Leányfalu, a világegyetem középpontja

Nem véletlen, hogy az 1900-as évek elejétől a főváros kőrengetegét hátrahagyva, számos híresség is Leányfalun keresett és talált menedéket. Művészek és politikusok egész sora kedvelte meg a Dunakanyar e festői szépségű települését, akik először csak nyáron, majd a hely varázsának köszönhetően egyre többen állandó lakosként is a faluban maradtak.

Akik a Dunakanyarban autóznak, és Szent­endrét elhagyva, átutazóként csupán a főút mellett lévő épületek, kisebb­ nagyobb boltok látványával megelégedve továbbhajtanak, számukra sosem tárul fel Leányfalu igazi

vonzereje: a hajdani szőlőültetvényeknek jó táptalajt adó domboldal, a festői szépsé­gű kilátás, a faluban megbúvó, régi időket, híres művészlakóikat idéző villák, a hagyo­mányokat ápoló múzeumok, a termálvizű strand, s nem utolsósorban a vadregényes Kis­ Duna partja. A Pilis­hegység és a Vö­rös­kő közelsége, a jó levegő, a nyugalmat árasztó környezet sokak számára szakrális hellyé emeli a környéket. Nem véletlen, hogy az egyik leghíresebb Leányfalu­ szerelmes, Karinthy Ferenc szerint: „Az ismert világ­egyetem középpontja: Leányfalu”. Kedvező földrajzi adottságai ellenére a Kis­ Dunának ezt a szakaszát viszonylag későn, a 19. század második felében fedezték fel maguknak a fővárosi polgárok. Akkor még a Szentendrei­ szigeti Pócsmegyerhez tartozott Leányfalupuszta, ahol először színészek, festők, énekesek, írók vásároltak telket, majd építettek nyaralót. Az első idetelepültek kö­zött volt Szendrey Ignác (Petőfi apósa) és veje, Gyulai Pál író. Később, 1912­ben leányfalusi
üdülőtulajdonossá, majd állandó lakossá vált a századelő magyar társadalmát kitűnően is­merő elbeszélő, Móricz Zsigmond is.

b”>Írók és színészek kedvelt helye
Leányfalut 1936­ban nyilvánították üdülő­hellyé, 1949­ben vált önálló községgé. Múltját a Leányfalu központjában lévő értékes mű­emlék, annak a római őrtoronynak a ma­radványa is idézi, ahonnan a Római Biro­dalom katonái egykor a hadiutat és a dunai
átkelőhelyeket kémlelhették. A falu legelső, oklevélben történő említése 1407­ből ismert. A birtokok jelentős részét a zólyomi ágból származó gróf Esterházy János tudhatta ma­gáénak, majd gróf Breuner Ágoston tulajdo­
nát képezte Pócsmegyer és a hozzá tartozó leányfalusi erdők és szőlők, mely utóbbiak egy súlyos fertőzést követően kipusztultak. Ekkor kiürültek a leányfalusi hegyoldalban lévő pincék és a szerény borházak is.

Pezsgő társadalmiélet
A 19. század utolsó negyedéve tekinthető az első betelepülők évtizedeinek. Az ak­kori „honfoglalók”, jelentős közéleti sze­mélyiségek, döntő befolyással voltak a falu fejlődésére. A századfordulón folytatódott a
Leányfalun üdülőt vásárlók, építők beván­dorlása. Rózsahegyi Kálmán ösztönzésére épített házat Leányfalun Móricz Zsigmond is, de a Nemzeti Színház és az Operaház művészei közül is többen vásároltak itt nya­ralót. A hírességek és barátaik megjelenése az irodalom és a művészet térfoglalását indította el. 1901. május 30­án megalakult a Leányfalusi Kaszinó. Hazafias szellemi­ ségű tagjai pezsgő társadalmi életet vit­tek a falu közösségébe, szem előtt tartva a közhasznú célokat és a közművelődést. Ezt a szellemiséget vállalja és továbbviszi a falu jelenlegi vezetése. Ennek okán min­den év május utolsó hétvégéjén ünneplik
– a gyereknappal együtt – a falunapot, ami­kor is két napon át színes rendezvényeken, vásárokon, hangversenyeken találkozhatnak egymással a község lakói, és ekkor rendezik meg a már hagyományos gyertyaúsztatást is. Ez alkalommal köszöntik új díszpolgá­rukat, és adják át a „Leányfaluért” emlék­érmet, ami szintén tovább élteti és erősíti
a lokálpatriotizmust. Nyíri Csaba polgármester büszkén me­sél az elmúlt évek eredményeiről, mely időalatt Leányfalu tovább gazdagodott. Elsőként
a 320 millió forintból szinte teljesen átépített iskolát említi, melyhez 250 millió forintot vissza nem térítendő uniós forrásból kaptak. A négy új tanteremmel, szertárakkal, zene­ szobával kibővített, valamint két lifttel és két interaktív táblával felszerelt, egész területén akadálymentesített intézmény 21. századi színvonalat képvisel. A kétszázötven gye­reknek helyet biztosító iskola pár hónap alatt készült el, ahol tavaly szeptember 1­jén meg s kezdődött az oktatás.

A kultúra, szórakozás, pihenés
Szintén az elmúlt hónapokban építették újjá a faluházat, amelynek ünnepélyes megnyi­tását 2010. január 22­én, a Magyar Kultúra
Napján tartották. Az 1970­es évek elején épült, földszintes Faluházat kinőtte már a közel öt­ ezer lakosú nagyközség. A szintén részben
pályázati pénzből megépített, kétszintes, ezer négyzetméteres épületben helyet kapott egy korszerű színházterem, valamint az Aba­No­vák Galéria, amelyet a festő unokája működ­ tet. A tervek szerint kortárs képzőművészek bemutatótermeként és művészeti­ ismeretter­jesztő előadások színtereként működik majd a galéria. A Faluház rajz­ és festőiskolának, szabadegyetemnek, zenei műhelynek és a nyugdíjasok különböző programjainak is helyet biztosít. A Ravasz László Könyvtár
két éve megújult épületének tornyából zene „szól” a lakosokhoz. Délben Tinódi Lantos Sebestyén dallama harangjátékon, délután hat órakor „Szép vagy, gyönyörű vagy Ma­gyarország” Bartók gyűjtése tárogatón, végül este tízkor trombitán egy huszártakarodó hangjai csendülnek fel. A kulturális élet mellett a szórakozás, a pihenés kedvelt helyszíne a leányfalusi ter­málvizű strand, amelyet az utóbbi években több száz millió forintból korszerűsítettek. A strandon szauna, télen műjégpálya műkö­dik, péntek és szombat esténként pedig egé­szen éjfélig élményfürdőzésben lehet részük
azoknak, akik felkeresik a fürdőt. A korábbiakhoz hasonlóan ez az év is
mozgalmas lesz Leányfalun. A jelenleg nyolc­vanhat férőhelyes óvoda bővítésre szorul. A munkával augusztusra készülnek el, en­nek köszönhetően százötven gyereknek jut majd hely. Az idei költségvetésből 50 millió forintot utak építésére, korszerűsítésére szán­nak, de tovább fejlődik a wellness­szolgálta­tás is. A tervek szerint – magánberuházásban
– ötcsillagos wellness­szálló épül az 56 °C­os termálvíz még jobb kihasználására.