Az év elején szinte sokként érte a budapesti autósokat a szmogriadó kapcsán életbe lépett szabályok alkalmazása. Valóban akkora a szennyezettség a főbb városokban, hogy az autóhasználat korlátozására van szükség – Valóban bírságolás lehet a következménye a szabályok megszegésének – Mi az oka ennek az intézkedésnek és melyek a legújabb fejlemények, melyek megkövetelik a környezettudatosabb magatartást?
Bárki számára érzékelhető a fővárosban, hogy az utóbbi években a gépjárműhasználat egyre növekvő méreteket öltött, fokozottan terhelve ezzel a város levegőjét. A por, a szmog, a zsúfolt utak nem új jelenségek, a városi ember számára már a mindennapi élet velejárói. Az elmúlt év folyamán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium indítványára önálló határértéket vezettek be a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra, illetve több korábbi határérték is szigorodott. Az új határértékek az eddigieknél gyakrabban teszik indokolttá a szmogriadó elrendelését a fővárosban, illetve a nagyobb városokban.
Szmogriadó, terv és szankciók
Az idei év elején a főpolgármester szmogriadót rendelt el a fővárosban. A sajtó azonnal hírül adta ezt, kiegészítve azzal, hogy egyelőre az elrendelt intézkedések megszegése különösebb szankciókat nem von maga után. Egyes vélemények szerint a korlátozások így is elérték a céljukat, más források alapján azonban a szankciók alkalmazása nélkül az intézkedés betarthatatlan. Ennek eredményeként a zöldtárca kezdeményezésére azonnali jogszabály-módosításokra került sor, melynek következtében konkrét szankciók alkalmazását írták elő a levegő védelméről, és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletek.
Ezek szerint a levegő védelméről szóló rendelet követelményként írja elő, hogy minden 200.000 fő feletti városnak szmogriadó-tervet kell készítenie arra az esetre, ha a légszennyezettség eléri és tartósan meghaladja azokat a határértékeket, melyek már külső beavatkozást és korlátozást igényelnek. Ezeknek a terveknek kell tartalmazniuk azt is, hogy a rendkívüli intézkedés során milyen korlátozásokat rendelnek el (pl. páros vagy páratlan rendszámú autók használata, átmenő forgalom kitiltása, a helyhez kötött légszennyező létesítmények működésének felfüggesztése, korlátozott üzemelése, vagy más energiahordozóra való áttérése stb.).
Százezres bírságok
A bírságok alkalmazhatóságát egyébként az egyes szabálysértésekről szóló rendelet teszi lehetővé, mely szerint, ha a károsanyag-kibocsátó gazdálkodó szervezet (üzem) nem, vagy késve tesz eleget a szmogriadó előírásainak, úgy akár 500.000 forintos bírság szabható ki vele szemben. Fontos, hogy a szabályozás a magánszemélyekre is kiterjed, így pl. a fatüzelésű ingatlannal rendelkezőkre is. A környezetvédelmi felügyelőség, illetve az illetékes jegyző akár 100.000 forintos bírságot is kiszabhat részükre.
Ami a gépjárművezetőket illeti, a szabályozás őket sem kerülte el, ugyanis az, aki az elrendelt intézkedéseket megsérti, szabálysértési eljárás keretében legfeljebb 100.000 forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot az intézkedő rendőr – a módosított szabályok következtében – akár helyszíni bírság formájában is kiszabhatja.
Nem ússzuk meg figyelmeztetéssel
A jogszabály-módosítások 2009. február 2-i hatállyal életbe is léptek, így biztosak lehetünk benne, hogy a következő szmogriadó esetén már nem úszhatjuk meg egy egyszerű figyelmeztetéssel. A jogi szabályozás indoka sajnos sokkal inkább aktuális, mint valaha. A környezetszennyezés, a mindennapi életünkhöz kapcsolódó szennyező anyagok kibocsátása elképesztő ütemben növekszik. Itt az ideje tenni azért, hogy a környezettudatos gondolkodás és a „zöld” város ne csak egy álom legyen, hanem valóság.
Hozzászólások