A leányfalusi faluház Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár vezető tervező és Spellenberg György társtervező tervei alapján készülNem véletlen, hogy az 1900-as évek elejétől a főváros kőrengetegét hátrahagyva, számos híresség is Leányfalun keresett és talált menedéket. Művészek és politikusok egész sora kedvelte meg a Dunakanyar e festői szépségű települését, akik először csak nyáron, majd a hely varázsának köszönhetően egyre többen állandó lakosként is a faluban maradtak.
Akik a Dunakanyarban autóznak, és Szentendrét elhagyva, átutazóként csupán a főút mellett lévő épületek, kisebb-nagyobb boltok látványával megelégedve továbbhajtanak, számukra sosem tárul fel Leányfalu igazi vonzereje: a hajdani szőlőültetvényeknek jó táptalajt adó domboldal, a festői szépségű kilátás, a faluban megbúvó, régi időket, híres művészlakóikat idéző villák, a hagyományokat ápoló múzeumok, a termálvizű strand, s nem utolsósorban a vadregényes Kis-Duna partja. A Pilis-hegység és a Vörös-kő közelsége, a jó levegő, a nyugalmat árasztó környezet sokak számára szakrális hellyé emeli a környéket. Nem véletlen, hogy az egyik leghíresebb Leányfalu-szerelmes, Karinthy Ferenc szerint: „Az ismert világegyetem középpontja: Leányfalu”. Kedvező földrajzi adottságai ellenére a Kis-Dunának ezt a szakaszát viszonylag későn, a 19. század második felében fedezték fel maguknak a fővárosi polgárok. Akkor még a Szentendrei-szigeti Pócsmegyerhez tartozott Leányfalupuszta, ahol először színészek, festők, énekesek, írók vásároltak telket, majd építettek nyaralót. Az első idetelepültek között volt Szendrey Ignác (Petőfi apósa) és veje, Gyulai Pál író. Később, 1912-ben leányfalusi üdülőtulajdonossá, majd állandó lakossá vált a századelő magyar társadalmát kitűnően ismerő elbeszélő, Móricz Zsigmond is.
Írók és színészek kedvelt helye
Leányfalut 1936-ban nyilvánították üdülőhellyé, 1949-ben vált önálló községgé. Múltját a Leányfalu központjában lévő értékes műemlék, annak a római őrtoronynak a maradványa is idézi, ahonnan a Római Birodalom katonái egykor a hadiutat és a dunai átkelőhelyeket kémlelhették. A falu legelső, oklevélben történő említése 1407-ből ismert. A birtokok jelentős részét a zólyomi ágból származó gróf Esterházy János tudhatta magáénak, majd gróf Breuner Ágoston tulajdonát képezte Pócsmegyer és a hozzá tartozó leányfalusi erdők és szőlők, mely utóbbiak egy súlyos fertőzést követően kipusztultak. Ekkor kiürültek a leányfalusi hegyoldalban lévő pincék és a szerény borházak is.
A Móricz Zsigmond Általános Iskolában 250 diák tanulhat 21. századi körülmények között
Pezsgő társadalmi élet
A 19. század utolsó negyedéve tekinthető az első betelepülők évtizedeinek. Az akkori „honfoglalók”, jelentős közéleti személyiségek, döntő befolyással voltak a falu fejlődésére. A századfordulón folytatódott a Leányfalun üdülőt vásárlók, építők bevándorlása. Rózsahegyi Kálmán ösztönzésére épített házat Leányfalun Móricz Zsigmond is, de a Nemzeti Színház és az Operaház művészei közül is többen vásároltak itt nyaralót. A hírességek és barátaik megjelenése az irodalom és a művészet térfoglalását indította el. 1901. május 30-án megalakult a Leányfalusi Kaszinó. Hazafias szellemiségű tagjai pezsgő társadalmi életet vittek a falu közösségébe, szem előtt tartva a közhasznú célokat és a közművelődést. Ezt a szellemiséget vállalja és továbbviszi a falu jelenlegi vezetése. Ennek okán minden év május utolsó hétvégéjén ünneplik – a gyereknappal együtt – a falunapot, amikor is két napon át színes rendezvényeken, vásárokon, hangversenyeken találkozhatnak egymással a község lakói, és ekkor rendezik meg a már hagyományos gyertyaúsztatást is. Ez alkalommal köszöntik új díszpolgárukat, és adják át a „Leányfaluért” emlékérmet, ami szintén tovább élteti és erősíti a lokálpatriotizmust.
Nyíri Csaba polgármester büszkén mesél az elmúlt évek eredményeiről, mely idő alatt Leányfalu tovább gazdagodott. Elsőként a 320 millió forintból szinte teljesen átépített iskolát említi, melyhez 250 millió forintot vissza nem térítendő uniós forrásból kaptak. A négy új tanteremmel, szertárakkal, zeneszobával kibővített, valamint két lifttel és két interaktív táblával felszerelt, egész területén akadálymentesített intézmény 21. századi színvonalat képvisel. A kétszázötven gyereknek helyet biztosító iskola pár hónap alatt készült el, ahol tavaly szeptember 1-jén meg is kezdődött az oktatás.
A kultúra, szórakozás, pihenés
Szintén az elmúlt hónapokban építették újjá a faluházat, amelynek ünnepélyes megnyitását 2010. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján tartották. Az 1970-es évek elején épült, földszintes Faluházat kinőtte már a közel ötezer lakosú nagyközség. A szintén részben pályázati pénzből megépített, kétszintes, ezer négyzetméteres épületben helyet kapott egy korszerű színházterem, valamint az Aba-Novák Galéria, amelyet a festő unokája működtet. A tervek szerint kortárs képzőművészek bemutatótermeként és művészeti-ismeretterjesztő előadások színtereként működik majd a galéria. A Faluház rajz- és festőiskolának, szabadegyetemnek, zenei műhelynek és a nyugdíjasok különböző programjainak is helyet biztosít. A Ravasz László Könyvtár két éve megújult épületének tornyából zene „szól” a lakosokhoz. Délben Tinódi Lantos Sebestyén dallama harangjátékon, délután hat órakor „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” Bartók gyűjtése tárogatón, végül este tízkor trombitán egy huszártakarodó hangjai csendülnek fel.
A kulturális élet mellett a szórakozás, a pihenés kedvelt helyszíne a leányfalusi termálvizű strand, amelyet az utóbbi években több száz millió forintból korszerűsítettek. A strandon szauna, télen műjégpálya működik, péntek és szombat esténként pedig egészen éjfélig élményfürdőzésben lehet részük azoknak, akik felkeresik a fürdőt.
A korábbiakhoz hasonlóan ez az év is mozgalmas lesz Leányfalun. A jelenleg nyolcvanhat férőhelyes óvoda bővítésre szorul. A munkával augusztusra készülnek el, ennek köszönhetően százötven gyereknek jut majd hely. Az idei költségvetésből 50 millió forintot utak építésére, korszerűsítésére szánnak, de tovább fejlődik a wellness-szolgáltatás is. A tervek szerint – magánberuházásban – ötcsillagos wellness-szálló épül az 56 °C-os termálvíz még jobb kihasználására.
Hozzászólások