A legtöbb ipari és termelési folyamat során a folyamatban résztvevő alkatrészek elszennyeződnek, visszamaradt anyagok és más nem kívánt összetevők rakódnak le a felületekre. Ilyenek pl. az olajok, zsírok, viaszok, gyanták, enyvek, ragasztók, a korom, a tinta, a gumi, a festékek és egyéb színező anyagok, és még sorolhatnánk. És akkor még nem is szóltunk az autókról; egy gépjármű felújítása során szintén sok koszt, matt festéket, rozsdát és ki tudja, még mit kell eltávolítani. A cél: a szennyeződés alatt levő felület lehetőleg ne kopjon, ne sérüljön.
Az ilyen makacs szennyeződések, kopott festékrétegek eltávolítására eddig leginkább két módszer volt: a homokszórás, vagy a drótkefe… Az utóbbi csúnya sérüléseket okozhatott a megtisztítandó felületen, az előbbit meg azért nem lehet minden területen alkalmazni, mert a homokszemcsék a legkisebb zugokba is behatolnak, ahonnan eltávolítani szinte lehetetlen őket. Egy autó motorterében, vagy egy épület belsejében több kárt lehet okozni így, mint amennyi hasznot. De mi a helyzet az iparban, a szerszámok, gépek megtisztításánál – Itt járható út lehet a homokszórás, azonban csak egy darabig. A kifújt homokszemcsék ugyanis erősen koptatják a kezelt felületet, így egy precíziós szerszám sokszori tisztítása annak gyors tönkremenetelét jelenti, sűrűn cserére szorulhatnak ezek a drága eszközök.
A szárazjeges tisztítás története a ’70-as években kezdődött, az Egyesült Államokban. Célja nem volt más, mint egy olyan technológia kidolgozása és bevezetése, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli és lehetőleg még hatékonyabb, mint a hagyományos módszerek.
Ez az eljárás nem hagy maga mögött visszamaradt anyagokat. A szárazjég ugyanis nem más, mint a széndioxid szilárd formája; a hőmérséklete mínusz 78,5 Celsius fok. Hő hatására szublimál, azaz anélkül alakul gázzá, hogy folyékony halmazállapotba került volna. Három formában lehet kapni: tömbben, apró rudakban, vagy rizsszem méretű reszelék formájában. A tisztítógépek a tömböt és a rizsszem alakú 3 milliméteres pelletet használják, amit fölaprózva nagynyomású levegő segítségével fújnak ki a tisztítandó felületre. A módszer rendkívül hatékony, ugyanakkor maximálisan kíméletes: az elképesztő hideg hatására az eltávolítandó réteg a másodperc töredéke alatt erősen lehűl, a nagy sebességgel a felületre csapódó szárazjég darabkák a kinetikus energia hatására mélyre hatolnak és elválasztják a szennyeződést a tisztítandó felülettől. Nem mindegy tehát, milyen felületre milyen tisztítófejet, mekkora légnyomást és mekkora szórásarányt alkalmazunk; a különböző anyagú felületekre a nyomás és a szárazjég-mennyiség szabályozásával határozzuk meg az optimális tisztítási paramétereket. A hatékonyságot tovább fokozza a szárazjég légneművé válásából adódó szublimációs hatás, amely robbanásszerű reakcióval választja le a lerakódást az alapfelületről. A jég elpárolgása után a felület maradéktalanul tiszta lesz és csak az eltávolított szennyeződést kell összetakarítani. A tisztítandó gépeket, motorokat nem kell szétbontani, akár a helyszínen elvégezhető a tisztítás, melynek befejeztével a gép azonnal használható, a munka folytatódhat tovább.
A lehetséges alkalmazási területek: autófelújítás; autóipar; repülőgép-ipar; gépipar; elektronika; öntödék; csomagolástechnika; vegyipar; nyomdaipar; gumiipari berendezések; műemlék- helyreállítás. Minden egyes tisztító munkának megvannak a sajátos követelményei, a legjobb megoldás könnyen kiválasztható minden alkalmazás számára, hiszen a modern szárazjég- szóró berendezések választéka széles alternatívát kínál.
Hozzászólások