A sokat emlegetett cívisváros

Debrecenről mindig beszélnek. Már csak ezért is kíváncsiak sokan, milyen is voltaképp a cívisváros. Aki pedig a kíváncsiságtól hajtva oda is utazik, tapasztalhatja, hogy a hírek mögött egy lüktető vidéki nagyváros van, ahol folyton építenek valamit, az emberek pedig bosszankodnak a feltúrt utak miatt. Azután ugyanolyan büszkén mutogatják látogatóba érkező ismerőseiknek az elkészült új létesítményeket, ahogyan csak a sajátjával dicsekszik az ember.

 

 

„Amikor városvezetői hitvallásomról

 

kérdeznek, egyszerűen azt szoktam

 

mondani, akkor is emelt fővel szeretnék

 

végigmenni Debrecen főutcáján,

 

amikor már nem leszek alpolgármester.”
Pajna Zoltán

A fejlesztések egymást érik a városban, amelyek mögött átgondolt városfejlesztési stratégia, az itt élők igényeinek, lehetőségeinek és a piac diktálta feltételeknek az összehangolása áll. S bár a háttérben a fogaskerekek talán csikorognak néha, ám hamar egymáshoz illeszkednek, a végeredmény pedig egy olajozottan duruzsoló szerkezet: egy harmonikusan működő város.

Városi beruházások
Az nyilvánvaló, hogy egy várost fejleszteni pusztán önerőből nem lehet. Olyan gazdasági környezetet kell teremteni, ami a beruházók számára is vonzóvá teszi a települést, s úgy tűnik Debrecen ebben jó úton jár. A városi önkormányzat egy évtizede éves költségvetésének átlagosan tíz százalékát fordítja beruházásokra – volt olyan év, amikor ez tizenöt százalékra, azaz több mint 7 milliárd forintra rúgott -, és ez a tendencia az idén is folytatódni látszik: 5,2 milliárd szerepel, azaz tizenegy százalék, abban a fejezetben. Az eltökélt városfejlesztési tervek pedig a városképbe illeszkedő modern épületekben, megújuló belvárosi tömbökben, új közösségi terekben öltenek testet. Ennek eredményeként épült fel például az elmúlt években a keleti régió legnagyobb alapterületű konferenciaközpontja, a Kölcsey Központ, amely tavaly Építőipari Nívódíjat kapott. A három nagy rendeltetési egységet magában foglaló, 13 ezer négyzetméter alap-területű épületegyüttes egyik szárnyában egy művészeti galéria, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ kapott helyet, amely három szinten, mintegy háromezer négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik, a másik szárnyban pedig négycsillagos szálloda, a Hotel Lycium működik. Kategóriájában a tíz legjobb között tartja számon a szakma. A komplexum által körülölelt területen új közösségi tér is létesült, amely programhelyszínként lassan épp úgy bekerül a köztudatba, mint csendes, belvárosi pihenőhelyként. Sőt, a vízjátékkal átszelt, a kőburkolatot fa hidacskával megtörő, az épületek árnyékában meghúzódó, leanderes teraszokkal hívogató tér időnként kiállítótérként, vagy éppen koncertek helyszínéül is szolgál. Itt állították fel például az Igazi da Vinci, az elmúlt év legsikeresebb kiállítására Leonardo eredeti tervei alapján a hét méter magas Kolosszust, illetve a Debreceni Jazznapok rendezvényei is itt zajlottak.
Állami kezességvállalással épült fel a Főnix Csarnok, amely első rekordját tíz hónapos felépítési idejével állította fel, s amelyet 2002-es átadása óta számos világverseny tett ismertté. Tavaly elkészült a város önálló beruházásaként a sportkomplexum fedett versenyuszodája, amely több évtizedes hiányt pótolt.

