunk meg. Az állandó kiállítás szeleteket ragad ki a város különös történelmi múltjából, hangsúlyozva a Duna meghatározó szerepét, elénk tárja „letűnt idők” tárgyi és dokumentációs emlékeit. Az emeleti szintet időszakos képzőművészeti-néprajzi-iparművészeti kiállítások lakják. A múzeumban látható az ország utolsó, egykor Ráckevén üzemelt tombácos vízimalmának makettje. 1962-ben restaurálták, műemlékké nyilvánították, de 1967-ben elsüllyedt, és darabjait a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba szállították megőrzésre. A városban élő molnárleszármazottak egyesületének tervei között szerepel a hajómalom rekonstrukciója, hogy ismét ringatózhasson a Kis-Duna partjainál a Ráckeve jelképének is nevezhető vízimalom.
A múzeumtól nem messze, a híd lábánál a 20. századi természetelvű festők, Patay László és a városban, valamint a környéken élő művészek alkotásainak ad helyet a Városi Képtár. A művelődési ház mellett található a Keve Galéria, amely időszaki kiállítások helyszíne. Az Ács Károly Művelődési Központ Kísérleti Galériája a fiatal tehetségeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Városi Képtár közelében, a Műterem-Galériában alkot és állít ki Fegyó Béla, Patay mester tanítványa.
Ráckeve Budapesttől félórányi autóútra fekszik, a Kis-Duna partján, csöndes, idilli kisváros. Különös érzés fogja el az embert, ha alkonyatkor a hídon a város felé közeledik: a természetes és az épített környezet, a táj és a város harmóniája tölti el a lelket. Egy hely, ahol otthonra találhatunk…
A rovat a Magyar Urbanisztikai Társaság közreműködésével jelenik meg.
Szakmai konzulens: Papp Zoltán Tamás főépítész
Hozzászólások