Lerombolták a törökök. Elpusztította a tűzvész. Megsemmisítette egy lőporrobbanás. Újra és újra felépítették, a rendszerváltás után mégis egy rossz állapotú katonai raktárat kapott vissza az egyház. Ma már mondhatjuk; a történelem viharát mégis kiállta. Egyedülálló turisztikai nevezetességgel gazdagodhatnak a hazai és külföldi turisták, a borkultúra és gasztronómia szerelmesei, a történelmi kalandozások kedvelői és a kényelemre vágyó utazók.
2010. július 1-től 4000 négyzetméteren várja a látogatókat az Esztergomi Bazilika pincerendszere, a régmúlt idők tanújaként eredeti pompájában áll a Sötét kapu, végre bemutatkozhatnak a megóvott keresztény műkincsek vagy a „pímás borokat” felvonultató interaktív Borászati kiállítás.
Több mint 772 millió forintos uniós támogatásból két fázisban újították fel a műemlék együttest, illetve alakítottak ki olyan turisztikai attrakciókat, amelytől azt várja a Magyar Katolikus Egyház, hogy szélesebb programlehetőségeivel hosszabb ideig itt tartja majd a látogatókat, fellendíti a helyi vállalkozásokat és a térségbe vonzza az eddig csökkenő ifjúsági turizmust. A történelmi tereken ma végignézve; a nagyra törő álmok egyedülálló sikerré realizálódtak.
A Bazilika közvetlen szomszédságában található pincerendszer állagmegóvása már halaszthatatlan volt. A közel 4000 négyzetméter évtizedek óta nedvesedett és a beázások mértéke az utóbbi időben már nemcsak a pincék statikai állapotát veszélyeztette, hanem a Bazilika alatti helyiségekben is gondot okozott. A vizsgálatok megállapították, hogy a pincerendszer feletti talajtakaró okozza a problémát, ami ennek szigetelésével egyszerűen orvosolható. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a beruházással megmentette nemzeti kulturális örökségünk egyik felbecsülhetetlen értékét, ugyanakkor kulturális-idegenforgalmi célú hasznosításával bővíti a turisztikai programkínálatot és megteremti a karbantartás, állagmegóvás hosszú távú anyagi feltételeit is.
Immár megoldást nyert a történelmi örökség részét képező Bazilika épületegyüttes, ezen belül a Sötét kapu állagának megóvása is. Ez összekapcsolódik az itt található egyedülálló építészeti terek hasznosításával, ahol jövedelmet is teremtő, új turisztikai attrakciók jönnek létre. A föld alatti térben egyrészt az egyházi és helytörténeti vonatkozású képek, iratok és tárgyi emlékek exkluzív gyűjteményével ismerkedhet az utazó, a pince másik szárnyában pedig a „prímás bora” tárolására alkalmas terület és Interaktív Borászati Kiállítás nyílik.
A vendégek kényelmét a turisztikai attrakcióhoz tematikusan is kapcsolódó kulturált vendéglátási szolgáltatások egészítik ki, mint a borkóstoló, a felújított étterem vagy a kávézó-cukrászda. A pincerendszerben kialakított turisztikai fogadó központ nemcsak az ide érkező látogatókat szolgálja majd ki, de Esztergom városának – és a teljes térség – idegenforgalmi nevezetességeit is prezentálja.
Örökség védelmünkön túl a beruházás eredményeképpen a turista szám növekedését várják a szakemberek, illetve a kereskedelem és vendéglátás fellendülését, ezzel párhuzamosan pedig új munkahelyek létesülését a térségben.
A fejlesztés az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-dunántúli Operatív Program keretében és a VÁTI Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.
A Bazilika és a pincerendszer kalandos története
Budapest közelében, a festői Dunakanyarban fekszik Esztergom, a Katolikus Egyház magyarországi központja, az ország legnagyobb egyházi épülete. A Várhegyen klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. A főszékesegyház a Szent István téren áll. Az eredeti templom, amelyet Szent István építtetett 1180-ban tűzvészben pusztult el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe, majd ez is megrongálódott az 1543. évi török ostromkor. Miután Esztergom elesett a törökök részben lebontották, részben dzsáminak használták. Egy év múlva azonban a visszavételére indított harcok során a felrobbanó lőpor az egész épületet megsemmisítette, csak az Annuntiatio-kápolna maradt meg. A vár közepén később Mária Terézia barokk templomot állíttatott első királyunk tiszteletére, majd a régi székesegyház romjain elkezdték megalapoznia a mai Bazilikát.
A Prímás Pincét a főszékesegyház építésekor alakították ki az 1800-as évek közepén, hogy az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolják itt, illetve a Várhegy mesterséges rámpájának kialakításakor a feltöltés mértékét csökkentsék. A prímás pince alagútja és termei nem kiásás útján, hanem feltöltéssel keletkeztek. Hamarosan elkészült itt az a felhajtó, amely alatt alagút kötötte össze Szentgyörgymező várost a szabad királyi várossal. Ez a Barkóczy-kapu (vagy Barkóczy-alagút) ad helyet ma a Kárpát-medencei Borvidékek Alagútjának. A későbbiekben a Várhegyről lehordott további földrétegből megépítették a nagyobb méretű felhajtót is. A pincévé alakított Barkóczy-alagút mellett újabb tároló helyiségek születtek az élelmiszerek és a bor raktározására, ma itt található – különleges boltozati megoldás alatt – az Interaktív Borászati Kiállítás. Az új alagút, a Sötétkapu pedig szélesebb átjárót biztosít a településrészek között, amelynek bejárata felett hirdeti a felirat az építtető Rudnay prímás nevét és a pincerendszer befejezésének évszámát (1824). A szovjet katonaság később raktárként használta az épületet a Sötétkaput pedig bezárták. A rendszerváltás után a Katolikus Egyház visszakapta a pincéket, és a Prímási Borrend megalapítása kapcsán megfogalmazódott a felújítás szándéka is.
Turisztika
A Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központ küldetése, hogy minél több vendég látogasson el Esztergomba, és minél hosszabb időt töltsön itt. Ennek jegyében nyílik a régió első Turisztikai Látogatóközpontja a Prímás Pincében, ahol a vendégek több nyelven tájékozódhatnak a Bazilika, annak Kincstára, Altemploma, Kupolakilátója, a Prímás Pince, a Várhegy, a Keresztény Múzeum és Esztergom egyéb számos turisztikai szolgáltatásairól. Kiadványokkal, kiállításokkal, térképekkel, információs szolgáltatással, szállásfoglalási lehetőséggel, változatos programkínálattal, folyamatosan bővülő turisztikai szolgáltatásokkal segítik majd a turistákat.
Hangulatos kávézóban frissülhetnek fel a megfáradt utazók, a különteremben pedig zártkörű borkóstolóra és egyéb rendezvényre is lehetőség nyílik.
A könnyebb megközelíthetőség érdekében a Turisztikai Látogatóközpont és a Bazilika között panorámalift üzemel.
Borkultúra
Kárpát-medencei Borvidékek Alagútja
A Prímás Pince egyik kiemelt célja a magyar borkultúra hagyományainak terjesztése, a Kárpát medencében termelt borok hírnevének öregbítése. A pincerendszer a felújítást és az átalakítást követően a borászati ismeretterjesztés és a kulturált borfogyasztás természetes színtereként kínálkozik.
A 11 méteres belmagasságú Barkóczy alagútban a rakott téglás boltívek alatt, borpincét idéző hangulatban kerültek elhelyezésre a Kárpát-medencei borvidéket bemutató nagyméretű tablók. A nedűk kóstolásával virtuális túrát is tehetünk ezeken a tájakon.
Borkóstolásra az Enomatic boradagoló rendszer által, vagy a hagyományos, – sommelier által tartott – borbemutató során van lehetőség. A vendégek megkóstolhatják a magyarországi borvidékek válogatott kínálatát, a határokon túli, de Kárpát-medencén belüli híres borvidékek termékeit egyaránt.
Szőlészeti és Borászati Kiállítás
Hagyomány a szőlőhegyen – ezzel jellemezhetnénk a kiállítás anyagát, amely a szőlőművelés, a borkészítés, a tárolás, a palackozás ősi és hagyományos eszközeit és módszereit mutatja be.
Mind a bort még nem fogyasztható gyermekek, mind a felnőttek számára különleges programot nyújt a Szőlészeti és Borászati Kiállítás. Idelátogató vendégeik az ezer éves magyar szőlő- és borkultúra megismerésén túl a szőlő- és bortermelés, borfogyasztás gyakorlati világába is bepillantást nyernek. Ki is próbálhatják a szőlődarálás, a préselés nagy odafigyelést igénylő munkáját és lehetőség nyílik többek között az egyik legnépszerűbb pinceművelet, a lopózás elsajátítására is. A nyílt enteriőrben a kiállított tárgyak megfoghatók, használatba vehetők lesznek.
A Borászati Kiállításban helyet kap a szakralitás is: bemutatják a bornak az Egyház életében betöltött liturgikus szerepét is. Ebben a helyiségben egyébként megtekinthető az erdélyi, gelencei kápolna évszázados freskójának másolata is.
Hozzászólások