Támogatásra váró tervek
Debrecenben a pályázati forrásokat is kiaknázva újabb nagyszabású tervek körvonalazódnak. Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetéséből negyvenmilliárd forint fejlesztési támogatásra számít a város. Ha ez valósággá válik, zöld jelzést kap a közösségi közlekedés, és a közúthálózat fejlesztése, az idegenforgalmi beruházások, és a belváros rekonstrukciója.
Ezek közül a város a 2-es villamos vonalának kiépítésére már elnyerte az EU támogatást, így 2010-re megépül az új, majd nyolc kilométeres pálya, amely a belvárost átszelve a város több lakótelepének és egyik folyamatosan bővülő kertvárosi részének közösségi közlekedését korszerűsíti, ráadásul környezetbarát megoldással. A projekt tervezett teljes költsége 17, 9 milliárd forint, ebből 15,8 milliárd pályázati pénzt kap a város. Közlekedési téren a másik nagy tervezett beruházás a Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ megépítése a Nagyállomás mellett. Ez a beruházás több szempontból is fontos a megyeszékhelynek: egyrészt összehangolná a naponta mintegy százezres utasforgalmat bonyolító helyi és távolsági közlekedést, másrészt jelentősen átalakítaná a vasútállomás és környékének arculatát. A tervek szerint maga a logisztikai központ a pályaudvar épületéhez kapcsolódna, ötvenezer négyzetméteres lenne, alatta háromszáz férőhelyes mélygarázzsal, a földszinten a helyi buszjáratok, az emeleten pedig a távolsági buszok megállóhelyeit alakítanák ki. Ezzel egyidejűleg megújulnának a vasútállomás peronjai, és az épületen belül mozgólépcsővel is közlekedhetnének az utasok. Az állomás előtt megszűnne a villamos körforgalma, és díszburkolattal ellátott, parkosított teret alakítanának ki a helyén. A beruházás húszmilliárd forintból valósulhatna meg 2015-re, szintén Európai Uniós támogatással.
A hetekben jelentették be, hogy Debrecen is elnyerte a támogatást városrehabilitációs programjának megvalósítására. Ennek keretében megújul a Nagytemplom mögötti Romkert, az Emlékkert és a Déri tér, valamint megépülhet az évtizedek óta tervezett, a belvárost tehermentesítő nyugati kiskörút, átépítik a Hal közt, és kibővítik a sétálóövezetet. A közel kétmilliárdos projekt munkálatai várhatóan jövőre kezdődhetnek el.

… és a magántőke
Mindezek a fejlesztések a befektetőkre, a magántőkére is kedvezően hatottak. A nyár végén nyílt meg az első ötcsillagos szálloda, s több új, főleg négycsillagos hotel építését tervezik, nagyrészt a belvárosi zónában. Az új beruházásokkal a város szállodai férőhelyeinek száma megduplázódna. Novemberben nyit a Debrecen Fórum, amelyet egy helyi cég épít. A bevásárlóközpont harmincezer négyzetméteren, 120 üzlettel, nyolcszáz férőhelyes felszín alatti parkolóval várja majd a vásárlókat. Néhány hete tették le egy újabbnak, az Apolló Superiornak az alapkövét, amely a belvárosi tömbrehabilitáció keretében épül meg. A város korábban hátrányos helyzetűnek tartott nyugati területén egymás után telepednek meg a nagy áruházláncok, és épülnek bevásárlóközpontok, a józsai városrészben pedig tavaly adták át a településrész új szolgáltató és kereskedelmi központját. Az idén elindult egy fejlesztési folyamat a város keleti részén is, ahol szintén egy új kereskedelmi-szolgáltató központot akar építeni egy magánbefektető. Ezek az ingatlanfejlesztések amellett, hogy hozzájárulnak a modern, megújuló városképhez, tovább erősítik Debrecen kereskedelmi központ jellegét, és új munkahelyeket hoznak létre.

Egyenlő városrészek
Az itt élők természetesen szívesen veszik, hogy a kor követelményeinek megfelelően, egy regionális központhoz méltó módon fejlődik városuk. Mégis a legérzékenyebb pont mindenkinél, hogy saját kis mikrokörnyezete se maradjon le a város frekventáltabb részeihez képest.
– Azt hiszem, nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy az egyes városrészek kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszünk – mondta Pajna Zoltán, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester -, hiszen mindenhol mást kell megoldani. Az egyik helyen útépítésre, a másikon közösségi házra, a harmadikon egy közlekedési csomópont átépítésre van szükség, s mi a lehetőségeinkhez mérten fokozatosan eleget teszünk a felmerülő igényeknek. Az elmúlt években például csaknem ötven utcában újítottunk fel utakat, mintegy egymilliárd forint értékben, az idén ősszel pedig a város különböző pontjain, több nagy forgalmú út kap új aszfaltburkolatot, jövő tavasszal pedig korszerű technikai megoldással építünk át 47 buszöblöt, és új buszvárókat is létesítünk. További szakaszokkal bővítettük a kerékpárút-hálózatot, amelyet szeretnénk egységes rendszerré fejleszteni, hogy a belváros kerékpárral a város minden jelentősebb területéről megközelíthető legyen, és összekapcsolnánk a környező településeket és településrészeket is. Érdekesség, hogy bár Debrecennek folyója nincs, van viszont egy, a várost átszelő Tócó-patakja. Az egyik kerékpárútszakasz ennek a gátján vezetne, sőt, a patak felduzzasztásával egy csaknem 1300 négyzetméteres tavat is létrehoznának körülötte, pihenőparkkal. Bizonyára üde színfoltja lesz ez a városnak, és szép példa arra, hogy az épített környezet és természet harmóniája hogyan teremt emberközpontú, élhető várost.


Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop