A közlekedés az urbanizáció egyik legizgalmasabb feladványa, ugyanakkor szervezése és működtetése tömérdek buktatót rejt. Budapest, mint világváros, és mint tranzitútvonalon fekvő csomópont, igen szemléletes példa erre. A közlekedési útvonalak sok helyen visszaszorították a klasszikus városi tereket és ligeteket, a levegőszennyezés pedig az európai ipartelepekre emlékeztet. A Parking Kft., katalizátori szerepben, ezeket a fővárosi betegségeket hivatott orvosolni.
A közlekedés egy olyan rendszer, amelyben egyéni és közösségi utazás, áruszállítás és parkolás egymással összefüggő tényezők. Ha ezeket korszerűen és a változásokat szinte milliméterenként követve szabályozza a város, elviselhető lehet az utakon a forgalom, és visszaszorulhatnak a járművek a közterületekről. Az ilyen ideális állapothoz vezethetnek egyrészt a város külső területein a P+R parkolók, amelyek kényelmes átszállási csomópontokkal kapcsolódnak a közösségi közlekedéshez. A másik szabályozó a járművek városi közlekedésének korlátozása, valamint a közterületi parkolás folyamatos átterelése a mélygarázsokba. Ezeknek az eszközöknek a megszervezésében és működtetésében közreműködik a fővárosi tulajdonú Parking Kft., amelynek ügyvezetője, Gyarmati Zoltán szerint mindaddig, amíg nem természetes a környezettudatos életforma, ezekkel a módszerekkel lehet megvédeni a járművektől a várost, annak területeit és levegőjét.
P+R parkolók
A városi autózás helyetti közösségi közlekedés lehetőségét kínálják a városszéli óriásparkolók. A P+R (park and ride) és a B+R (bike and ride) „járműőrzők” kialakítása olyan cél, amelyet támogat az Európai Unió azokban az országokban, amelyek ezen a téren lemaradtak az élvonaltól. Egy tavalyi pályázat nyomán, Budapesten hat helyszínen alakítanak ki új P+R parkolókat. Ha ezek elkészülnek, jön a második kör, ugyanis idén ősszel is sikeresen pályázott a főváros az uniós támogatásra.
Az első körben összesen 571 P+R és 120 B+R férőhely létesül mintegy 440 millió forintból.
A parkolókat nagy kapacitású vasútvonalak mentén, jól megközelíthető vasútállomások mellett helyezik el, Budapest azon városrészeiben, ahol a vasút versenyképes alternatívát jelent az egyéni közlekedéshez képest, miközben a belvárostól való nagy távolság miatt a belső közösségi közlekedéshez csak többszöri átszállással lehet kapcsolódni. A parkolók közül négy a XVII. kerületben épül, Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba és Rákoscsaba-Újtelep vasútállomásokon és további kettő a XXII. kerületben, Budafok-Háros és Budafok-Belváros állomásokon.
Az uniós forrásra a Parking Kft. vezette konzorcium pályázott. További tagjai a MÁV Zrt., a XXII. és a XVII. kerületi önkormányzat. A finanszírozás kilencven százalékos támogatással és tíz százalékos, a Parking Kft. által biztosított önrésszel történik.
Az idén szeptemberi pályázat újabb nyolcszáz milliós forint támogatást jelent, az új helyszíneket most választják ki. Elsősorban nagy forgalmú HÉV-vonalak és vasútállomások melletti területek jöhetnek szóba.
Behajtás a városba, korlátokkal
Budapesten ma már olyan súlyosan szennyezett a levegő, hogy a fővárosiak körében a halálozási okok között egyre „előkelőbb” helyet foglal el a mérgező porszennyezés. A közlekedésből származó levegőkárosodás hetven százalékáért a teherautók felelősek, ezért forgalmuk csökkentése már nem csak technikai kérdés.
Ezt a célt szolgálta a behajtási díjak idén januárban megtörtént emelése és a 12 tonnás és annál nagyobb össztömegű járművek budapesti behajtásának teljes korlátozása, március óta.
A tavaly decemberben hozott egyik fővárosi közgyűlési döntés Budapest korlátozott forgalmú övezeteit a 3 és fél, a 7 és fél, valamint
a 12 tonnás össztömegű járművekre vonatkozva határozta meg. Azért, hogy a város ellátását ez ne veszélyeztesse, nyitott időszakokban; reggel 5 és 7 óra között, valamint este 6 és 10 óra között kizárólag meghatározott célok esetén (áruszállítás, illetve költözés) a főváros hozzájárul a behajtáshoz. A szigorú korlátozás mellett behajtási engedélyeket lehet kérni a Parking Kft.-től, ezek díja január óta a korábbinak a tízszerese. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy valóban, csak és kizárólag indokolt esetben használják a várost a teherautók, azonban az M0 keleti szektorának megépüléséig a főváros biztosítja az áthajtási útvonalakon való közlekedést a tranzitforgalom számára.
A várost elkerülő M0-ás autópálya terjeszkedésével párhuzamosan az áthajtási útvonalak is korlátozódnak. Budapest védett övezeteire (belváros, Szent István bazilika környéke, Népliget, Normafa környéke, Margitsziget, Városliget, Magyar Állami Operaház környéke, Budai Vár, óbudai Fő tér környéke, Római-part, Hajógyári-sziget) továbbra is a legszigorúbb korlátozás érvényes. (www.parking.hu)
Mélygarázsok – szabad terek
A Parking Kft. feladatai között a közterületeken kívüli parkolókapacitás fejlesztése is szerepel. Ez nem kis felelősség, ha ismerjük azt a felmérést, amely szerint a belvárosi forgalom minimum egynegyedét a parkolóhelyet kereső autók teszik ki. Az is tény, hogy a budapesti autók mellett az agglomerációban élők ingázása mintegy 400 ezer autót zúdít a városra. Sürgősen meg kell változtatni ezt a helyzetet, amelyre az európai tapasztalatok alapján a P+R parkolók mellett a városi mélygarázsok jelenthetik a megoldást.
A jelentős mennyiségű autót befogadni képes mélygarázsok építése jogilag, építészetileg bonyolultabb feladatot jelent, mint azt elsőre elképzelnénk. Nem elég, hogy a föld alatti szintek önmagukban is bonyolult fejlesztések, ám ennél is fogósabb kérdés, miként lehet jogilag végigvinni egy ilyen speciális beruházást.
Az építés és az üzemeltetés ugyanis magántőke bevonásával valósítható meg, viszont ahhoz, hogy ezek a beruházások valóban megoldják a városi parkolás problémáit, központi és nagy kiterjedésű területen kell megépíteni őket. Az ilyen helyek viszont el nem adhatók, hiszen a főváros törzsvagyonának részei. Érthető, hiszen jelenleg a Március 15. tér, a Műegyetem rakpart, az Állatkerti körút, a Felvonulási tér és a Baross tér alá épülő mélygarázsok előkészítéséről beszélünk. A földterület tehát semmiképpen sem forgalomképes, azonban ezekben az esetekben az a megoldás, hogy külön helyrajzi számmal látják el az építményt. Ez pedig nemcsak a jogi helyzetet teszi tisztába, hanem lehetővé válik a beruházás banki finanszírozása is.
Az épülő garázsok egyébként nem kizárólag a parkolási helyzetre jelentenek gyógyírt, a város ugyanis a felszínen felszabaduló tereket nyer. Ha minden a tervek szerint halad, a Felvonulási téren elterpeszkedő parkoló helyére „visszaköltözhet” a Városliget, egészen a Dózsa György útig. A Március 15. térrel ugyanez a helyzet, a zavaros és bűzös, híd melletti és alatti parkoló száműzésével barátságos városi környezet jöhet létre, nagy kiterjedésű zöld felületekkel.
A Parking Kft. egyébként a felsorolt összes projekt előkészítését megkezdte. Az egyeztetések folyamatosak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal, a szakhatóságokkal, a közműszolgáltatókkal és egyéb szervezetekkel. Az esetek többségében valószínűleg régészeti kutatásokat is kell végezni. Amint a jogerős építési engedélyek megszületnek, elkezdődik a pályáztatás a magántőke bevonására.
Hozzászólások